
Fotó: Kristó Róbert
Jövő hét végéig kell elküldenie a bukaresti szakminisztériumnak Brüsszelbe azt a határozattervezetet, melynek segítségével jogszabályba foglalják az aktív gazda fogalmát. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor tájékoztatása szerint ez a tervezet elkészült, ezzel pedig egyértelművé válik, ki részesülhet a továbbiakban is mezőgazdasági támogatásban.
2014. július 24., 17:562014. július 24., 17:56
2014. július 24., 18:302014. július 24., 18:30
„Minden tagállamnak saját kompetenciája meghatározni az aktív gazda fogalmát, betartva azt az eléggé tág fogalmazást, amit az uniós szabályozásba belefoglaltak” – magyarázta a tervezettel kapcsolatban a szenátor. Tánczos pozitívumként könyvelte el, hogy azon személyek esetében, akik ötezer euró érték alatt részesülnek például területalapú támogatásban, nem ellenőrzik, hogy végez-e mezőgazdasági tevékenységet. „Úgy is fogalmazhatnék, hogy aki ennél a jelzett összegnél kisebbet kap, az a jogszabálytervezet szerint automatikusan aktív gazdának számít. Ez az összeg egyébként Hargita megyében mintegy 15 hektárnyi kaszáló- és legelő-, vagy húsz hektárnyi szántótulajdont jelent” - részletezte a politikus.
Könnyen teljesíthető feltételek
„Az aktív gazda feltételrendszert azoknál kezdik ellenőrizni, akik ötezer euró értéknél többet kaptak előző évben a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA). Az még kérdéses, hogy ebbe a számításba belevonják-e az uniós állattámogatásokat” – magyarázta a szenátor. Elmondása szerint ebben az esetben a gazda egy sor feltételt kell teljesítsen ahhoz, hogy megkapja az aktív minősítést, és így tovább részesülhessen az APIA-s támogatásokban. Először is engedélyezett gazdasági tevékenysége kell legyen (egyéni vállalkozói engedély, kft., részvénytársaság, egyesület, szövetkezet). A fő tevékenysége a vállalkozások tevékenységi körét jelző kód (románul „caen”) szerint szigorúan mezőzgazdasági kell legyen. Emellett nem szerepelhet azokat a jogi személyeket tartalmazó listán, akikről az unió már eldöntötte, hogy nem részesülhetnek támogatásban: ilyenek például a repülőterek, biztosítótársaságok, brókercégek, egyéni területtulajdonosok, akik rendelkeznek területtel, de nem alaptevékenységük a mezőgazdaság.
Mint mindig, kivétel is van
A tervezet szerint azon jogi személyek vagy egyéni vállalkozók is részesülhetnek uniós pénzekben, akik esetében nem fő tevékenység a mezőgazdaság. Ilyenkor bizonyítani kell, hogy az éves összjövedelem harmada mezőgazdasági értékesítésből vagy legalább öt százaléka uniós támogatásból származik.
Ha csak tulajdonos, nincs támogatás
Mint kiderült, az illetékesek eldöntötték, azok a természetes személyek, akik Hargita megye esetében tizenöt hektár kaszálót, legelőt vagy húsz hektárnál nagyobb szántót birtokolnak, de semmilyen mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet nem végeznek, elesnek az uniós támogatástól. Tánczos szerint ezzel megszűnik az a vidékünkön is előforduló áldatlan helyzet, miszerint valaki összevásárolgatott több száz hektár területet, de azt nem műveli meg, hivatalosan bérbe sem adja, hanem például mással kaszáltat rajta, és mindezek mellett felveszi a területalapú támogatást. „Ezek a személyek kiesnek a támogatási rendszerből. Egyetlen megoldás számukra, ha legalább mezőgazdasági profilú egyéni vállalkozói engedélyt váltanak ki” – jegyezte meg a szenátor.
Fellélegezhetnek a közbirtokosságok
Tánczos elmondta, a közbirtokosságok esetében a tervezet igencsak kedvező előírásokat tartalmaz. „Ezeknek a tevékenységi területük erdészet és mezőgazdaság, tehát jogi szempontból nincs probléma. Azon kívül a területalapú támogatás értéke a tagokra leosztva egyénenként biztos nem több ötezer eurónál, így automatikusan megkapják az aktív státust” – jelentette ki a politikus.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!