„Ne csodálkozzunk, hogy a jelenlegi generáció egyszer csak felébred, hogy tönkrement”

A kardiovaszkuláris betegségek száma annak is függvénye, hogy épp milyen események zajlanak az egyének közvetlen környezetében. Általában akkor növekszik meg, amikor a lakosság elveszíti a munkahelyét, ha negatív töltetű családi események vannak, ha hosszú időn keresztül stresszhatásnak van kitéve valaki. 

„A feszültség hatására felmegy a koleszterinszint, a vércukor, felmegy a vérnyomás, magasabb az inzulinszint. Egy kemény stressz cukorbetegséget is előidézhet. Legtöbb esetben, mivel a táplálkozás lesz a megnyugtató tevékenység, többet esznek ilyenkor az emberek, sőt, rendszertelenül táplálkoznak, meghíznak. A trombózisos hajlam fokozódik, vérrög képződik, eltömíti az ereket, és jelentkezik az infarktus. Megemelkedik a vérzsír szintje és lecsökken a védő koleszterin a stressz hatására. Egy egész betegségsort kialakíthat a stressz” – magyarázta a főorvosnő.

Civilizációs betegség

Elmondta, a stressz hatására ingadozik a vérnyomás, ez megterheli az érfalakat, és ahol sérülékenyebb, ott próbálja a test begyógyítani. Ezeknek a sejteknek a működése a fokozott igénybevétel hatására megváltozik, először egy kötőszövetes lerakódást, később zsírszövet lerakódást eredményez. „A kardiovaszkuláris betegségek civilizációs, jóléti betegségek. A ma emberének, ha olyan az anyagi háttere, mindenféle kényelmi eszközt megengedhet magának, például mosógépet, mosogatógépet, autót. Rengeteg olyan gép tudja segíteni az életünket, ami fizikailag minket kímél. Ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy a sportcipőnek és sportruházatnak milyen nagy divatja van. Ezzel azt próbálták szuggerálni, hogy igenis mozogjunk. De azt is tanulmányozták, hogy sokkal egészségesebb, ha naponta mozognánk egy bizonyos mennyiséget, mint hetente egy alkalommal próbáljuk bepótolni és túlhajszoljuk magunkat, mert ilyenkor túllépünk a normál tűrőképességünkön. Akik egyáltalán nem mozogtak, csak fokozatosan kezdjenek el edzeni, mert a hirtelen nagy megterhelés is káros tud lenni a testre. Meg kell találni az arany középutat.”

Forduljunk rögtön orvoshoz

A kardiovaszkuláris betegségek egyik klasszikus kiváltó tényezője a dohányzás – mutat rá Kovács Edit. A másik tényező a magas vérnyomás. „Ez egy nagyon alattomos betegség, mert nincs tünete. Van, hogy észre sem veszi az illető, hogy nagyon magas értékre felment a vérnyomása. Többször kell megmérni. Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha bármilyen panaszunk van ilyen téren. Ha valami fáj, vagy nehéz a légzés, szúr a mellkas, lehetséges, hogy nem a szívünk, de meg kell vizsgáltatni. Ha a fájdalom eltér a szokásostól, a sürgősségi ellátáshoz kell folyamodni, függetlenül attól, hogy hány óra van. A legtöbb szívérbetegség már reggel elkezdődik, és általában éjjel három órakor, a hajnali órákban jelentkezik a fájás. Nem szabad kivárni a reggelt. A betegnél legyen egészségügyi kártya, személyi igazolvány, hogy megkönnyítse az adminisztrációt. Ha valaki érzi, hogy valami nincs rendben, akkor menjen el a családorvoshoz, mondja el a problémáját, kérjen küldőpapírt, és iratkozzon fel szakrendelésre. Kicsit nehézkesebb ennek az útja, de megéri.”

Ha a családban már voltak kardiovaszkuláris betegségek, akkor erre az utódoknak is nagyobb lehet a hajlandóságuk. A főorvosnő sajnálatát fejezte ki, hogy kimaradtak azok a szűrések, amikor iskolakezdéskor vagy besoroláskor megnézték a fiatalokat. Most ellenőrzés csak akkor történik, amikor alkalmaznak valakit egy munkahelyre, utána mindenki a saját belátása szerint megy el vizsgálatra. A tapasztalat azt mutatja, elég nehéz rávenni erre az emberek többségét.

Egyre több a túlsúlyos ember

„Mivel az úton gyalog járok, azt látom, hogy egyre több az elhízott fiatal. A stresszes hangulat a szülőkön is érződik. Ott van például a reggeli nagy autósforgalom, mert mindenki az osztály ajtajáig vinné a gyerekét, ez természetes is, hogy félti, viszont a szülő ettől még feszültebb lesz, mert késik el munkából, majd ha beért, feszülten nekifog dolgozni. Az állandó nyugtalanságot nincs ahol és amikor levezetni, ez gyűl és a testet, lelket lassan tönkreteszi. A régi időkben többet gyalogoltak a gyerekek, többet játszottak a friss levegőn. Most az idő nagy részét bent töltik a lakásban, ülnek a tévé, számítógép előtt passzívan.”

A táplálkozással kapcsolatban rámutatott, a legtöbb család este fogyaszt bőséges ételt, és ez is az elhízáshoz vezet, mivel a test a délelőtt bevitt tápanyagot másképp dolgozza fel, mint este. Ugyanakkor nagy kultusza van az édességnek, pedig a kristálycukor és a pékáru az egyik leghizlalóbb tényező. A gyerekeknek a gyümölcsöt teljes formájában kellene kínálni – nem cikkekre felvágva –, hogy rágjanak, mert az is javítja az emésztést, a rostok pedig tisztítják a bélrendszert. Az alapétkezések legyenek betartva – reggeli, ebéd, vacsora –, tízóraira gyümölcsöt, zöldséget kínáljunk. Ahhoz, hogy a fontos ásványi anyagokat megkapja a szervezet, naponta legalább két adag zöldséget és egy adag gyümölcsöt ajánlott fogyasztani.

Pihenni kell!

A főorvosnő arra is felhívja a figyelmet, hogy nem pihenünk eleget. Az emberek többsége későn ér haza, és akkor is a televízió vagy számítógép előtt „pihen” késő éjszakáig. Pedig legalább este tíz órakor le kellene feküdni, hogy a szervezet tudjon regenerálódni, és hogy reggel spontánul ébredjen az ember, mert az azt jelenti, hogy kipihente magát. „Az éjjeli diszkózás kikészítette a fiatal generációt. Hogy ébren tudjanak maradni, valamilyen ajzószert használnak, például energiaitalt, ami nagyon sok koffeint tartalmaz, és rengeteg negatív hatása van. A kávé is jobban fogy. Ez még rátesz egy lapáttal a fáradtság okozta depresszióra, és akkor a táplálkozástól kezdve minden rosszul működik. Ne csodálkozzunk, hogy a jelenlegi generáció – akiknél szabályok nincsenek – egyszer csak felébred, hogy el van hízva, tönkrement a cigarettától, energiaitaltól” – vázolta meglátásait Kováts Edith. Hozzátette, ha az étkezésre, a családra, a környezetére, magára huzamosabb ideig nem figyel oda valaki, akkor előbb-utóbb valamilyen probléma, betegség jelentkezik.