
Ítélkezzenek kevesebbet! - a bántalmazottakkal kapcsolatba kerülők ezt üzenik a társadalom tagjainak
Fotó: Bodor Tünde
A bántalmazók elszigetelik áldozataikat ismerőseiktől, manipulálják és zsarolják őket, miközben azok is kételkednek a józan eszükben. Ezért a bántalmazottak ritkán és későn kérnek segítséget, de ha már beszélnek, higgyünk nekik.
2024. november 30., 20:012024. november 30., 20:01
A nők elleni erőszak nehezen észlelhető és paradox módon megítélt jelenség, ugyanakkor sokkal gyakoribb jelenség, mint gondolnánk, és nemcsak az aluliskolázottaknál, minden társadalmi rétegben előfordul – világítottak rá a szakemberek.
A nők elleni erőszak világnapjának apropóján a jelenség hátteréről és megoldási lehetőségeiről szervezett pénteken kerekasztal-beszélgetést a sepsiszentgyörgyi Szociális Támogatási Igazgatóság.
a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság részéről Barbócz Zsuzsa szociális munkás, a Szociális Támogatási Igazgatóság részéről Donciu Anett pszichológus, a családon belüli erőszak esetében beavatkozó mobil csapat szakembere vett részt, míg Torma Vera coach-terapeuta a Diakónia Alapítvány Gyermek és Családsegítő Szolgálatának vezetőjeként, Vasiloaie Cristina pedig ügyvédként volt jelen, aki áldozatokat és elkövetőket is képviselt már.
Fotó: Bodor Tünde
A beszélgetés moderátora, Sz. Márk Linda kérdésére válaszolva kiderült, a meghívottaknak szakmán kívüli korai emlékeik is vannak a nők és a gyerekek bántalmazásáról, annak többféle formájáról. Ugyanis
De arra, ami a kívülálló számára nyilvánvalóan nem fér bele egy párkapcsolat kereteibe, az áldozatok mindig találnak valami magyarázatot, és mire bennük is megszületik a reális felismerés – akár évek vagy évtizedek múlva –, már tönkre vannak menve.
– magyarázta Donciu Anett –, pedig a kettő jól elkülöníthető: míg egy konfliktusban egyenrangúság van a felek között, és az összetűzést követően a helyzetet valamilyen formában rendezik, a bántalmazásban alárendeltségi viszony és a ciklikusság jellemző.”
Jó lenne, ha az áldozatokkal kapcsolatba kerülő rendőröknek és bírókat pszichológiailag is felkészítenék erre a feladatra - hangzott el.
Fotó: Bodor Tünde
Az áldozatok nehezen találják meg az utat a segítőkhöz. „Talán mert bennünk még nagyon élnek az eskü szavai: »vele tűrök, vele szenvedek«” – magyarázta Torma Vera. Donciu Anett tapasztalata szerint sokszor csak bizonyos tünetekről számolnak be:
Utóbb fény derül az ezek hátterében megbújó érzelmekre és a bántalmazásos helyzetre is.
Vasiloaie Cristina hivatalból is az áldozatok mellett áll, ugyanis az állam a bántalmazottnak és az agresszornak egyaránt ügyvédet biztosít.
Az elmúlt két és fél évben az ügyvédnő 118 esetben látta el érintettek képviseletét. Úgy véli, „az áldozatok szégyellik, hogy odakerülnek a bíróságra, szűkszavúan beszélnek a problémájukról, és nem értik, mivel érdemelték ki ezt a bánásmódot, meghurcoltatást.”
A bántalmazottakat meg lehet ítélni, mert többször visszatérnek erőszakos párjukhoz, de belehelyezkedve az ő élethelyzetükbe, meg lehet érteni őket - vallották egyetértően a kerekasztal résztvevői
Fotó: 123RF
A szakemberek megfigyelése szerint sokszor a gyerekek tudatosítják a szülőben, valamerre lépnie kell. A bántalmazottak az állami intézményekkel szemben azonban bizonyos fokig bizalmatlanok, és nem is alaptalanul:
Ez a rendszer abúzusa a nők ellen, amire sajnos ők többnyire nem reagálnak, hiszen megszokták, hogy nem számítanak, konstatálták rossz szájízzel a jelenlevők.
Az agresszorok tudják, hogyan kell manipulálni az áldozatokat: azzal érvelnek, hogy a gyermekek majd csonka családban nőnek fel, vagy azzal, hogy hiába kérnek segítséget, úgysem hisznek nekik.
Az állandó kontroll, a kijárás korlátozása, az esetlegesen más nézőpontot kínáló rokonoktól, barátoktól való elszigetelés is jellemző gyakorlat. A gyerekek sokszor hiányolják a bántalmazó szülőt, néha az ő kedvükért kötnek újabb és újabb kompromisszumot az áldozatok. Az anyagi függőség szintén lehetetlenné vagy kilátástalanná teszi számukra a menekülést.
– vallotta be Barbócz Zsuzsa. Ugyanakkor megérti, hogy a tudatilag, társadalmilag beszűkült áldozatoknak nehéz tőle elfogadni, hogy ennek nem így kell lennie.
Aki egész életében azt tapasztalta, hogy nem bízhat meg senkiben, segítséget is nehezen kér, mert nehezen bízik meg valakiben
Fotó: 123RF
Az erőszakoskodásról, bántalmazásról szóló esetek nagy részében főszereplő az alkohol. De
– vélekedtek egyhangúan a megszólalók. Az agresszorok igen kis részében azonban (kb. egyharmaduk esetében) megszületik a felismerés, hogy jogos az ellenük meghozott távolságtartási végzés.
A megbeszélés végén idevágó személyes tapasztalatát osztotta meg egykori kolléganőnk, Bús Ildikó. Az általa hét évig tűrt bántalmazás óta, mióta kilépett abuzáló párkapcsolatából, eltelt újabb hét év, amibe rengeteg önmunka, önmaga működésének a megértésére tett erőfeszítés fért bele. Korábban legrosszabbul az érintette, hogy nem hittek neki, amikor az átéltekről beszélt, érvénytelenítették az általa mondottakat, mert a bántalmazó ismert, magas társadalmi státusú személy volt. Hosszú önismereti út volt, mondta Ildi, aki mostani kiállásával is azt üzente: ne féljenek az érintettek segítséget kérni, viszont ellenkező esetben félve is lehet cselekedni.
Az első lépést a legnehezebb megtenni, de a megjelentek mindegyike – illetve a mögöttük álló intézmények és szervezetek – készek az áldozatok segítségére sietni. Bármelyikükhöz lehet fordulni, az érintettek megkapják a szükséges útbaigazítást.
A Szociális Támogatási Igazgatóságot az Erege utcában találják (tel.: 0267-312 111), ott ingyenes pszichológiai segítséget is tudnak nyújtani az érintetteknek. A megyei szociális ellátási igazgatóságnál a 0267 314 660-as telefonszámon lehet érdeklődni, a Diakóniánál pedig a 0745 024 315 telefonszámon igényelhető segítség.
Amennyiben valakinek ügyvédre lenne szüksége, de nincs pénze megfizetni, az ügyvédi kamara dékánja külön kérésre jóváhagyhatja azt is, hogy egy kamaratag pro bono vállaljon egy ügyet. A Kovászna megyei ügyvédek listája ide kattintva található.
Végül a Hallgatlak ingyenes telefonos lelkisegély-szolgálat is elérhető hétköznaponként este 8 és 12 óra között a 0754-800 808-as telefonszámon.
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.
Elesett kerékpárjával egy tizenegy éves gyermek szerdán Maros megye határához közel, a Fehér megyei Herián. A helyszínre riasztott mentősök megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét.
Nicușor Dan államfő bejelentette, hogy hétfőn újabb egyeztetés tart a parlamenti pártokkal a Cotroceni-palotában az új miniszterelnök-jelölt kijelöléséről.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, hogy pártja kész alternatívát kínálni az eddigi megszorító politikával szemben, és reményét fejezte ki, hogy Nicușor Dan államfő mielőbb egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat.
Nem sikerült megszerezni a beiktatásához szükséges 233 szavazatot a PNL, az USR és az RMDSZ által támogatott Mureșan-kormánynak.
1 hozzászólás