
Fotó: Mátyás Szabolcs
A kötelező biztosítással (RCA) rendelkező autótulajdonosok jogait védik, a biztosítótársaságok számára pedig megszorító jellegűek a Biztosításokat Felügyelő Bizottság (CSA) legújabb intézkedései. A kárkifizetési határidő 10 napra csökken, a késedelmi büntetőkamat nő, és akár már a szervizelés előtt kifizetheti a javítási költségeket a biztosító. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén felmerülő kártalanítási eljárás módosítása nyomán az ügymenet felgyorsul, és több szabadságot ad a kárvallottnak.
2010. február 25., 18:082010. február 25., 18:08
2010. március 08., 17:062010. március 08., 17:06
Fotó: Mátyás Szabolcs
Az egyik fontos változás az, hogy a kötelező biztosítással rendelkező károsult a kár megállapítása után, de még a szervízben elvégzett javítás előtt megkaphatja a javítási költségeket a biztosítótól, így a kiutalt pénzből a javítást egy szabadon választott szervizben végeztetheti el. Ez azonban – több sajtóhírrel ellentétben – csak egy lehetőség, nem kötelezettség. A biztosítottnak kérnie kell a javítás előtti kártalanítást, ez nem lesz automatikus – nyilatkozta Bíró Albin, a Biztosításokat Felügyelő Bizottság (CSA) Tanácsának tagja. „Arról nincs szó, hogy ez kötelező, vagy hogy mindenkinek érdemes előre kérni a pénzt, merthogy ez bizonyos kockázatokkal is jár” – mondja, majd hozzáteszi, úgy gondolja, ez nem is lesz túlságosan elterjedt, mert ha a kárkifizetést követően még bármilyen rejtett hiba előkerül a javítás során, azzal a biztosító már nem tud foglalkozni. Amennyiben a kárvallott mégis a szervizelés előtt szeretné megkapni a javítás költségeit, akkor azt egy egységes katalógus alapján állapítják meg, amelyben az alkatrészek árai mellett a munkadíjak értéke is meg van határozva.
Csökken a kártalanítási határidő, nő a késedelmi kamat
A megszorító intézkedések értelmében kár esetén a biztosítótársaságoknak – az utolsó dokumentum, tehát a szerviz által kiállított számla benyújtásától számítva – a korábbi 15 helyett 10 nap alatt kell eleget tenniük fizetési kötelezettségüknek. Nőtt a késedelmi kamat értéke is, napi 0,10 százalékról 0,15 százalékra – tájékoztatott Bíró Albin. A határidőt már korábban sem minden esetben tartották be a biztosítótársaságok, szerkesztőségünkbe is érkeztek már ezzel kapcsolatos panaszok. Nem árt, ha a felügyelethez eljutnak ezek az információk, mert enélkül nem érhető tetten a törvénysértés – mondja Bíró Albin. Ha nem egyedi esetről van szó, hanem gyakrabban előfordul ilyen egy biztosítónál, akkor a bizottság megbünteti azt, legsúlyosabb esetben megvonják a biztosítótól a kötelező felelősség-biztosítás értékesítésének jogát – magyarázza a CSA-tag, hozzátéve, hogy ilyen esetre még nem került sor. Ő úgy tapasztalja, hogy leggyakrabban azokkal a társaságokkal van baj, amelyek dömpingáron kínálják a kötelező biztosítást.
A 10 napos fizetési kötelezettséget egyébként csak abban az esetben lépheti túl – legfeljebb három hónappal – a biztosító, ha vizsgálatot indít a baleset körülményeit illetően. A most hozott intézkedések értelmében azonban erről 10 napon belül tájékoztatnia kell a biztosítottat. Korábban előfordultak már olyan esetek, hogy mindenféle értesítést mellőzve a biztosító nekilátott a kivizsgálásnak. „Különböző szempontok vannak, többek közt az is, hogy ha lehet, minél később és minél kevesebbet fizessenek. Előfordult, hogy a kárvallott várta a pénzét, és helyette kapott egy idézést a bíróságra, hogy biztosítási csalást követett el” – magyarázza Bíró Albin, hogy miért iktatták be a módosítások közé az értesítési kötelezettséget.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
Két ember égési sérüléseket szenvedett miután tűz ütött ki kedd este egy tömbházlakásban Sepsiszentgyörgyön. A tűzeset miatt negyven személyt kellett evakuálni a tömbházból.
Hirtelen esett össze egy idős férfi hétfőn Marosvásárhely egyik utcáján, egy önkéntes tűzoltó azonban éppen a helyszínen volt, és azonnal cselekedett, mellkaskompressziókkal hozta vissza az életbe a férfit.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.
Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.
szóljon hozzá!