A közösséget szolgálja a Csíkszentléleki Egyházi Kórus

Alakulásának negyedik évfordulóját ünnepli idén a Csíkszentléleki Egyházi Kórus, amelyet 2013 januárjában az akkor nemrég kihelyezett helyi plébános, Ilyés Zsolt kezdeményezésére indítottak el. Miután meghirdették a kórusalapítási szándékot, elsősorban középkorú, családos helyiek jelentkeztek a feladatra. Az évek alatt 15–20 taggal gyakoroltak és énekeltek, illetve tették szebbé az egyházi ünnepeket – számolt be érdeklődésünkre Gergely Tibor. A csíkszentléleki kántor hozzátette, nemcsak a helyiek számára volt újdonság a kórusban való munka, hanem neki is, hiszen 2012 novemberében kezdte a kántori munkát az egyházközségben. Így rövid időn belül nemcsak a hellyel, az emberekkel kellett megbarátkoznia, hanem egy új feladatkörrel is.

Vasárnaponként énekelnek

Az első próbákon a húsvéti ünnepkörre készültek, az énekelni szerető helyiek pedig ez idő alatt is biztatták egymást, hogy ha egyikük a kórusban énekel, akkor a másiknak is ki kellene próbálnia azt. Jelenleg tizenkilencen énekelnek a karban, akik heti rendszerességgel próbálnak – egy nyári szünetet kivéve –, de nagyobb ünnepek előtt hetente többször is gyakorolják a kórusműveket – avatott be a kórusvezető. Megjegyezte, mindemellett minden vasárnap énekelnek a 11 órai szentmisén: általuk csendülnek fel a válaszos zsoltárok, gregorián introitusok, communiók, misekezdő és áldozási énekek. Ezáltal is heti rendszerességgel találkoznak, a szentmisék előtt gyűlnek össze, hogy bemelegítsenek, felkészüljenek.

Lehet még csatlakozni

Folyamatosan lehet csatlakozni a kórushoz, bárkit szívesen fogadnak, akinek kedve és érzéke van az énekléshez – hívta fel a figyelmet az illetékes. Elmondása szerint gondolnak a későbbi utánpótlásra is, ennek érdekében egy kisebb gyermekkórust is elindítottak, a kicsik szintén részt vesznek a vasárnapi szentmiséken. Emellett alakult egy gitáros csoport is, amelynek tagjai néha elvállalják a szentmisén való szolgálatot. A kántor meglátása szerint erre azért is szükség van, mivel az iskolai zeneoktatás nem elegendő arra, hogy a jó énektudású, jó hallású gyermekek kellőképp fejlődni tudjanak.

Aktív közösség

Gergely Tibor tapasztalata szerint a kórus életében a legnagyobb eseménynek az Alcsíki Egyházi Kórustalálkozó számít, ahol hét alcsíki énekkar cserélhet tapasztalatot, mutathatja meg tudását – minden évben más-más egyházközségben. A tavalyi találkozót éppen a szentléleki kórus szervezte meg. A közösségük ugyanakkor nyitott a kirándulásokra, illetve a más településeken való fellépésekre is. Tavalyelőtt Hargita Megye Tanácsának támogatásával Gyulafehérvárra és Kolozsvárra látogattak el, egyfajta Márton Áron-körútként, de közben énekeltek a székesegyházban és a kolozsvári ferences templomban is. Mindkét tapasztalat mély nyomot hagyott a kórustagokban – részletezte a karvezető. Kifejtette, szintén a megyei önkormányzat segítségével szervezhettek egy kórusos hétvégét Csomortánban, ahol énekeltek a vasárnapi szentmisén. Emellett a helyi egyházi ünnepeken is énekelnek, de a kórustagok a közösségi rendezvényeken is jelen vannak, szükség esetén besegítenek a farsangbúcsúztatók, falumajális szervezésében, kivitelezésében is.

Fellépések székely ruhában

Nemcsak a megyei önkormányzat járul hozzá tevékenységükhöz, hiszen a helyi közbirtokosság is rendszerint támogatja munkájukat, a találkozó szervezésébe pedig a helyi önkormányzat is besegített – tudtuk meg a kántortól. Aki azt is kiemelte, gondolkodnak egy egyesület létrehozásán, hogy szükség esetén nagyobb pályázati pénzeket tudjanak lehívni. Ami az eszközkészletüket illeti, beszereztek már mappákat, énekes könyveket, miközben kórusruhát nem föltétlen vásárolnának, inkább székely ruhák beszerzésére pályáznának a későbbiekben. Mint a karvezető fogalmazott, nagyobb fellépéseiken székely ruhában jelennek meg, és mivel a népviseletet kellőképpen ünnepi öltözetnek tartják, emiatt abban lépnének fel a továbbiakban is.

Fontosak az apró örömök

Kérésünkre, hogy elevenítsen fel egy emlékezetes eseményt, a kórusvezető elmondta, a tavalyi kórustalálkozó megszervezése mindenképp nagy élmény volt, hiszen összehangolt munkára volt szükség, ami meg is hozta a gyümölcsét. Hangsúlyozta ugyanakkor, sok apró örömet élnek át hétről hétre is, hiszen mivel a tagok lelkes amatőr énekesek, így nagy boldogság, ha egy kórusművet szépen meg tudnak szólaltatni. A kórusművek nagy összeszedettséget igényelnek, amelyek során figyelni kell a harmóniákra is, ezek nehézségeket jelentenek, de kivitelezésük után örömet is – tisztázta. Érdeklődésünkre azt is bevallotta, hogy a kórus életében vannak nagyszerű időszakok és hullámvölgyek, amikor a tagok például nagyon lelkesednek, vagy esetenként kicsit belefáradnak a gyakorlásba. Emiatt mindig kellenek hosszabb-rövidebb távú célok, amelyek fenntartják az énekesek érdeklődését.

Az énekkar tagjai

Bács Enikő, Bács Zoltán, Bánfi Zsolt, Bilibók Ibolya, Csibi Magdolna, Darvas István, Dósa Éva, Ferencz Adél, Gere Enikő, János Katalin, Kőszegi Éva, Kőszegi Lajos, Molnár Attila, Nagy Attila, Nagy Hajnal, Nagy Zoltán, Rucuj Ildikó, Vitos László, Vitos Zsuzsa.