Csak kérésre kártalanít a biztosító a szervizelés előtt

Az egyik fontos változás az, hogy a kötelező biztosítással rendelkező károsult a kár megállapítása után, de még a szervízben elvégzett javítás előtt megkaphatja a javítási költségeket a biztosítótól, így a kiutalt pénzből a javítást egy szabadon választott szervizben végeztetheti el. Ez azonban – több sajtóhírrel ellentétben – csak egy lehetőség, nem kötelezettség. A biztosítottnak kérnie kell a javítás előtti kártalanítást, ez nem lesz automatikus – nyilatkozta Bíró Albin, a Biztosításokat Felügyelő Bizottság (CSA) Tanácsának tagja. „Arról nincs szó, hogy ez kötelező, vagy hogy mindenkinek érdemes előre kérni a pénzt, merthogy ez bizonyos kockázatokkal is jár” – mondja, majd hozzáteszi, úgy gondolja, ez nem is lesz túlságosan elterjedt, mert ha a kárkifizetést követően még  bármilyen rejtett hiba előkerül a javítás során, azzal a biztosító már nem tud foglalkozni. Amennyiben a  kárvallott mégis a szervizelés előtt szeretné megkapni a javítás költségeit, akkor azt egy egységes  katalógus alapján állapítják meg, amelyben az alkatrészek árai mellett a munkadíjak értéke is meg van határozva.

Csökken a kártalanítási határidő, nő a késedelmi kamat

A megszorító intézkedések értelmében kár esetén a biztosítótársaságoknak – az utolsó dokumentum, tehát a szerviz által kiállított számla benyújtásától számítva – a korábbi 15 helyett 10 nap alatt kell eleget tenniük fizetési kötelezettségüknek. Nőtt a késedelmi kamat értéke is, napi 0,10 százalékról 0,15 százalékra – tájékoztatott Bíró Albin. A határidőt már korábban sem minden esetben tartották be a biztosítótársaságok, szerkesztőségünkbe is érkeztek már ezzel kapcsolatos panaszok. Nem árt, ha a felügyelethez eljutnak ezek az információk, mert enélkül nem érhető tetten a törvénysértés – mondja Bíró Albin. Ha nem egyedi esetről van szó, hanem gyakrabban  előfordul ilyen egy biztosítónál, akkor a bizottság megbünteti azt, legsúlyosabb esetben megvonják a biztosítótól a kötelező felelősség-biztosítás értékesítésének jogát – magyarázza a CSA-tag, hozzátéve, hogy ilyen esetre még nem került sor. Ő úgy tapasztalja, hogy leggyakrabban azokkal a társaságokkal van baj, amelyek dömpingáron kínálják a kötelező biztosítást.

A 10 napos fizetési kötelezettséget egyébként csak abban az esetben lépheti túl – legfeljebb három  hónappal – a biztosító, ha vizsgálatot indít a baleset körülményeit illetően. A most hozott intézkedések értelmében azonban erről 10 napon belül tájékoztatnia kell a biztosítottat. Korábban előfordultak már olyan esetek, hogy mindenféle értesítést mellőzve a biztosító nekilátott a kivizsgálásnak. „Különböző szempontok vannak, többek közt az is, hogy ha lehet, minél később és minél kevesebbet fizessenek. Előfordult, hogy a kárvallott várta a pénzét, és helyette kapott egy idézést a bíróságra, hogy biztosítási csalást követett el” – magyarázza Bíró Albin, hogy miért iktatták be a módosítások közé az értesítési kötelezettséget.