A kegyhelyek tulajdonképpen lelki klinikák

Csíksomlyó ismerős ugyan, de most más szemmel tekintek rá – kezdte beszélgetésünket a ferences szerzetes. Mint fogalmazott, korábban ugyan többször megfordult a kegyhelyen, ám számára mindenképpen nagy ajándék Istentől, hogy itt szolgálhat. „Egyfajta kihívás ez számomra, egészen addig, amíg át nem látom a dolgokat, vagy bele nem tanulok. Viszont azt mindig tudtam és tudom, hogy a kegyhelyet nem nekem kell vezetni, igazgatni egy személyben, hanem mindig az itt szolgáló közösséggel egyetértésben. Bármit teszünk, azt nem mindig egy személyben tesszük, hanem a többi testvérrel közösen. Így bízok az ő segítségükben is” – magyarázta Erik testvér. Majd viccesen hozzátette, azt szokták mondani, az ember akkor van otthon, mikor a sötétben tudja, hol a villanykapcsoló. Ebből a szempontból úgy érzi, megtalálta a helyét a Szűzanya lábánál, főleg, hogy most már a rá háruló feladatok is kezdtek letisztázódni számára.

A ferences szerzetes munkájával kapcsolatban úgy vélte, elsődlegesen mindenképp be kell állni a már kitaposott utakba, ám idővel biztos lesznek olyan dolgok, amelyeken változtatni kell. „A világ állandó fejlődésben van, ez a tendencia a kegyhelyet sem kerülheti el. Változik a látogatók életkora, indíttatása, változik az, kit hogyan lehet megszólítani. Én azt hiszem, hogyha az idelátogatókat vidám lélekkel tudjuk szolgálni, akkor megszeretjük egymást.”

Úgy érzem, elfogadtak a hívek

Az elmúlt hetek tapasztalatairól örömmel mesélt a templomigazgató. Mint elmondta, egy hónap után úgy érzi, elfogadták a hívek. „Ha én szeretetet adok, vagy próbálok közvetíteni például a szentmisén, vagy esetleg mise után egy-egy jó szóval, akkor azt visszaadják az emberek” – árulta el Erik OFM. Kiemelte, nem érzi, hogy a közösségben hátrányban lenne azért, mert ő a legfiatalabb. Sőt, a testvérek úgy tartják, inkább előnyére válik ez, hiszen fiatal lendületet hozott a ferencesek közé.

A szeretet a legfontosabb

„A legfontosabbnak szolgálatom során azt tartom, amit papi jelmondatomnak is választottam a II. Vatikáni Zsinat dokumentumából: a szeretet és annak műve marad meg (GS 39)” – magyarázta a szerzetes, kifejtve, egy ilyen jelmondatot nem csak úgy választ az ember, hanem átgondoltan teszi azt. „Bár mindössze három éve vagyok pap, előző szolgálati helyemen, Kaplonyban tapasztaltam azt, hogy ha szeretetet ad az ember, azt valóban vissza is kapja” – részletezte.

Beszélgetésünk további részében néhány olyan élményről is beszámolt, melyek még jobban megerősítették abban, milyen felemelő érzés Csíksomlyón szolgálni. Egyik nap egy édesanya látogatta meg a kolostort, két kovácsolt keresztet tartva magánál. Azt kérte, áldják meg azokat, mert új házuk tetejére kerülnek majd. Volt olyan is, hogy egy fiatal házaspár életük legfontosabb „kegytárgyát” hozta áldásra, újszülött kisbabájukat. „Megható volt látni, hogy valakik fontosnak tartják ezeket” – tette hozzá a templomigazgató.

Szerinte őszinte szándékkal látogatnak az emberek Csíksomlyóra, hiszen nagyon sok olyan teher van, amit ott tesznek le, a Szűzanya közbenjárását kérve. „Biztos, hogy nagyon sok hit növekszik itt, ami fontos jellemzője kell legyen a kegyhelynek. Maga VI. Pál pápa mondta, ezek a helyek tulajdonképpen lelki klinikák. Más szavaival élve, jó ide Csíksomlyóra jönni, egy kicsit elcsitulni a Jóistennél” – mondta a szerzetes. Erik testvér egyik legfontosabb feladatnak azt látja, megerősíteni hitében azt, aki a kegyhelyre látogat. Aki pedig turistaként érkezik a Szűzanya lábához, azt valahogy az Istenhez vezető útra kellene csalogatni.

Élete több meghatározó eseménye köti Csíksomlyóhoz

P. Urbán János, fr. Erik OFM 1981. január elsején született a Szatmár megyei Krasznabélteken. Csíksomlyóhoz életének több meghatározó eseménye kapcsolódik: az egyéves jelöltidejét töltötte a kegyhelyen, majd ugyancsak ezen a helyen tett örök fogadalmat 2006-ban, és rá két évre szintén a Szűzanya lábainál szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek. A szerzetes Csíksomlyóra kerülése előtt mintegy három évig volt a kaplonyi ferences kolostor házfőnöke. Papi jelmondata: „A szeretet és annak műve marad meg. (GS 39)”.