Családi problémákhoz vezethet az „eperszedés”

Panaszlevél érkezett szerkesztőségünkbe a napokban, ebben egy többgyerekes apa panaszolja el helyzetét, illetve azt, hogy volt felesége külföldi tartózkodása idején sem láthatja gyermekeit. „Tisztelt Udvarhelyi Híradó-olvasók, szeretnék útbaigazítást kérni. Elvált, 30 éves férfi vagyok, van két gyerekem, akiket a bíróság a volt feleségemnek ítélt, aki két hete külföldön dolgozik. Gyerekeim exfeleségem testvérénél vannak, aki megtiltott mindenféle kapcsolattartást a gyerekeimmel. Nem volna jogom, hogy egy hónapot a gyerekeimmel foglalkozzak egy év alatt? Nem volna jogom látni a gyerekeimet? És a szülő nem volna köteles gyámot megnevezni, ha elmegy a gyerekektől? Előre is köszönöm válaszaikat!” – írja olvasónk. Mivel a probléma vélhetően nem egyedi, illetve a pénztelenség miatt egyre gyakoribbá váló külföldi munkavállalás és a gyerekelhelyezés gondja sok családot érint, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjénél érdeklődtünk a témával kapcsolatban.

Azt, hogy egy elvált szülőnek hányszor van joga látni gyermekét, bírósági határozat mondja ki, és a meghatározott láthatási jogok akkor is érvényesek maradnak, ha a gyermeket nevelő szülő külföldre utazik dolgozni – tudtuk meg Elekes Zoltántól, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjétől. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy ilyen esetben a nevelőszülőnek jelentenie kell ezt a település polgármesteri hivatalának szociális osztályán, megnevezve azt a személyt, aki távollétében gondoskodni fog gyermekéről. Elméletileg – a bírósági határozatba foglalt láthatási jogoktól és a válástól függetlenül – ez a személy a másik szülő is lehet – fűzte hozzá kérdésünkre, de azt is elmondta, hogy az olvasói levél túl kevés információt tartalmaz ahhoz, hogy a konkrét helyzetet véleményezni lehessen, illetve eldönthető legyen, hogy történt-e egyáltalán bármilyen szabálysértés. Egyébként a válásokat követő gyermekelhelyezések kapcsán nagyon sok a vitás helyzet és az elégedetlenség, és gyakori, hogy a gyerek láthatását a nevelőszülő megpróbálja ellehetetleníteni, a gyermekvédelmi igazgatóság viszont nem avatkozhat bele a szülők viszálykodásába, csak akkor intézkedhetnek, ha emiatt veszélyeztetett helyzetbe kerül a gyerek. Ilyen is előfordul, nemcsak válások, hanem a külföldi munkavállalások miatt is, megtörtént már, hogy a nagyszülőkre bízott, külföldön dolgozó szülők gyereke viselkedési zavarokkal került be a gyermekvédelmi rendszerbe, és éppen a nagyszülők kérték az intézmény segítségét – mondott egy példát Elekes Zoltán, hozzáfűzve, hogy találkoztak még hasonló problémákkal.

Egyébként a jelentések alapján összesített hivatalos adatok szerint 1368 Hargita megyei gyerek ideiglenes elhelyezéséről kellett gondoskodni idén, mert szüleik külföldre mentek dolgozni. 910 gyerek esetében csak az egyik szülő, 294 esetében mindkettő elhagyta az országot a nagyobb pénzkereset reményében, 164 kiskorút pedig már eleve csak az egyik szülő nevelt – közölte a gyermekvédelmi igazgatóság adatait az intézmény vezetője. De mint azt ő is megerősítette, a valós számok ennél jóval nagyobbak is lehetnek, hiszen sok olyan eset lehet még, amelyről a gyermekvédelemnek nincs tudomása, mivel a szülők nem jelentették be elutazási szándékukat és gyerekük ideiglenes gyámját. Egyébként az 1368 gyerek közül 5 került be a Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerbe, mert esetükben nem oldódott meg az elhelyezés kérdése, illetve további 47 kiskorú gyermekvédelmi intézkedések által került elhelyezésre valamelyik rokonához – tájékoztatott Elekes Zoltán.

Az említett, illetve egyéb okok miatt jelenleg összesen mintegy 1100 Hargita megyei gyerek része a megyei gyermekvédelmi rendszernek, többségükről hivatásos nevelőszülők gondoskodnak, 350-en pedig rokonoknál vannak elhelyezve.