
Ítélkezzenek kevesebbet! - a bántalmazottakkal kapcsolatba kerülők ezt üzenik a társadalom tagjainak
Fotó: Bodor Tünde
A bántalmazók elszigetelik áldozataikat ismerőseiktől, manipulálják és zsarolják őket, miközben azok is kételkednek a józan eszükben. Ezért a bántalmazottak ritkán és későn kérnek segítséget, de ha már beszélnek, higgyünk nekik.
2024. november 30., 20:012024. november 30., 20:01
A nők elleni erőszak nehezen észlelhető és paradox módon megítélt jelenség, ugyanakkor sokkal gyakoribb jelenség, mint gondolnánk, és nemcsak az aluliskolázottaknál, minden társadalmi rétegben előfordul – világítottak rá a szakemberek.
A nők elleni erőszak világnapjának apropóján a jelenség hátteréről és megoldási lehetőségeiről szervezett pénteken kerekasztal-beszélgetést a sepsiszentgyörgyi Szociális Támogatási Igazgatóság.
a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság részéről Barbócz Zsuzsa szociális munkás, a Szociális Támogatási Igazgatóság részéről Donciu Anett pszichológus, a családon belüli erőszak esetében beavatkozó mobil csapat szakembere vett részt, míg Torma Vera coach-terapeuta a Diakónia Alapítvány Gyermek és Családsegítő Szolgálatának vezetőjeként, Vasiloaie Cristina pedig ügyvédként volt jelen, aki áldozatokat és elkövetőket is képviselt már.
Fotó: Bodor Tünde
A beszélgetés moderátora, Sz. Márk Linda kérdésére válaszolva kiderült, a meghívottaknak szakmán kívüli korai emlékeik is vannak a nők és a gyerekek bántalmazásáról, annak többféle formájáról. Ugyanis
De arra, ami a kívülálló számára nyilvánvalóan nem fér bele egy párkapcsolat kereteibe, az áldozatok mindig találnak valami magyarázatot, és mire bennük is megszületik a reális felismerés – akár évek vagy évtizedek múlva –, már tönkre vannak menve.
– magyarázta Donciu Anett –, pedig a kettő jól elkülöníthető: míg egy konfliktusban egyenrangúság van a felek között, és az összetűzést követően a helyzetet valamilyen formában rendezik, a bántalmazásban alárendeltségi viszony és a ciklikusság jellemző.”
Jó lenne, ha az áldozatokkal kapcsolatba kerülő rendőröknek és bírókat pszichológiailag is felkészítenék erre a feladatra - hangzott el.
Fotó: Bodor Tünde
Az áldozatok nehezen találják meg az utat a segítőkhöz. „Talán mert bennünk még nagyon élnek az eskü szavai: »vele tűrök, vele szenvedek«” – magyarázta Torma Vera. Donciu Anett tapasztalata szerint sokszor csak bizonyos tünetekről számolnak be:
Utóbb fény derül az ezek hátterében megbújó érzelmekre és a bántalmazásos helyzetre is.
Vasiloaie Cristina hivatalból is az áldozatok mellett áll, ugyanis az állam a bántalmazottnak és az agresszornak egyaránt ügyvédet biztosít.
Az elmúlt két és fél évben az ügyvédnő 118 esetben látta el érintettek képviseletét. Úgy véli, „az áldozatok szégyellik, hogy odakerülnek a bíróságra, szűkszavúan beszélnek a problémájukról, és nem értik, mivel érdemelték ki ezt a bánásmódot, meghurcoltatást.”
A bántalmazottakat meg lehet ítélni, mert többször visszatérnek erőszakos párjukhoz, de belehelyezkedve az ő élethelyzetükbe, meg lehet érteni őket - vallották egyetértően a kerekasztal résztvevői
Fotó: 123RF
A szakemberek megfigyelése szerint sokszor a gyerekek tudatosítják a szülőben, valamerre lépnie kell. A bántalmazottak az állami intézményekkel szemben azonban bizonyos fokig bizalmatlanok, és nem is alaptalanul:
Ez a rendszer abúzusa a nők ellen, amire sajnos ők többnyire nem reagálnak, hiszen megszokták, hogy nem számítanak, konstatálták rossz szájízzel a jelenlevők.
Az agresszorok tudják, hogyan kell manipulálni az áldozatokat: azzal érvelnek, hogy a gyermekek majd csonka családban nőnek fel, vagy azzal, hogy hiába kérnek segítséget, úgysem hisznek nekik.
Az állandó kontroll, a kijárás korlátozása, az esetlegesen más nézőpontot kínáló rokonoktól, barátoktól való elszigetelés is jellemző gyakorlat. A gyerekek sokszor hiányolják a bántalmazó szülőt, néha az ő kedvükért kötnek újabb és újabb kompromisszumot az áldozatok. Az anyagi függőség szintén lehetetlenné vagy kilátástalanná teszi számukra a menekülést.
– vallotta be Barbócz Zsuzsa. Ugyanakkor megérti, hogy a tudatilag, társadalmilag beszűkült áldozatoknak nehéz tőle elfogadni, hogy ennek nem így kell lennie.
Aki egész életében azt tapasztalta, hogy nem bízhat meg senkiben, segítséget is nehezen kér, mert nehezen bízik meg valakiben
Fotó: 123RF
Az erőszakoskodásról, bántalmazásról szóló esetek nagy részében főszereplő az alkohol. De
– vélekedtek egyhangúan a megszólalók. Az agresszorok igen kis részében azonban (kb. egyharmaduk esetében) megszületik a felismerés, hogy jogos az ellenük meghozott távolságtartási végzés.
A megbeszélés végén idevágó személyes tapasztalatát osztotta meg egykori kolléganőnk, Bús Ildikó. Az általa hét évig tűrt bántalmazás óta, mióta kilépett abuzáló párkapcsolatából, eltelt újabb hét év, amibe rengeteg önmunka, önmaga működésének a megértésére tett erőfeszítés fért bele. Korábban legrosszabbul az érintette, hogy nem hittek neki, amikor az átéltekről beszélt, érvénytelenítették az általa mondottakat, mert a bántalmazó ismert, magas társadalmi státusú személy volt. Hosszú önismereti út volt, mondta Ildi, aki mostani kiállásával is azt üzente: ne féljenek az érintettek segítséget kérni, viszont ellenkező esetben félve is lehet cselekedni.
Az első lépést a legnehezebb megtenni, de a megjelentek mindegyike – illetve a mögöttük álló intézmények és szervezetek – készek az áldozatok segítségére sietni. Bármelyikükhöz lehet fordulni, az érintettek megkapják a szükséges útbaigazítást.
A Szociális Támogatási Igazgatóságot az Erege utcában találják (tel.: 0267-312 111), ott ingyenes pszichológiai segítséget is tudnak nyújtani az érintetteknek. A megyei szociális ellátási igazgatóságnál a 0267 314 660-as telefonszámon lehet érdeklődni, a Diakóniánál pedig a 0745 024 315 telefonszámon igényelhető segítség.
Amennyiben valakinek ügyvédre lenne szüksége, de nincs pénze megfizetni, az ügyvédi kamara dékánja külön kérésre jóváhagyhatja azt is, hogy egy kamaratag pro bono vállaljon egy ügyet. A Kovászna megyei ügyvédek listája ide kattintva található.
Végül a Hallgatlak ingyenes telefonos lelkisegély-szolgálat is elérhető hétköznaponként este 8 és 12 óra között a 0754-800 808-as telefonszámon.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Későn állt meg autójával egy idős sofőr Brassóban egy vasúti átkelőnél, és az érkező vonat elütötte a személyautó elejét. Egy másik jármű fedélzeti kamerája rögzítette a balesetet, a rendőrség pedig utólag közzé is tette.
Az ország keleti és déli részén hűlt le igazán a hőmérséklet keddre virradóan, Székelyföldön az évszakhoz képest nem volt rendkívüli hideg, sőt.
1 hozzászólás