Autonómia a közösség erejével

 Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a politikai szervezet által indított autonómiakaraván pénteki csíkszeredai találkozóján ismertette az önrendelkezésre épülő közigazgatási rendszer működését, amely egy föderális Romániában életképes lehet. Az elnök rámutatott, 2003-ban vált egyértelművé, hogy két út van az erdélyi magyarság előtt: beépülni a főhatalomba, vagy hatásköröket hazahozni. Aki a főhatalomba akar beépülni, az labanc politikát folytat, az autonómiapártiak pedig kurucok – mondta Toró, hozzátéve, ez a törésvonal néhány száz éve végigkíséri a magyarságot, és ez Trianon után sem szakadt meg. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács akkor azért született meg, hogy legyen az autonómiának gazdája, zászlóvivője, és ezt a kérdést azóta is napirenden tartja. „Nem értünk el eredményt, de ez nem lesz mindig így” – bizakodott.

Fiskális föderalizmus, megfelelő hatáskörök

Az EMNP föderalizmusról szóló autonómiakoncepciója, amelyet Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár dolgozott ki, és amely a Székely Nemzeti Tanács tervezetét tartja irányadónak, nem csak a magyarságról, hanem az egész országról szól, mert Románia nem homogén – magyarázta az előadó. A közigazgatási státusú régiókat a közösség akaratának megfelelően, a kerettörvény alapján lehet létrehozni, megfogalmazni a statútumot, és olyan hatáskörökkel felruházni, mint a regionális adópolitika, gazdasági fejlesztés, oktatás-, foglalkoztatás-, szociálpolitika, közrend, közlekedés, idegenforgalom, katasztrófaelhárítás. A tervezet szerint a fiskális föderalizmus alapján a begyűjtött adók 60 százaléka helyben maradna, a fennmaradó rész felét a központi költségvetés, a másik részt pedig a régiók fejlődésének kiegyenlítését szolgáló szolidaritási alap kapná. A regionális közgyűlés, a végrehajtó testület, és az elnök jelentenék a vezetőséget.

Harmóniához vezető erőegyensúly

A megvalósításnak az elnök szerint az erdélyi magyar politikai szervezetek közti erőegyensúly nyomán kialakuló harmónia az egyik feltétele, ez az EMNP megerősödésével jöhet létre. A másik eszköz a magyar nemzetpolitikai támogatás, a harmadik pedig a közösség erejének kiteljesedése. Mint fogalmazott, a közösség rájött arra, hogy van ereje a politikusok nélkül is, és a polgári engedetlenségnek vannak még tartalékai. Fontos segítség lehet a román autonomista mozgalmakkal történő együttműködés is. Hozzátette, nem a gazdasági megerősödésre van szükség először, a szegény régiók is gazdagok lesznek az önrendelkezés által, erre Dél-Tirol, Baszkföld a legjobb példák.