Duzzadó élelmiszerárak

„Ennek a 1,2 kilogrammos kenyérnek az ára egy hónappal ezelőtt még négy lej volt, aztán egyik napról a másikra 50 banival drágult” – mutat az egyik csíkszeredai vegyesbolt elárusítója arra a helyi termékre, aminek az ára egyszerre 12 százalékkal emelkedett. Egy másik üzletben a cukor és rizs árának alakulását említik, amelyek kilója ugyancsak ötven banival kerül többe, mint a hónap elején.
„A Csíkszeredában előállított, 3,5 százalék zsírtartalmú literes tej 4 lejről egyből 4,6 lejre emelkedett. Képzelje el, akinek minden nap vásárolnia kell legalább egy litert ebből, annak ez a drágulás egy hónapban plusz 18 lej kiadást jelent” – hívta fel a figyelmünket egy bolti eladó.

E példa apropóján kiszámoltuk a kenyér árából származó plusz kiadást is: egy hónap alatt a napi 4,5 lejes kenyérre tizenöt lej többletet kell fizetni, ami a tejjel együtt már 33 lejes plusz kiadás, egyetlen hónap alatt.

Előrejelzések

A tényleges drágulást a csíkszeredai Harmopan sütőipari vállalat július végén kiadott közleményében már előre jelezte. Akkor azzal magyarázták az 5-10 százalékos kényszerű áremelést, hogy az alapanyagul szolgáló búza felvásárlási ára húsz százalékkal növekedett.

Mások már attól tartanak, hogy a nemrég bejelentett, ipari fogyasztókat tíz, a lakosságot öt százalékkal sújtó szeptemberi gázáremelkedés újabb drágulási hullámot indíthat el. Vannak elemzők, akik december végére egy további áremelést jósolnak, amit azzal magyaráznak, hogy akkorra elfogy a nagyáruházak felhalmozott élelmiszertartaléka, az új termékek beszerzése pedig már számukra is drágább lesz.

Tartalékfüggő drágulások

„Látva az idei száraz időjárást, mindenki arra következtetett, hogy elkerülhetetlen lesz az élelmiszerek drágítása, igaz, senki nem számított arra, hogy ilyen drasztikus lehet az emelkedés. Pedig év elején még úgy tűnt, hogy az inflációval azonos drágítással meg lehet úszni ezt az esztendőt” – mondja megkeresésünkre Gönczi Dezső, a Merkúr áruházlánc marketingfelelőse. A kereskedelem nagyobb szereplői, a nagyáruházak eddig még azért nem drágítottak – magyarázza Gönczi –, mert a beszállítóiktól felhalmozott tartalékaik nem fogytak el. „A kisebb üzleteknek viszont rögtön drágítaniuk kellett, mivel nekik nem voltak tartalékaik. Így például a cukrot vevő üzletek már drágábban jutottak hozzá a készlethez. A hamarosan megjelenő őszi zöldségek és gyümölcsök is drágulni fognak, végül pedig a tartós élelmiszerek, például a konzervek ára fog megemelkedni. Példának említeném a káposzta árának alakulását: üzleteinkbe tavaly 59 baniért vásároltunk egy kiló káposztát, most viszont nem lesz egy lejnél olcsóbb a káposzta kilónkénti beszerzői ára” – vetíti előre az árubeszerzésben is jártas marketinges.       

Új szereplő a szeredai piacon

A csíkszeredai üzletét jövő hónap közepén a Nagyrét utcában megnyitó, több országban is jelen lévő diszkontáruház piaci hatásáról is megkérdeztük Gönczi Dezsőt. „Csíkszereda mellett más székelyföldi városban is működtetünk üzleteket, ezért az eddigi tapasztalatainkról azt mondhatom, hogy az új nagyáruházak mindig az aktuális piaci árakat veszik alapul, és azokhoz igazodnak.\"

Egyébként a gazdasági szakemberek meglátása szerint a multinacionális üzletláncok stratégiája esetén már nem az a kérdés, hogy elbír-e egy új áruházat egy adott város, hanem az, hogy az új piaci szereplő mekkora szeletet tud megkaparintani a már létező jelképes piaci tortából. „Be kell látni, ezen nagy szereplőkkel szemben vajmi kevés az esélyük a tömbházak közötti kis üzleteknek” – fest sötét, de valós képet a Merkúr munkatársa. A jelen esetben az legalább bizalomgerjesztő dolog, summázza, hogy vannak olyan kezdeményezések, amelyek a helyi termékek – Góbé és Székely termékek – vásárlását szorgalmazzák.