A fejkvóta szorításában

Beszámoltunk már arról, hogy idén költségcsökkentési intézkedéseket kell hozni az oktatási rendszerben. Tavaly túllépte a megye a számára meghatározott költségvetési fedezetet, ebben az évben viszont – az előrebocsátottak szerint – pótlásra nem lesz lehetőség. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség hozott már néhány döntést – egységesíteni fogják az igazgatók béreit, csak ellenőrzésük után hosszabbíthatók meg egyes szerződések, csökkentették az opcionális tantárgyak óraszámát –, de további intézkedések bevezetésén is dolgoznak. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő közölte, kidolgoznak egy egységes kritériumrendszert a kisegítő személyzet alkalmazására vonatkozóan is, ennek terén ugyanis nagy különbségek vannak a tanintézetek között, a vonatkozó szabályozás pedig mintegy húszéves.

Húsz állást szüntettek meg

Az elmúlt időszakban ugyanakkor felszámoltak húsz állást a megyében, bedolgozó nyugdíjasokkal és óraadó pedagógusokkal szüntették meg az együttműködést. Amint a főtanfelügyelő rámutatott, nem húsz személyről van szó, hanem negyed- és fél állásokról. „Nem szeretnénk ellehetetleníteni egyetlen tanintézet működését sem, de mivel nincs finanszírozás ennyi állás fenntartására, mint amennyi jelenleg van a rendszerben, lépni kell” – hangsúlyozta Bartolf Hedvig. Elmondta, az iskolák, óvodák igazgatóit felkérték, vizsgálják meg, saját tantinézetükben milyen költségcsökkentési intézkedéseket tudnak hozni. A főtanfelügyelő úgy látja, a problémák egy része abból adódik, hogy amikor Hargita megye 2005-2009 között kísérleti megye státust kapott a reform elképzelések tesztelésére, akkor más megyékhez képest felduzzadt a személyzet, például minden iskola saját könyvelőségi rendszert épített ki. A személyzetszám többnyire megmaradt, akkor is, amikor a gyermeklétszám csökkenése miatt a pedagógusi állások folyamatosan épültek le.

Nem megfelelő fejkvóta

Egy tervezet szerint idén a kisebbségi oktatásra az 1,20-as szorzóval fogják alkalmazni a fejkvótát – tájékoztatott Bartolf Hedvig. Hozzátette, tavaly ennél kisebb szorzót használtak a kisebbségi oktatás sajátosságaira adott plusz juttatásra, és bár ennél nagyobbat szeretnének, ez kicsivel mégis jobb helyzetet eredményez, mint 2013-ban.

Tavaly a megyebeli oktatási rendszer fenntartására 27 százalékkal több pénzt használtak fel, mint amennyit a fejkvóta szerint kaphatott volna a megye – mutatott rá a fejpénz elégtelenségére Csukás Levente, a tanfelügyelőség gazdasági igazgatója. Kifejtette, a fejkvóta figyelembe veszi például az oktatási szintet, amiben a gyerek részt vesz, az iskola falun vagy városon való elhelyezkedését, illetve hogy magyar anyanyelvű oktatásról van-e szó, de nem ad plusz pénzt a magas képzettségű pedagógusok juttatásaira, vagy arra az esetre sem, ha egy településen kétnyelvű oktatást kell fenntartani és nem lehet teljes létszámú osztályokat létrehozni. Csukás Levente szerint a fejkvótába sok szempontot bele kellene még építeni, észrevételeiket azonban – bár ezeket sokszor jelezték – nem vették figyelembe.

Több pénz van, mint ami járna, de nem elegendő

A fejkvóta szerint a Hargita megyei oktatási rendszer számára idénre kiszámolt finanszírozás egyáltalán nem fedezi a szükségleteket. Csukás Levente ismertette, Hargita megyének ebben az évben mintegy 144 millió lej járna, ezzel szemben a kormány 155 millió lejt adott a megyei oktatási rendszer finanszírozására. A probléma az, hogy a jelenlegi felépítéssel 170 millió lejre lenne szükség – húzta alá a gazdasági igazgató.

Csíkszeredában elemeznek

Az iskolahálózatról az önkormányzatok döntenek, ezért nekik is lépniük kell. Amint Antal Attila csíkszeredai alpolgármester mondta, elemzik a helyzetet, a lehetőségeket. A városi oktatási rendszer húsz százalékkal lépte át tavaly a költségvetési fedezetet, így intézkedésekre itt is szükség lesz, ezeken viszont még gondolkodnak. A legutóbbi önkormányzati képviselő-testületi ülésen javasolták egy alacsony létszámú óvoda összevonását egy másikkal, ebbe azonban a polgármester nem egyezett bele. Antal Attila is úgy véli, bár ebben az óvodában kevés a gyerek a jogi személyiség fenntartásához, ennél szélesebb körű változtatásokra lenne szükség az oktatásban, túlszabályozott például a bérek, juttatások területe, nincsenek összhangban a jogok és a források. Ugyanakkor átláthatatlan a beiratkozások helyzete is, és a tanszemélyzet kiválasztásába sincs beleszólásuk – említette.

A városba áramlanak a gyerekek

Gondolkodnak a lehetséges lépéseken Csíkpálfalván is – tudtuk meg a helyi Márton Ferenc Általános Iskola igazgatójától, Pál Katalintól. Közölte, a kisegítő személyzet száma náluk minimális, az alacsony gyermeklétszám miatt a pedagógusi állások fenntartásával lehet gond. A három települést – Pálfalvát, Delét és Csomortánt – magába foglaló községben gondot okoz az iskola elnéptelenedése, az, hogy sok gyereket Csíkszeredában taníttatnak szüleik. Jelenleg úgy néz ki, hogy az előkészítő osztályba ősszel nem lesz elegendő gyerek a minimális osztálylétszámhoz. Óvodástól nyolcadikosig mintegy negyven gyerek jár a városban iskolába – mondta az igazgató. Úgy látja, ha sikerülne napközit beindítani, az sokat segítene a gyerekek helyben tartásában, a városról kiköltözött szülők ugyanis nincs kire hagyják gyermekeiket. Pál Katalin szerint egyébként költséget csökkenteni nem nagyon lehetséges, már azért sem, mert négy épületet tartanak fenn. Az igazgató hozzátette, nem kellene ezek az intézkedések az oktatás rovására menjenek.

A község polgármestere, Ferencz Csaba szerint meghozták már a legfájdalmasabb döntéseket, amikor három éve megszüntették a szimultán osztályokat a falvakban. Azt gondolja, ésszerű gondolkodással meg lehet oldani a jelenlegi helyzetet. „Kicsit több munka kell, több hozzáállás, minőségi oktatás, és a többi megoldható” – vélte a községvezető. A polgármestert a beiskolázási módszertan azon előírása sem lepte meg, mely szerint az önkormányzatok be kell szálljanak a finanszírozásba ott, ahol a minimális alatti létszámmal működnek osztályok. „Eddig is támogattuk az iskolát, ezután is fogjuk” – nyilatkozta.

Helyenként nincs gond

Nem lépték túl a költségvetést és gyerek is van a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskolában – közölte annak igazgatója, Szabó-Mező László. Véleménye szerint az oktatásban nem az a gond, hogy elfogytak a gyerekek vagy sok a személyzet, hanem az, hogy rosszul van megállapítva a fejkvóta. A jelenlegi körülményekhez igazodva ugyanakkor megtették, amit lehetett, egy nyugdíjas bedolgozó kollégától elbúcsúztak, és a többi pedagógus között osztották el ezeket az órákat – közölte az igazgató. Szintén belefértek tavaly a költségvetésbe a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában – ismertette Kiss Ernő igazgató.

Növekedés és csökkentés?

Kivételes helyzetben vannak, növekedett a gyermeklétszám az elmúlt évben a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában – közölte annak igazgatója, Lőrincz Juli. Rámutatott, a több gyerek után nem engedélyeztek számukra több állást. Egyes csökkentési intézkedéseket ugyanakkor ők is meghoztak – minimális a választható tárgyak óraszáma, ingyen tartják a szakköröket a pedagógusaik –, de három épületet kell fenntartaniuk, nincs honnan tovább lefaragni – fejtette ki az igazgató.

Bajban a szakközépiskolák is

A fejkvóta által biztosított finanszírozásba nem férnek bele, szükség lesz bizonyos lépésekre, de megvárják ezekkel a költségvetést, hogy lássák, mihez kell igazodniuk – közölte helyzetükről Borbély Botond, a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola igazgatója. Számba vették a csökkentési lehetőségeket, és közölték ezeket a tanfelügyelőséggel, de azt is kérték, hogy vegyék figyelembe speciális helyzetüket – számolt be Tankó István, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola vezetője. Felsorolta, nem tudnak azonos profilú osztályokat összevonni, amikor az egyiknek magyar, a másiknak román a tannyelve, ugyanakkor az évek során újonnan beindított szakok miatt is több pedagógusra van szükségük. A szakoktatás eleve költségesebb, emellett pedig az ő középiskolájuk egyedül tart fenn bentlakást, étkezdét, összesen hat épületet – mutatott rá az igazgató.