
Ítélkezzenek kevesebbet! - a bántalmazottakkal kapcsolatba kerülők ezt üzenik a társadalom tagjainak
Fotó: Bodor Tünde
A bántalmazók elszigetelik áldozataikat ismerőseiktől, manipulálják és zsarolják őket, miközben azok is kételkednek a józan eszükben. Ezért a bántalmazottak ritkán és későn kérnek segítséget, de ha már beszélnek, higgyünk nekik.
2024. november 30., 20:012024. november 30., 20:01
A nők elleni erőszak nehezen észlelhető és paradox módon megítélt jelenség, ugyanakkor sokkal gyakoribb jelenség, mint gondolnánk, és nemcsak az aluliskolázottaknál, minden társadalmi rétegben előfordul – világítottak rá a szakemberek.
A nők elleni erőszak világnapjának apropóján a jelenség hátteréről és megoldási lehetőségeiről szervezett pénteken kerekasztal-beszélgetést a sepsiszentgyörgyi Szociális Támogatási Igazgatóság.
a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság részéről Barbócz Zsuzsa szociális munkás, a Szociális Támogatási Igazgatóság részéről Donciu Anett pszichológus, a családon belüli erőszak esetében beavatkozó mobil csapat szakembere vett részt, míg Torma Vera coach-terapeuta a Diakónia Alapítvány Gyermek és Családsegítő Szolgálatának vezetőjeként, Vasiloaie Cristina pedig ügyvédként volt jelen, aki áldozatokat és elkövetőket is képviselt már.
Fotó: Bodor Tünde
A beszélgetés moderátora, Sz. Márk Linda kérdésére válaszolva kiderült, a meghívottaknak szakmán kívüli korai emlékeik is vannak a nők és a gyerekek bántalmazásáról, annak többféle formájáról. Ugyanis
De arra, ami a kívülálló számára nyilvánvalóan nem fér bele egy párkapcsolat kereteibe, az áldozatok mindig találnak valami magyarázatot, és mire bennük is megszületik a reális felismerés – akár évek vagy évtizedek múlva –, már tönkre vannak menve.
– magyarázta Donciu Anett –, pedig a kettő jól elkülöníthető: míg egy konfliktusban egyenrangúság van a felek között, és az összetűzést követően a helyzetet valamilyen formában rendezik, a bántalmazásban alárendeltségi viszony és a ciklikusság jellemző.”
Jó lenne, ha az áldozatokkal kapcsolatba kerülő rendőröknek és bírókat pszichológiailag is felkészítenék erre a feladatra - hangzott el.
Fotó: Bodor Tünde
Az áldozatok nehezen találják meg az utat a segítőkhöz. „Talán mert bennünk még nagyon élnek az eskü szavai: »vele tűrök, vele szenvedek«” – magyarázta Torma Vera. Donciu Anett tapasztalata szerint sokszor csak bizonyos tünetekről számolnak be:
Utóbb fény derül az ezek hátterében megbújó érzelmekre és a bántalmazásos helyzetre is.
Vasiloaie Cristina hivatalból is az áldozatok mellett áll, ugyanis az állam a bántalmazottnak és az agresszornak egyaránt ügyvédet biztosít.
Az elmúlt két és fél évben az ügyvédnő 118 esetben látta el érintettek képviseletét. Úgy véli, „az áldozatok szégyellik, hogy odakerülnek a bíróságra, szűkszavúan beszélnek a problémájukról, és nem értik, mivel érdemelték ki ezt a bánásmódot, meghurcoltatást.”
A bántalmazottakat meg lehet ítélni, mert többször visszatérnek erőszakos párjukhoz, de belehelyezkedve az ő élethelyzetükbe, meg lehet érteni őket - vallották egyetértően a kerekasztal résztvevői
Fotó: 123RF
A szakemberek megfigyelése szerint sokszor a gyerekek tudatosítják a szülőben, valamerre lépnie kell. A bántalmazottak az állami intézményekkel szemben azonban bizonyos fokig bizalmatlanok, és nem is alaptalanul:
Ez a rendszer abúzusa a nők ellen, amire sajnos ők többnyire nem reagálnak, hiszen megszokták, hogy nem számítanak, konstatálták rossz szájízzel a jelenlevők.
Az agresszorok tudják, hogyan kell manipulálni az áldozatokat: azzal érvelnek, hogy a gyermekek majd csonka családban nőnek fel, vagy azzal, hogy hiába kérnek segítséget, úgysem hisznek nekik.
Az állandó kontroll, a kijárás korlátozása, az esetlegesen más nézőpontot kínáló rokonoktól, barátoktól való elszigetelés is jellemző gyakorlat. A gyerekek sokszor hiányolják a bántalmazó szülőt, néha az ő kedvükért kötnek újabb és újabb kompromisszumot az áldozatok. Az anyagi függőség szintén lehetetlenné vagy kilátástalanná teszi számukra a menekülést.
– vallotta be Barbócz Zsuzsa. Ugyanakkor megérti, hogy a tudatilag, társadalmilag beszűkült áldozatoknak nehéz tőle elfogadni, hogy ennek nem így kell lennie.
Aki egész életében azt tapasztalta, hogy nem bízhat meg senkiben, segítséget is nehezen kér, mert nehezen bízik meg valakiben
Fotó: 123RF
Az erőszakoskodásról, bántalmazásról szóló esetek nagy részében főszereplő az alkohol. De
– vélekedtek egyhangúan a megszólalók. Az agresszorok igen kis részében azonban (kb. egyharmaduk esetében) megszületik a felismerés, hogy jogos az ellenük meghozott távolságtartási végzés.
A megbeszélés végén idevágó személyes tapasztalatát osztotta meg egykori kolléganőnk, Bús Ildikó. Az általa hét évig tűrt bántalmazás óta, mióta kilépett abuzáló párkapcsolatából, eltelt újabb hét év, amibe rengeteg önmunka, önmaga működésének a megértésére tett erőfeszítés fért bele. Korábban legrosszabbul az érintette, hogy nem hittek neki, amikor az átéltekről beszélt, érvénytelenítették az általa mondottakat, mert a bántalmazó ismert, magas társadalmi státusú személy volt. Hosszú önismereti út volt, mondta Ildi, aki mostani kiállásával is azt üzente: ne féljenek az érintettek segítséget kérni, viszont ellenkező esetben félve is lehet cselekedni.
Az első lépést a legnehezebb megtenni, de a megjelentek mindegyike – illetve a mögöttük álló intézmények és szervezetek – készek az áldozatok segítségére sietni. Bármelyikükhöz lehet fordulni, az érintettek megkapják a szükséges útbaigazítást.
A Szociális Támogatási Igazgatóságot az Erege utcában találják (tel.: 0267-312 111), ott ingyenes pszichológiai segítséget is tudnak nyújtani az érintetteknek. A megyei szociális ellátási igazgatóságnál a 0267 314 660-as telefonszámon lehet érdeklődni, a Diakóniánál pedig a 0745 024 315 telefonszámon igényelhető segítség.
Amennyiben valakinek ügyvédre lenne szüksége, de nincs pénze megfizetni, az ügyvédi kamara dékánja külön kérésre jóváhagyhatja azt is, hogy egy kamaratag pro bono vállaljon egy ügyet. A Kovászna megyei ügyvédek listája ide kattintva található.
Végül a Hallgatlak ingyenes telefonos lelkisegély-szolgálat is elérhető hétköznaponként este 8 és 12 óra között a 0754-800 808-as telefonszámon.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
1 hozzászólás