
A megye mezőgazdasági összterülete szinte változatlan maradt, de a szerkezetében jócskán történtek változások tavaly óta
Fotó: Pinti Attila
Majdnem ezer hektárral csökkent a burgonyával beültetett Hargita megyei szántóföldek összterülete múlt évhez képest. Vannak azonban kedvező változások is a mezőgazdaság szerkezetének alakulásában.
2026. június 25., 21:162026. június 25., 21:16
A tavalyi 5900 hektárról 5000-re csökkent idén a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében, azaz a múlt évhez képest majdnem ezer hektárral kisebb területen termesztenek pityókát a gazdák. Ez egy erősödő trend az elmúlt évek adatai alapján, a még korábbi feljegyzések pedig azt mutatják, hogy
hiszen 13 évvel ezelőtt még 14 500–15 000 hektáron termesztettek pityókát a gazdák.
A csökkenés azonban nem annyira aggasztó, mint amennyire a számok alapján tűnhet, ugyanis a nagytermelésben ez a jelenség nem jellemző – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által a mezőgazdaság szerkezetéről frissen elkészített jelentéséből, amiről az intézmény vezetőjével, Romfeld Zsolttal beszélgettünk.
A kistermelők feladják
A burgonyaföldek összterületének a csökkenése a legjelentősebb változás a múlt évhez képest, és ez a csökkenés fokozottabb, mint az elmúlt években volt: 2022-ben hétezer hektár alá csökkent ez az összterület, akkor 6950 hektárt ültettek be burgonyával a gazdák, 2023-ban már csak 6500-at, 2024-ben pedig 6100 hektárt, amiből látszik, hogy múlt évben csak 200 hektáros csökkenés történt.
Alapvetően a csökkenő tendencia oka az, hogy
– és minden más növénykultúra termesztését is –, és helyüket átveszik a nagytermelők, azaz olyan mezőgazdasági egységek, amelyek befektetéseket eszközöltek és megalapozott gazdasági szempontok alapján működnek – mondta Romfeld Zsolt.
Fotó: Tuchiluș Alex
A kistermelők visszaszorulásának oka az, hogy esetükben
„A nagytermelők átveszik a helyüket, tömbösítik a parcellákat, és itt már egy jól megszervezett gazdasági tevékenységről beszélünk, ahol nem megengedett az, hogy bizonyos megtakarításokat ne eszközöljenek. A piac azt diktálja, hogy nagyon használjanak ki minden lehetőséget – egy termelő csak a költségeket csökkentve, a rentabilitást maximalizálva tud megélni jelenleg” – fogalmazott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Romfeld Zsolt kérdésünkre azt is elmondta, hogy
A pityókatermesztésre szánt területek csökkenéshez az igazgatóság jelentése szerint hozzájárul még néhány tényező:
az egy főre jutó burgonyafogyasztás csökkenése,
az átlagos hektáronkénti terméshozam növekedése,
az EU-ból származó jelentős burgonyaimport,
a termelők gyenge szervezettsége,
az, hogy a kistermelők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe,
és az inputanyagok (üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek) drágulása.
Fotó: Tuchiluș Alex
A burgonyával beültetett területek csökkenését részben a gabonafélék, de leginkább az évelő szálastakarmány-növényekkel bevetett területek kompenzálják.
Nagyobb területen termesztenek takarmánynövényeket
A múlt évhez képest több más növénykultúra esetében is jelentősebb változás történt.
A szemes kukorica esetében a csökkenés nem tekinthető jelentősnek, viszont a lehetőségekhez képest kicsi a szemes kukoricával bevetett összterület, ami a vadkárokkal magyarázható – áll a jelentésben.
Vannak azonban növekedések is: az évelő és egynyári szálastakarmányra idén nagyobb területet szántak a gazdák, mint tavaly, az előbbivel bevetett földek összterülete 32 945 hektárról 35 187-re nőtt, utóbbi pedig 4500-ról 4900-ra.
Nem növekedett az állatállomány, erre a növekedésre az a magyarázat, hogy
– magyarázta Romfeld Zsolt. „Tehát belterületen, a gazdasághoz közel termelt nagy mennyiségű kukoricasiló olcsóbb, mint a településtől távol lévő gyepterület megmunkálása.” Az arányokat illetően elmondta, hogy miközben egy gyepterület terméskapacitása 5–6 tonna hektáronként, addig a szántóföldi silótermelés zöldhozama átlagban 50 tonna.
Fotó: Pinti Attila
Silókukoricát – amit Udvarhely térségében esetenként, ha beérik, már szemes kukoricaként takarítanak be a gazdák –, illetve más silótakarmány-növényeket kisebb területen vetettek a gazdák, mint tavaly, ez az összterület 3620 hektárról 3100-ra csökkent.
A medvék ugyan évről évre sok kárt tesznek a kukoricaföldeken, ám amint azt Romfeld Zsolttól megtudtuk, a gazdák a vadak által okozott terméskiesést úgy kompenzálják, hogy a szükségesnél nagyobb területeket vetnek be, hiszen a betervezett takarmánymennyiségre szükségük van. Az összterület idei csökkenésének nincs különösebb oka, így hozta ez a gazdasági év – mondta.
Cukorrépa: a ’90-es évek előtti időkhöz képest több mint 90 százalékos csökkenés
Egy másik fontos növénykultúra a cukorrépa, aminek az összterülete enyhe növekedést mutat (56-ról 79 hektárra) az előző esztendőhöz képest, de
(a ’90-es évek előtt pedig több mint 1000 hektárral). A területcsökkenés oka a cukorgyárak által kínált alacsony felvásárlási ár, valamint az inputanyagok drágulása. Az elmúlt években nőttek ugyanakkor a bogyós gyümölcsökkel (fekete ribizli, málna, áfonya) beültetett területek is – derül ki a jelentésből.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az igazgatóság adatai szerint
Ez azonban nem jelenti azt, hogy parlagon maradtak ezek földek, hanem gyakran csak azt, hogy a távolabbi vagy gyengébb termőképességű területeken nem termelnek szántóföldi növénykultúrákat, de továbbra is használják azokat fűfélék termelésére, tehát takarmányforrásként – részletezte a számok hátterét az igazgató.
A szárazság már menetrend szerint érkezik
Noha a csapadékmennyiség szempontjából jól indult ez az esztendő, átlagmennyiség fölötti csapadékot mértek a megye legtöbb térségében az év első két hónapjában, a szárazság idén is bekövetkezett. Amint arról Romfeld Zsolt tájékoztatott, a csapadékmennyiség már elmarad a sokéves átlagtól.
ami a hőmérséklet miatt nem annyira érezhető, viszont a talajból jelentős mennyiségű víz hiányzik. Mivel még nem voltak igazán magas hőmérsékletek, a növények nem szenvedték meg annyira azt, hogy a talajban nincs vízutánpótlás. Tehát kimondottan nagy a csapadékhiány, és ha jön egy nagy, meleg, csapadékmentes időszak, akkor fog ennek a negatív hatása megmutatkozni a mezőgazdaságban a Csíki-medencében” – tájékoztatott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Tűz ütött ki vasárnap este egy brassópojánai szállodában. A lángok az épület tetőterében és homlokzatán csaptak fel, mintegy 300 négyzetméteres területen. Négy megyéből, köztük Háromszékről is tűzoltókat riasztottak a helyszínre.
A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.
Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.
Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.
Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.
Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.
Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.
Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.
szóljon hozzá!