„Lelkileg feltöltődünk egymástól”

Csíkcsicsó határában lévő, takaros kis házukban fogadott bennünket Sárosi Éva és házastársa, Sárosi Gábor, akik – mint mesélték  –már két évtizede annak, hogy zarándokokat szállásolnak el pünkösdkor. „Az akkori pap bácsi, akinek sok ismerőse volt külföldön, szorgalmazta, hogy fogadjunk vendégeket. Akkoriban a körülményeink sokkal szerényebbek voltak, nem volt még fürdőszobánk sem, de első látogatóink mégsem panaszkodtak, érezték, hogy szeretettel fogadtuk őket” – mesélte Sárosi Éva.

Megtudtuk, hogy legelső vendégük egy idős néni volt a magyarországi Hatvan városából, rá egy évre pedig egy idős házaspárt fogadtak Kistarcsáról. „A feleség a férjéért ajánlotta fel a zarándoklatot, és a bácsinak meg is gyógyult a lába” – mondta a csicsói háziasszony. Közben annyira jó viszonyba kerültek a családdal, hogy az idős házaspár gyermekei és unokáik is ellátogattak pünkösdre Sárosiékhoz. Hasonló baráti kötődés alakult ki egy másik családdal Úri községből. Ahogyan Sárosi Éva fogalmazott: lelkileg feltöltődtek egymástól.

„Ők már több alkalommal voltak nálunk, és mi minden alkalommal szívesen visszavártuk. Képek is vannak arról, hogy együtt vittük az úri táblát a zarándokcsoporttal Csíksomlyó felé. Az úriak mikrobusszal jöttek Csicsóba, aztán mindannyiukkal olyan jó ismerősök lettünk, hogy amikor ellátogattunk az ő településükre, mindenki várta, hogy menjünk el hozzájuk is” – osztotta meg élményeit a vendéglátó házaspár. Hozzátették: „akárcsak a gyermekeikért, kitették értünk a lelküket is, olyan szeretettel fogadtak ők is, könnyek között váltunk el egymástól\".

„Jó vendégeket rendelt nekünk az Úristen”

Kelemen Erzsébet szintén csíkcsicsói lakos érdeklődésünkre elmondta, ők is minden évben fogadnak zarándokokat. „Legtávolabbi vendégeink Ohióból érkeztek, akik 1956-ban Győrből menekültek Amerikába” – mondta Kelemenné. Tőle tudtuk meg, hogy 8-12 személyt is képesek elszállásolni, idén bogyiszlóiakat várnak házukba. „A jó Isten mindig olyan jó vendégeket rendelt nekünk, sok barátság alakult ki” – fogalmazott az asszony. A vendégfogadás pedig komoly előkészületekkel jár, Kelemen Erzsébet elárulta, leginkább lánya az, aki főz és mindent elkészít, de az egész család besegít.

„Általában estére érkeznek meg a vendégek. Őket vacsorával fogadjuk, megkínáljuk, ahogy nálunk, székelyeknél szokás. Mondták már nekünk, hogy ők otthon ezt a vendégszeretet nem kapják meg. Én is megfordultam több helyen Európában, de azt a vendégszeretet, amit mi adunk, azt sehol nem tudják adni, bármennyire akarják. Ezt a génjeink hordozzák, nem lehet tanulni” – vélte. Mint megtudtuk, úgy szokás, hogy a falubeliek másnap a vendégeikkel közösen indulnak el a keresztaljákkal Csíksomlyóra.

Új vendégeket fogadnak idén

„Korábban többnyire a fiam barátait tudtuk elszállásolni a csíksomlyói búcsú idején, ők Izmény községből jártak hozzánk, idén viszont elkészültünk a szobák kialakításával, és új vendégeket is tudunk fogadni” – mondta Kelemen Mária. Az idős asszony elmesélte, hogyan megy a vendégfogadás Csíkcsicsóban: „a pap bácsi meghirdeti, hogy ki akar zarándokokat elszállásolni? Aki vállalja, annak fogadnia kell a csicsói plébániához beérkező autóbuszokat. Ott helyben, amikor leszállnak a buszról, akkor ismerkedünk meg velük” – magyarázta. Természetesen ebben az évben sem maradnak el az izményi barátok.

„A fiam focizik, és egy mérkőzés alkalmával ismerkedett meg velük, azóta járnak hozzánk pünkösdre. Engem Kelemen Máriának, a fiamat Kelemen Ferencnek hívják, mikor bemutatkoztunk az izményieknek, akkor kiderült, a vendég neve is Kelemen Ferenc, a feleségéé pedig Kelemen Mária, mint én. Úgy el lett találva, hogy egy a nevünk” – mesélte nevetve az idős asszony az izményiekkel való első bemutatkozásukat. Csíkcsicsóba egyébként főleg Gödöllő és Úri környékéről érkeznek zarándokok, de más magyarországi településekről is fogadnak vendégeket a helybéliek. Általában ez a találkozás több egyszerű vendéglátásnál, a búcsú ideje alatt, a csíksomlyói Szűz Mária lábánál életre szóló barátságok szövődnek, a lelki egymásra találás élményét élik át a zarándokok és a szállásadók egyaránt.