
Salamon Ferenc kitűnő előadó hírében áll
Fotó: Kocsis Károly
Salamon Ferenc El van bütülve. Háromszéki szólások, kifejezések című gyűjteménye harmadik, bővített kiadását mutatják be szerdán 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. 2010-es megjelenését követően a kiadvány amolyan székely bestsellerré vált.
2023. október 03., 21:012023. október 03., 21:01
2023. október 04., 16:122023. október 04., 16:12
A „szúrágta, okkersárgára fakult, árvíz áztatta és tűzvész nyaldosta, cafatokra mállott írásos dokumentumokat átböngészve”, illetve a hétköznapi beszélgetések során hallottak hét éven át történő folyamatos rögzítése révén összeálló nyelvi kincsestár első kiadása 2010-ben, a második hat évvel később jelent meg. Ekkor írta recenziójában Erdélyi Judit: „Az itt közreadott nyelvi fordulatok… ma is élnek a háromszéki beszélők nyelvében.
Nyelvünk ízét, zamatát viselik magukon azok a tájszók, nyelvjárási kifejezések is, amelyek beépültek a szókapcsolatokba. Ezek magyarázatát, amennyiben szükséges a szókapcsolat megértéséhez, lábjegyzetben találja az olvasó.”
Az összmagyarság számára oly jelentős szólásgyűjtemények, mint például O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című munkája sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért
Meggyőződése szerint ugyanis a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel.
A harmadik, bővített kiadású, élőnyelvi gyűjtemény hiánypótló, népszerű és időszerű, emellett úttörő munka, hiszen a nyelvi elszürkülés folyamatában üdítően hat a székely ember beszédének természetessége, a székely nyelv sokszínűségének zamata. Az emberi életet a születéstől a halálig kísérő beszédfordulatok, a színes, képszerű nyelv az „íz, szín, csíny” mellett bölcsességet, erkölcsi tartást hordoz, és természetesen átszövi a kiadványt a háromszéki székelység sajátos világlátása, a furfang és a mókázó kedv. A Kriza János által „több mint 300 darabban azonosítható” háromszéki állandó szókapcsolatok ebben a könyvben közel kétezerre szaporodtak!
Fotó: Bod Péter Megyei Könyvtár
Salamon Ferenc helytörténész, tanár 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön. Szülővárosa Mikes Kelemen Gimnáziumában érettségizett, tanári diplomát a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán szerzett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának lett a hallgatója. Tanított Zágonban, Csernátonban, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a futásfalvi általános iskolában, amelynek igazgatója is volt, akárcsak később a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Háznak. Fő kutatási területe a háromszéki oktatás múltja, valamint Kézdiszék helytörténete. A szerdai eseményen Tulit Ilona nyugalmazott magyartanár, egykori tanfelügyelő lesz a beszélgetőtársa. A kötetet október 5-án, csütörtök 18 órai kezdettel a zabolai Mikes-birtokon is bemutatják.
Ízelítő a „kölcsönzött” szókapcsolatokból:
Rakd úgy azt a szekeret, hogy a leányos ház felől álljon ügyesen! (Kriza János)
Se teste, se lelke nem kívánja. (O. Nagy Gábor)
Az ördög szánkázzék az egész lelkeden! (Apor Péter)
Amikor én hezzateszem a kezemet, annak vaj suvadni, vaj szakadni kell. (Kriza János)
Sohasem kell egy asszonyt dicsérni más asszony előtt. (Mikes Kelemen)
Úgy szédeleg, mind a tavaszi légy. (Kriza János)
Egyél, ne ehezzél, mind otthon. (Kriza János)
A bolháktól legyen csendes nyugodalma. (Mikes Kelemen)
Legyen eszed, s élj vélle. (Kriza János)
Kibeszélted-e magadat mán egyszer, no? (Kriza János)
Egy fölöstök lesz neki. (Kriza János)
Állat-e vagy szerzet? (O Nagy Gábor)
Úgy áll a kalapja, mintha az egész falu az övé volna. (Kriza János)
Mérget lehet rá venni. (O. Nagy Gábor)
A gazdag akkor eszik, amikor akarja, a szegény mikor kaphatja. (Mikes Kelemen)
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!