Hargita megye: egyre csak „fogynak” a burgonyaföldek

hiszen 13 évvel ezelőtt még 14 500–15 000 hektáron termesztettek pityókát a gazdák.

A csökkenés azonban nem annyira aggasztó, mint amennyire a számok alapján tűnhet, ugyanis a nagytermelésben ez a jelenség nem jellemző – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által a mezőgazdaság szerkezetéről frissen elkészített jelentéséből, amiről az intézmény vezetőjével, Romfeld Zsolttal beszélgettünk.

A kistermelők feladják

A burgonyaföldek összterületének a csökkenése a legjelentősebb változás a múlt évhez képest, és ez a csökkenés fokozottabb, mint az elmúlt években volt: 2022-ben hétezer hektár alá csökkent ez az összterület, akkor 6950 hektárt ültettek be burgonyával a gazdák, 2023-ban már csak 6500-at, 2024-ben pedig 6100 hektárt, amiből látszik, hogy múlt évben csak 200 hektáros csökkenés történt.

Alapvetően a csökkenő tendencia oka az, hogy

– és minden más növénykultúra termesztését is –, és helyüket átveszik a nagytermelők, azaz olyan mezőgazdasági egységek, amelyek befektetéseket eszközöltek és megalapozott gazdasági szempontok alapján működnek – mondta Romfeld Zsolt.

„A nagytermelők átveszik a helyüket, tömbösítik a parcellákat, és itt már egy jól megszervezett gazdasági tevékenységről beszélünk, ahol nem megengedett az, hogy bizonyos megtakarításokat ne eszközöljenek. A piac azt diktálja, hogy nagyon használjanak ki minden lehetőséget – egy termelő csak a költségeket csökkentve, a rentabilitást maximalizálva tud megélni jelenleg” – fogalmazott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Romfeld Zsolt kérdésünkre azt is elmondta, hogy

A pityókatermesztésre szánt területek csökkenéshez az igazgatóság jelentése szerint hozzájárul még néhány tényező:

• az egy főre jutó burgonyafogyasztás csökkenése,

• az átlagos hektáronkénti terméshozam növekedése,

• az EU-ból származó jelentős burgonyaimport,

• a termelők gyenge szervezettsége,

• az, hogy a kistermelők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe,

• és az inputanyagok (üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek) drágulása.

A szemes kukorica esetében a csökkenés nem tekinthető jelentősnek, viszont a lehetőségekhez képest kicsi a szemes kukoricával bevetett összterület, ami a vadkárokkal magyarázható – áll a jelentésben.

Vannak azonban növekedések is: az évelő és egynyári szálastakarmányra idén nagyobb területet szántak a gazdák, mint tavaly, az előbbivel bevetett földek összterülete 32 945 hektárról 35 187-re nőtt, utóbbi pedig 4500-ról 4900-ra.

Nem növekedett az állatállomány, erre a növekedésre az a magyarázat, hogy

– magyarázta Romfeld Zsolt. „Tehát belterületen, a gazdasághoz közel termelt nagy mennyiségű kukoricasiló olcsóbb, mint a településtől távol lévő gyepterület megmunkálása.” Az arányokat illetően elmondta, hogy miközben egy gyepterület terméskapacitása 5–6 tonna hektáronként, addig a szántóföldi silótermelés zöldhozama átlagban 50 tonna.

A medvék ugyan évről évre sok kárt tesznek a kukoricaföldeken, ám amint azt Romfeld Zsolttól megtudtuk, a gazdák a vadak által okozott terméskiesést úgy kompenzálják, hogy a szükségesnél nagyobb területeket vetnek be, hiszen a betervezett takarmánymennyiségre szükségük van. Az összterület idei csökkenésének nincs különösebb oka, így hozta ez a gazdasági év – mondta.

Cukorrépa: a ’90-es évek előtti időkhöz képest több mint 90 százalékos csökkenés

Egy másik fontos növénykultúra a cukorrépa, aminek az összterülete enyhe növekedést mutat (56-ról 79 hektárra) az előző esztendőhöz képest, de

(a ’90-es évek előtt pedig több mint 1000 hektárral). A területcsökkenés oka a cukorgyárak által kínált alacsony felvásárlási ár, valamint az inputanyagok drágulása. Az elmúlt években nőttek ugyanakkor a bogyós gyümölcsökkel (fekete ribizli, málna, áfonya) beültetett területek is – derül ki a jelentésből.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy parlagon maradtak ezek földek, hanem gyakran csak azt, hogy a távolabbi vagy gyengébb termőképességű területeken nem termelnek szántóföldi növénykultúrákat, de továbbra is használják azokat fűfélék termelésére, tehát takarmányforrásként – részletezte a számok hátterét az igazgató.

A szárazság már menetrend szerint érkezik

Noha a csapadékmennyiség szempontjából jól indult ez az esztendő, átlagmennyiség fölötti csapadékot mértek a megye legtöbb térségében az év első két hónapjában, a szárazság idén is bekövetkezett. Amint arról Romfeld Zsolt tájékoztatott, a csapadékmennyiség már elmarad a sokéves átlagtól.

ami a hőmérséklet miatt nem annyira érezhető, viszont a talajból jelentős mennyiségű víz hiányzik. Mivel még nem voltak igazán magas hőmérsékletek, a növények nem szenvedték meg annyira azt, hogy a talajban nincs vízutánpótlás. Tehát kimondottan nagy a csapadékhiány, és ha jön egy nagy, meleg, csapadékmentes időszak, akkor fog ennek a negatív hatása megmutatkozni a mezőgazdaságban a Csíki-medencében” – tájékoztatott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.