Elavult a csíkszeredai bunker

Légmentesen záró, speciális ajtó vezet a légvédelmi irányítóközpont és óvóhely belsejébe. A csíkszeredai Gyermek sétányon található építmény 1,40 méter széles beton oldalfalakkal és 1,80 méter vastag betontetőzettel épült 1944-45-ben. Akkor még azt tervezték, hogy több méter földréteggel terítik be, de vége lett a háborúnak, és így ez elmaradt, időközben pedig tömbházak épültek a közelében – mesélte Roth László, a csíkszeredai városháza polgárvédelmi felelőse. A környék felújítása során vált egyre hangsúlyosabban láthatóvá a bunker, miután lebontották a közelében található garázsokat, helyükre parkolókat alakítottak ki. Tekintettel arra, hogy a bunker katonai stratégiai jelleggel bír, nem engedélyezték a Csíki Hírlap fotósának, hogy fényképeket készítsen a belsejében, így csak körbejárhatták azt.

Az építmény 20 kisebb-nagyobb helyiségből áll, többek között raktárak, műhely, egészségügyi terem, konyha, ebédlő, illemhelyiség, pihenőszobák kaptak helyet benne, illetve egy nagy terem és a vezérlőterem. A bunker alkalmas arra, hogy 50 ember számára nyújtson védelmet katasztrófák, például földrengés vagy bombázások esetére, azonban a benne található berendezések, védőruházatok, felszerelések eléggé elavultak. Három évvel ezelőtt, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda lemondott polgármestere úgy fogalmazott, hogy az óvóhely „bár a szabványoknak megfelel, kicsit távol esik a mostani elvárásoktól”. Ez a kijelentés három év múltán még inkább állja a helyét. A légszűrő berendezéseket az 1970-es években gyártották, a védőöltözetek is több évtizedesek, a kifüggesztett Csíkszereda térkép is annyira régi, hogy a jelenlegi Kossuth Lajos utca Virág utca néven szerepel rajta.

Roth elmondta, hogy pár évvel ezelőtt vásároltak meg és üzemeltek be a vezérlőteremben egy olyan telefonközpontot, amely szükség esetén egy digitalizált rendszeren keresztül meg tudja szólaltatni a város különböző pontjaira kihelyezett szirénákat. Ezt a rendszert rácsatlakoztatták az országos riasztási rendszerre is (centrale de inştiinţare de alarmare), így Bukarestben is követhető, hogy működőképesek-e a szirénák. A csíkszeredai rendszer hátránya, hogy vezetékes telefonhálózattal működik, és mivel nem kötötték rá az összes szirénát, emiatt a több mint 20 vészjelzőből kevesebb mint a felét tudják megszólaltatni távvezérléssel. Ugyanakkor egyes szirénákat elloptak, megrongáltak, az idők folyamán üzemképtelenné váltak, így a telekommunikációs rendszerre kötött számítógép képernyőjén mindössze hét működőképes szirénát számoltak meg a Csíki Hírlap munkatársai. Ezeket egyébként heti rendszerességgel ellenőrzik, mondta el polgárvédelmi felelős. Legközelebb egyébként jövő év szeptemberében tartanak majd Csíkszeredában légvédelmi gyakorlatot, és akkor megszólaltatják az üzemképes szirénákat.

A vezérlőterem melletti úgymond „parancsnoki hidat”, az irányítóközpont helyiségét újra kellene burkolni, mivel korábban ázott felülről, és nagyon bepenészesedett a falburkolata, ráadásul kívülről is jó lenne lefesteni az egész építményt, hogy jobban beleilleszkedjen a felújított környezetébe – sorolta a tennivalókat Roth. Ugyanakkor nehezményezte, és jelezte is a Gyermek sétány felújítását végző cégnek, hogy a bunker első bejárata nehezen megközelíthetővé vált az oda nemrég kialakított parkoló miatt, és úgy néz ki, hogy ugyancsak akadályozott lesz a hátsó bejárata is, amint befejezik ott a területrendezési munkálatokat. Buzogány Károly, a kivitelező ING Service Kft. igazgatója a témával kapcsolatban annyit mondott, hogy biztosan találnak a helyzetre megoldást.

A városi irányítóközpont és óvóhely fenntartása évente 15 ezer lejébe kerül a csíkszeredai önkormányzatnak, ebben benne van többek között a villany- és vízfogyasztása és fűtésköltsége is. „A berendezések miatt 16 fokos hőmérsékletet kell bent tartani” – magyarázta Roth. Ezenkívül a meszelési és egyéb javítási költségek is számításba jönnek, tette hozzá.

Popovici Alexandrutól, a Hargita megyei hivatásos tűzoltóság illetékesétől megtudtuk, időszakosan végeznek ellenőrzéseket a létesítményben, legutóbb ebben a hónapban ellenőriztek, amikor megállapították, hogy elfogadhatók a feltételek. Továbbá tudatta, hogy a polgármesteri hivatalhoz is eljuttatták az ellenőrzési dokumentációt, amelyben jelezték, hogy milyen problémákat kell megoldania. „Ezek a problémák inkább az idejét múlt berendezések és az anyagi források hiánya miatt adódnak, semmint a nemtörődömségből” – fogalmazott az illetékes. Például ilyen a villanyhálózat felújításának szükségessége.

Óvóhelyek egyébként a város több részében vannak, például a Pacsirta és Lendület sétányon, a Márton Áron Főgimnázium, a Hargita Megyei Törvényszék, a megyeháza és a városháza alagsorában.