Csobotfalvi Közbirtokosság, mint összetartó erő

A Csobotfalvi Közbirtokosságnak 754 hektár területe van, 92 hektárt kellene még visszakapjanak a kosteleki részen, ebből 30 hektár erdő, a többi legelő. Támogatást idén 70 hektár legelőre tudtak igényelni. „A kétezres évek közepén az állatállomány annyira visszaesett Csobotfalván, hogy úgy láttuk jobbnak, ha a legelők azon részén, amelyek az erdőkhöz közelebb estek és már valamennyire beerdősödtek, hagyjuk, hogy folytatódjon ez. 2011-ben volt egy nagy országos kampány erdőtelepítésre, és akkor a megyei erdészeti hivatal saját költségére beültetett egy hektárt úgy, hogy gondozza is” – magyarázta Gecző Tibor, a közbirtokosság elnöke.

Szétosztott erdő

Az erdőkből 300 hektár található itthon, 327 hektár Kosteleken. Ott is kétfelé van osztva, az egyik a falu alsó végén, a másik fent, a Szellő mögött. Így az erdőfelügyelet is ketté van osztva: az itthoni erdőkre az állami erdészet, a kosteleki erdőkre a magánerdészet vigyáz. Lajos Zoltán erdőgazda elmondta, átlagban az erdőik 70 évesek, az üzemterv szerint mind az itthoni területeken, mind a kosteleki részen 1300 köbméter fát vághatnak ki, de ezt a mennyiséget nem termelik ki évente, köszönhető ez a területalapú támogatásoknak is. „Egyedüli közbirtokosság, amelyik legelőre erdőt telepített. 19 hektárt ültettünk be az erdőalapon kívül.” Az elnök hozzátette, nem minden tag értett egyet ezzel a döntéssel. „Kaptunk fejmosást innen-onnan, van, aki ezt el tudja fogadni, van, aki nem. De ez egy ilyen dolog. Nem egy hálás feladat, amit mi csinálunk, mert ha kettőnek tetszik, akkor háromnak szigorúan nem.”

A legelős támogatásokból elsősorban a legelőket tartják karban. Minden tavasszal rendbe hozatják az utakat, és csemetéket ültetnek.

493,18 jog, 192 tag

A közbirtokosságnak 192 tagja van jelenleg, de a létszám folyamatosan változik. Az utóbbi időben nem sok adásvétel törtét. „Az országban és külföldön is vannak tagjaink. Őket most már gyűlésbe sem tudjuk elhívni, ugyanakkor olyan is van, aki nagyon kevés joggal rendelkezik. Évente, ha elküldünk nekik két ajánlott levelet és a részesedésként járó kevés pénzt, a levelezés többe kerül, mint amennyit kell kapjon. Egy időben megkértük őket, hogy ha úgy gondolják, adják el a közbirtokosságnak a jogaikat, azt a birtokosság felvásárolta és visszaosztódott a tagságnak. Csak néhányan éltek ezzel a lehetőséggel” – mutatott rá az elnök. Az adásvételekkor egy jog ezer lejbe került.  

A csobotfalvi közbirtokosságnál 493,18 jog van. Egy jog 1,38 hektár területnek felel meg (ebből 0,15 hektár legelő). Egy tag az összjogok öt százalékánál (itt 24,5 jog) nem birtokolhat többet. A legtöbb, amivel egy tag rendelkezik, 23 jog. A tagok átadhatják a jogokat a jogutódnak. „Van egy típusnyomtatványunk, amelynek kitöltésével átadhatók a jogok, és mi ezt elfogadjuk. Sok szegény ember van, ha valaki el akarja osztani a jogait, nem kell közjegyzőhöz menjen, és fizessen. Csak gyerekének adhatja át, és csak birtokosságon belül adhatja el, hogy ne kerüljön bele olyan, aki nem illetékes” – magyarázta.

Évi két közgyűlés

A Csobotfalvi Közbirtokosságnál évente két közgyűlést tartanak. Az őszire tudják összehívni a legtöbb tagot, mert ilyenkor osztják a részesedést azoknak, akik nem igényeltek fát. Mostanig csupán egyszer kellett rendkívüli közgyűlést összehívni, azt is nemrégiben. „A területalapú támogatással kapcsolatban kellett összehívjuk a rendkívüli közgyűlést, mert szükség volt az állattartó gazdák jóváhagyására, hogy lefedik az állataikkal a területeket, amelyekre támogatást akartunk kérni. Amúgy nagyon nehéz összehívni egy közgyűlést. Sokan nem is tudják, de Csobotfalva alig négyszáz lakóból és három és fél utcából áll\" – magyarázta Gecző.

Gépekkel segítik a gazdálkodókat

A közbirtokosság jelenlegi székháza egyházi tulajdonban volt, ezért egy ideig bérelniük kellett. „A székház felvásárlásakor kezdődött el a ravatalozó építése. Akkor az általunk kifizetett összeget a ravatalozó építésére fordították. Azon kívül a faanyagot is mi álltuk.”

A közbirtokosság támogatja az állattartókat, ugyanakkor gépparkot is vásárolt. „Jöttek az emberek, hogy szeretnének gazdálkodni, de nem volt, amivel, nem volt gép. Így vásároltunk traktort, pityókaültetőt, -pergetőt, rögtörőt, bálázót, kaszálógépet, permetezőt. Itt nadrágszíj-földek vannak, kicsi gépeket kellett vegyünk, hogy a földeken tudjanak mozogni” – mondta az elnök. Ezekkel a gépekkel bérmunkát is végeznek, ugyanakkor egy faaprítót is sikerült beszerezni.

120 lej jogonként

Az utóbbi két-három évben egy jogra 120 lej osztalékot adtak a Csobotfalvi Közbirtokosságnál. A tagság 60 százaléka igényel fát. Egy jogra egy ürméter bükkfát adnak, legutóbb fenyőfát osztottak, abból egy köbmétert és negyven centit adtak egy jog után.

A legelőtakarításra, csemeteültetésre helyi napszámosokat fogadnak meg. „Úgy próbálunk gazdálkodni, hogy az utókor ne mondja azt, hogy elherdáltuk a vagyont. A múltbeli közbirtokosság nem hagyott nekünk hátra egy vécét sem. 2000-ben mindent elölről kellett kezdjünk. Teljesen nullából indultunk, mert a tagok adták össze a pénzt a bejegyzéshez is, amikor beadták a visszaigénylési kérésüket. Sokan kételkedtek is benne, hogy lesz ebből valami” – emlékezett vissza Lajos Zoltán.

A vezetőtanácsot négyévente választják. Öt tagból áll: elnök, alelnök, adminisztrátor, pénztáros, erdőgazda. Ugyanakkor van három cenzor is. A jelenlegi elnök a második mandátumát tölti. A közgyűlés egy öttagú bizottságot választ az alapszabályzat értelmében, és ők egymás közt elosztják a tisztségeket.

Közösségi megmozdulások

A közbirtokosság támogatja a közösségi megmozdulásokat, a Csobod Egyesületet, az iskolát, az óvodát, az egyházat, besegítettek a Csobotfalván működő Waldorf-iskola központi fűtésének beszerelésébe is. „Nagyon megoszlanak a vélemények ezzel az iskolával kapcsolatban. Sokan azt mondják, hogy nem kellett volna ide ez az iskola. A csobotfalvi gyermekeket buszoztatják le Taplocára, a waldorfosokat a városból hordják ki ide. Az önkormányzat azt nézte, hogy helyiséget biztosítson ennek az iskolának” – mutatott rá Petres Zoltán. A legnagyobb gond azonban szerintük, hogy egyre kevesebb a gyermek a faluban.

Sport- és szabadidőközpont

A vezetőtanács tagjai hangsúlyozták, mindig úgy vásároltak területet, hogy az a közbirtokosság szomszédságában legyen. Az egyetlen terület, amely különálló, az a Csobotfalva felső felében található buszmegállóval szemben van. Ezzel a területtel kapcsolatban nagy terveket szőnek. „Jött egy ötlet, hogy támogassuk a fiatalságot, mert nekünk gyerekkorunkban nagyon sosem volt, ahol játszodjunk, nem volt egy focipálya, ahol rúghattuk volna a labdát. Mindenhonnan elkergettek. Megvásároltuk ezt a területet és egy sport- és szabadidőközpontot szeretnénk létrehozni itt” – mondták. A központ látványterve már el is készült, a közbirtokosság vezetősége a magyar kormányt és Hargita Megye Önkormányzatát is megkereste, és ígéretet kaptak a támogatásra. Az 1,27 hektárnyi területen a tervek szerint tenisz-, minifoci-, fallabda-pályát, öltözőket, kalandparkot, szabadtéri színpadot alakítanának ki, ugyanakkor egy, 200 személyt befogadó vendéglátótermet is építtetnének rá. Azt még nem tudják, mikorra tud megvalósulni, a közbirtokosság már megkezdte a területrendezést: négyszáz kamion kavicsot hordtak oda, hogy a mocsaras részt feltöltsék. A központ különböző rendezvényeknek, táboroknak, fesztiváloknak adna helyet, és számos munkahelyet teremtenének általa.

Összetartó erő kellene legyen

Az elnök úgy véli, hogy egy közbirtokosságnak összetartó ereje kellene legyen, de sajnos nem ez van. „Az emberek hajlamosak azt meglátni, hogy a másiknak mije van. Azt nem nézik, hogy a másik esetleg hajnalban felkel és késő estig dolgozik. Azt gondolják az emberek, hogy itt nekünk a vezetőtanácsnál milyen jó. De van, hogy leülünk gyűléselni este hét órakor, és éjjel tizenkettőkor még ott vagyunk. A közbirtokosság a közt kellene szolgálja, ezt próbáljuk csinálni. Ezért van az, hogy állattartókat, gazdálkodókat támogatunk, megpróbálunk munkahelyeket teremteni” – summázta az elnök.

Az utca hangja:

Ferencz Attila: Kár, hogy működik, kár, hogy van. Jobb lett volna, ha úgy hagyják, mint ahogy volt 1989-ben. Hagyták volna meg az erdészetnek. Itt van egy személy, minden az ő keze alatt van, senki nem szólhat bele az ügyeibe.

Falubeli: Inkább nem mondok semmit. Túl nagy a hatalmuk ahhoz, hogy szólnánk.

Petres Rózsika: Van, aki meg van elégedve velük, van, aki nincs. Valamennyiben támogatják a közösségi rendezvényeket. Tagok vagyunk, de kevés jogunk van. Annyira nem vagyunk benne. Kaszálás szempontjából segítenek, lekaszálják, bepréselik, hazahozzák.