Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:47

Nagykapacitású szivattyúkat kellett beüzemelni a parajdi sóbányánál az esőzések miatt

22:36

Kiütötte a Rapidot, bezsebelte az ezüstérmet a Kolozsvári CFR (videóval)

21:39

Nicușor Dan szerint lenyűgöző volt a romániai magyarság mozgósítása

21:20

Az FK Székelyudvarhely akarata érvényesült, parádézott a Sepsi-SIC ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Azonnal elhagyni ezt az országot – figyelmeztet a külügyminisztérium

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből

Így szaladtak pénteken reggel a medvék Nyárádtőn – videó

Hargita és Kovászna megye jól teljesít

A választópolgárok több mint 64 százaléka nyilvánította ki akaratát az elnökválasztás második fordulójában

Korodi: aggasztó helyzetben az erdélyi magyarság

Orbán Viktor arcát felhasználva kampányol George Simion

Saját kezébe venné a város a parkolóház megépítését

Korodi Attila boldog, de azért van egy kérése is

Táblát rongáltak meg ismeretlenek az úzvölgyi katonatemetőnél

Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni...

Salamon Ferenc kitűnő előadó hírében áll

Fotó: Kocsis Károly

Salamon Ferenc El van bütülve. Háromszéki szólások, kifejezések című gyűjteménye harmadik, bővített kiadását mutatják be szerdán 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. 2010-es megjelenését követően a kiadvány amolyan székely bestsellerré vált.

Kocsis Károly

2023. október 03., 21:012023. október 03., 21:01

2023. október 04., 16:122023. október 04., 16:12

A „szúrágta, okkersárgára fakult, árvíz áztatta és tűzvész nyaldosta, cafatokra mállott írásos dokumentumokat átböngészve”, illetve a hétköznapi beszélgetések során hallottak hét éven át történő folyamatos rögzítése révén összeálló nyelvi kincsestár első kiadása 2010-ben, a második hat évvel később jelent meg. Ekkor írta recenziójában Erdélyi Judit: „Az itt közreadott nyelvi fordulatok… ma is élnek a háromszéki beszélők nyelvében.

A megőrzött nyelvi régiségek mellett sok új keletű szólást is tartalmaz a gyűjtemény, mintegy bizonyítva, hogy népünk nemcsak hagyományőrző, de hagyományteremtő is: a nyelvi lelemény, a derű, a székely furfang még nem tűnt el végképp, még íze, zamata van a szónak, habár az élet feltételei igencsak megváltoztak.

Nyelvünk ízét, zamatát viselik magukon azok a tájszók, nyelvjárási kifejezések is, amelyek beépültek a szókapcsolatokba. Ezek magyarázatát, amennyiben szükséges a szókapcsolat megértéséhez, lábjegyzetben találja az olvasó.”

Az összmagyarság számára oly jelentős szólásgyűjtemények, mint például O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című munkája sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért

a szerző fő célkitűzése, hogy a furfangos székely szólások, szókapcsolatok kerüljenek be a Kárpát-medencei összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe.

Meggyőződése szerint ugyanis a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel.

Közel kétezer szókapcsolat egyetlen könyvben

A harmadik, bővített kiadású, élőnyelvi gyűjtemény hiánypótló, népszerű és időszerű, emellett úttörő munka, hiszen a nyelvi elszürkülés folyamatában üdítően hat a székely ember beszédének természetessége, a székely nyelv sokszínűségének zamata. Az emberi életet a születéstől a halálig kísérő beszédfordulatok, a színes, képszerű nyelv az „íz, szín, csíny” mellett bölcsességet, erkölcsi tartást hordoz, és természetesen átszövi a kiadványt a háromszéki székelység sajátos világlátása, a furfang és a mókázó kedv. A Kriza János által „több mint 300 darabban azonosítható” háromszéki állandó szókapcsolatok ebben a könyvben közel kétezerre szaporodtak!

Fotó: Bod Péter Megyei Könyvtár

Salamon Ferenc helytörténész, tanár 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön. Szülővárosa Mikes Kelemen Gimnáziumában érettségizett, tanári diplomát a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán szerzett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának lett a hallgatója. Tanított Zágonban, Csernátonban, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a futásfalvi általános iskolában, amelynek igazgatója is volt, akárcsak később a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Háznak. Fő kutatási területe a háromszéki oktatás múltja, valamint Kézdiszék helytörténete. A szerdai eseményen Tulit Ilona nyugalmazott magyartanár, egykori tanfelügyelő lesz a beszélgetőtársa. A kötetet október 5-án, csütörtök 18 órai kezdettel a zabolai Mikes-birtokon is bemutatják.

Ízelítő a „kölcsönzött” szókapcsolatokból:

Rakd úgy azt a szekeret, hogy a leányos ház felől álljon ügyesen! (Kriza János)

Se teste, se lelke nem kívánja. (O. Nagy Gábor)

Az ördög szánkázzék az egész lelkeden! (Apor Péter)

Amikor én hezzateszem a kezemet, annak vaj suvadni, vaj szakadni kell. (Kriza János)

Sohasem kell egy asszonyt dicsérni más asszony előtt. (Mikes Kelemen)

Úgy szédeleg, mind a tavaszi légy. (Kriza János)

Egyél, ne ehezzél, mind otthon. (Kriza János)

A bolháktól legyen csendes nyugodalma. (Mikes Kelemen)

Legyen eszed, s élj vélle. (Kriza János)

Kibeszélted-e magadat mán egyszer, no? (Kriza János)

Egy fölöstök lesz neki. (Kriza János)

Állat-e vagy szerzet? (O Nagy Gábor)

Úgy áll a kalapja, mintha az egész falu az övé volna. (Kriza János)

Mérget lehet rá venni. (O. Nagy Gábor)

A gazdag akkor eszik, amikor akarja, a szegény mikor kaphatja. (Mikes Kelemen)