Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:09

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

20:34

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

20:11

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

20:10

Kifutottak az időből, más forrást kellett keresni a sepsiszentgyörgyi iskola felújításához

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Minden, amit az e-SIGUR rendszerről tudni érdemes

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Székely zászlót rongáltak a bukaresti szurkolók Csíkszéken

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni...

Salamon Ferenc kitűnő előadó hírében áll

Fotó: Kocsis Károly

Salamon Ferenc El van bütülve. Háromszéki szólások, kifejezések című gyűjteménye harmadik, bővített kiadását mutatják be szerdán 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. 2010-es megjelenését követően a kiadvány amolyan székely bestsellerré vált.

Kocsis Károly

2023. október 03., 21:012023. október 03., 21:01

2023. október 04., 16:122023. október 04., 16:12

A „szúrágta, okkersárgára fakult, árvíz áztatta és tűzvész nyaldosta, cafatokra mállott írásos dokumentumokat átböngészve”, illetve a hétköznapi beszélgetések során hallottak hét éven át történő folyamatos rögzítése révén összeálló nyelvi kincsestár első kiadása 2010-ben, a második hat évvel később jelent meg. Ekkor írta recenziójában Erdélyi Judit: „Az itt közreadott nyelvi fordulatok… ma is élnek a háromszéki beszélők nyelvében.

A megőrzött nyelvi régiségek mellett sok új keletű szólást is tartalmaz a gyűjtemény, mintegy bizonyítva, hogy népünk nemcsak hagyományőrző, de hagyományteremtő is: a nyelvi lelemény, a derű, a székely furfang még nem tűnt el végképp, még íze, zamata van a szónak, habár az élet feltételei igencsak megváltoztak.

Nyelvünk ízét, zamatát viselik magukon azok a tájszók, nyelvjárási kifejezések is, amelyek beépültek a szókapcsolatokba. Ezek magyarázatát, amennyiben szükséges a szókapcsolat megértéséhez, lábjegyzetben találja az olvasó.”

Az összmagyarság számára oly jelentős szólásgyűjtemények, mint például O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című munkája sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért

a szerző fő célkitűzése, hogy a furfangos székely szólások, szókapcsolatok kerüljenek be a Kárpát-medencei összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe.

Meggyőződése szerint ugyanis a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel.

Közel kétezer szókapcsolat egyetlen könyvben

A harmadik, bővített kiadású, élőnyelvi gyűjtemény hiánypótló, népszerű és időszerű, emellett úttörő munka, hiszen a nyelvi elszürkülés folyamatában üdítően hat a székely ember beszédének természetessége, a székely nyelv sokszínűségének zamata. Az emberi életet a születéstől a halálig kísérő beszédfordulatok, a színes, képszerű nyelv az „íz, szín, csíny” mellett bölcsességet, erkölcsi tartást hordoz, és természetesen átszövi a kiadványt a háromszéki székelység sajátos világlátása, a furfang és a mókázó kedv. A Kriza János által „több mint 300 darabban azonosítható” háromszéki állandó szókapcsolatok ebben a könyvben közel kétezerre szaporodtak!

Fotó: Bod Péter Megyei Könyvtár

Salamon Ferenc helytörténész, tanár 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön. Szülővárosa Mikes Kelemen Gimnáziumában érettségizett, tanári diplomát a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán szerzett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának lett a hallgatója. Tanított Zágonban, Csernátonban, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a futásfalvi általános iskolában, amelynek igazgatója is volt, akárcsak később a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Háznak. Fő kutatási területe a háromszéki oktatás múltja, valamint Kézdiszék helytörténete. A szerdai eseményen Tulit Ilona nyugalmazott magyartanár, egykori tanfelügyelő lesz a beszélgetőtársa. A kötetet október 5-án, csütörtök 18 órai kezdettel a zabolai Mikes-birtokon is bemutatják.

Ízelítő a „kölcsönzött” szókapcsolatokból:

Rakd úgy azt a szekeret, hogy a leányos ház felől álljon ügyesen! (Kriza János)

Se teste, se lelke nem kívánja. (O. Nagy Gábor)

Az ördög szánkázzék az egész lelkeden! (Apor Péter)

Amikor én hezzateszem a kezemet, annak vaj suvadni, vaj szakadni kell. (Kriza János)

Sohasem kell egy asszonyt dicsérni más asszony előtt. (Mikes Kelemen)

Úgy szédeleg, mind a tavaszi légy. (Kriza János)

Egyél, ne ehezzél, mind otthon. (Kriza János)

A bolháktól legyen csendes nyugodalma. (Mikes Kelemen)

Legyen eszed, s élj vélle. (Kriza János)

Kibeszélted-e magadat mán egyszer, no? (Kriza János)

Egy fölöstök lesz neki. (Kriza János)

Állat-e vagy szerzet? (O Nagy Gábor)

Úgy áll a kalapja, mintha az egész falu az övé volna. (Kriza János)

Mérget lehet rá venni. (O. Nagy Gábor)

A gazdag akkor eszik, amikor akarja, a szegény mikor kaphatja. (Mikes Kelemen)