A román-magyar együttélés és az álproblémák

Az elnök úgy vélte, szükség van arra, hogy a lakosság véleményét is megismerjék a politikusok. Ezért is készült az a telefonos felmérés, amelynek segítségével Hargita megyében a román-magyar együttéléssel kapcsolatos véleményeket is meg akarták ismerni. Az 1700 lejbe kerülő, reprezentatív minta alapján, 480 fő telefonos megkérdezésével készült felmérést egy erre szakosodott cég végezte az elmúlt napokban, a kérdezettek 13 százaléka román nemzetiségű volt. Borboly szerint a telefonos lekérdezés előnye a gyorsaság, bár a hibaszázalék elérheti a 4,7 százalékot, de iránymutatóként használható.

A román–magyar együttélésre vonatkozó kérdések mellett a székely zászló használatára és a regionális átszervezésre is rákérdeztek. Az együttélést a magyar válaszadók 30 százaléka nagyon jónak tartja, 47 százalékuk szerint vannak vitás kérdések, de mindig közös nevezőre jutnak. A román megkérdezettek esetében 52, és 36 százalék ez az arány. Sok feszültséget a magyarok 18,5, illetve a románok 11 százaléka érzékel. A feszültségek oka a magyar válaszadók 52 százaléka szerint a bukaresti hatalom, 27 százalékuk szerint pedig a bukaresti román sajtó, 15 százalék pedig a Hargita megyei román politikusokat teszi ezért felelőssé. A román megkérdezettek 60, illetve 38 százalékban hibáztatták a fővárosi hatalmat, illetve sajtót, és 22 százalékban a Hargita megyei magyar politikusokat.

Borboly szerint a hétköznapi emberek között nem az a helyzet, amit a politikusok mondanak. „Amíg a figyelem a gerjesztett etnikai feszültségekre irányul, addig a valós problémákra már nem jut ebből, a konfliktus értelmiségi vitaként is felfogható” – mondta az elnök, utalva arra, hogy főként a diplomások beszéltek feszültségekről a felmérés során. A magyarok 60, a románok 20 százaléka tartaná jónak, ha a székely zászló a megye zászlója lenne, a románok 34 százalékát viszont zavarná. A magyarok 41, a románok 33 százaléka javasolta, hogy jogi úton kell hivatalossá tenni a zászlót, 41, illetve 50 százalékuk szerint viszont nem kell a feszültséget fokozni.

Bár a régióátszervezésről a megkérdezettek többsége mondta azt, hogy tájékozott, sokan úgy vélték, a jelenlegi felosztás megfelelő. Borboly szerint ez azt jelenti, hogy nem jutott el a megfelelő információ az emberekhez, valós problémafelvetés nem volt, és demokráciadeficitről is beszélhetünk. „Álviták foglalják le az időnket, mint a zászlóügy, vagy hogy hol legyenek a régióközpontok. Emiatt is hagyják el a fiatalok az országot” – mondta az elnök, hozzátéve, a régiók ügye nem etnikai, hanem gazdaságfejlesztési kérdés.