
Ítélkezzenek kevesebbet! - a bántalmazottakkal kapcsolatba kerülők ezt üzenik a társadalom tagjainak
Fotó: Bodor Tünde
A bántalmazók elszigetelik áldozataikat ismerőseiktől, manipulálják és zsarolják őket, miközben azok is kételkednek a józan eszükben. Ezért a bántalmazottak ritkán és későn kérnek segítséget, de ha már beszélnek, higgyünk nekik.
2024. november 30., 20:012024. november 30., 20:01
A nők elleni erőszak nehezen észlelhető és paradox módon megítélt jelenség, ugyanakkor sokkal gyakoribb jelenség, mint gondolnánk, és nemcsak az aluliskolázottaknál, minden társadalmi rétegben előfordul – világítottak rá a szakemberek.
A nők elleni erőszak világnapjának apropóján a jelenség hátteréről és megoldási lehetőségeiről szervezett pénteken kerekasztal-beszélgetést a sepsiszentgyörgyi Szociális Támogatási Igazgatóság.
a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság részéről Barbócz Zsuzsa szociális munkás, a Szociális Támogatási Igazgatóság részéről Donciu Anett pszichológus, a családon belüli erőszak esetében beavatkozó mobil csapat szakembere vett részt, míg Torma Vera coach-terapeuta a Diakónia Alapítvány Gyermek és Családsegítő Szolgálatának vezetőjeként, Vasiloaie Cristina pedig ügyvédként volt jelen, aki áldozatokat és elkövetőket is képviselt már.
Fotó: Bodor Tünde
A beszélgetés moderátora, Sz. Márk Linda kérdésére válaszolva kiderült, a meghívottaknak szakmán kívüli korai emlékeik is vannak a nők és a gyerekek bántalmazásáról, annak többféle formájáról. Ugyanis
De arra, ami a kívülálló számára nyilvánvalóan nem fér bele egy párkapcsolat kereteibe, az áldozatok mindig találnak valami magyarázatot, és mire bennük is megszületik a reális felismerés – akár évek vagy évtizedek múlva –, már tönkre vannak menve.
– magyarázta Donciu Anett –, pedig a kettő jól elkülöníthető: míg egy konfliktusban egyenrangúság van a felek között, és az összetűzést követően a helyzetet valamilyen formában rendezik, a bántalmazásban alárendeltségi viszony és a ciklikusság jellemző.”
Jó lenne, ha az áldozatokkal kapcsolatba kerülő rendőröknek és bírókat pszichológiailag is felkészítenék erre a feladatra - hangzott el.
Fotó: Bodor Tünde
Az áldozatok nehezen találják meg az utat a segítőkhöz. „Talán mert bennünk még nagyon élnek az eskü szavai: »vele tűrök, vele szenvedek«” – magyarázta Torma Vera. Donciu Anett tapasztalata szerint sokszor csak bizonyos tünetekről számolnak be:
Utóbb fény derül az ezek hátterében megbújó érzelmekre és a bántalmazásos helyzetre is.
Vasiloaie Cristina hivatalból is az áldozatok mellett áll, ugyanis az állam a bántalmazottnak és az agresszornak egyaránt ügyvédet biztosít.
Az elmúlt két és fél évben az ügyvédnő 118 esetben látta el érintettek képviseletét. Úgy véli, „az áldozatok szégyellik, hogy odakerülnek a bíróságra, szűkszavúan beszélnek a problémájukról, és nem értik, mivel érdemelték ki ezt a bánásmódot, meghurcoltatást.”
A bántalmazottakat meg lehet ítélni, mert többször visszatérnek erőszakos párjukhoz, de belehelyezkedve az ő élethelyzetükbe, meg lehet érteni őket - vallották egyetértően a kerekasztal résztvevői
Fotó: 123RF
A szakemberek megfigyelése szerint sokszor a gyerekek tudatosítják a szülőben, valamerre lépnie kell. A bántalmazottak az állami intézményekkel szemben azonban bizonyos fokig bizalmatlanok, és nem is alaptalanul:
Ez a rendszer abúzusa a nők ellen, amire sajnos ők többnyire nem reagálnak, hiszen megszokták, hogy nem számítanak, konstatálták rossz szájízzel a jelenlevők.
Az agresszorok tudják, hogyan kell manipulálni az áldozatokat: azzal érvelnek, hogy a gyermekek majd csonka családban nőnek fel, vagy azzal, hogy hiába kérnek segítséget, úgysem hisznek nekik.
Az állandó kontroll, a kijárás korlátozása, az esetlegesen más nézőpontot kínáló rokonoktól, barátoktól való elszigetelés is jellemző gyakorlat. A gyerekek sokszor hiányolják a bántalmazó szülőt, néha az ő kedvükért kötnek újabb és újabb kompromisszumot az áldozatok. Az anyagi függőség szintén lehetetlenné vagy kilátástalanná teszi számukra a menekülést.
– vallotta be Barbócz Zsuzsa. Ugyanakkor megérti, hogy a tudatilag, társadalmilag beszűkült áldozatoknak nehéz tőle elfogadni, hogy ennek nem így kell lennie.
Aki egész életében azt tapasztalta, hogy nem bízhat meg senkiben, segítséget is nehezen kér, mert nehezen bízik meg valakiben
Fotó: 123RF
Az erőszakoskodásról, bántalmazásról szóló esetek nagy részében főszereplő az alkohol. De
– vélekedtek egyhangúan a megszólalók. Az agresszorok igen kis részében azonban (kb. egyharmaduk esetében) megszületik a felismerés, hogy jogos az ellenük meghozott távolságtartási végzés.
A megbeszélés végén idevágó személyes tapasztalatát osztotta meg egykori kolléganőnk, Bús Ildikó. Az általa hét évig tűrt bántalmazás óta, mióta kilépett abuzáló párkapcsolatából, eltelt újabb hét év, amibe rengeteg önmunka, önmaga működésének a megértésére tett erőfeszítés fért bele. Korábban legrosszabbul az érintette, hogy nem hittek neki, amikor az átéltekről beszélt, érvénytelenítették az általa mondottakat, mert a bántalmazó ismert, magas társadalmi státusú személy volt. Hosszú önismereti út volt, mondta Ildi, aki mostani kiállásával is azt üzente: ne féljenek az érintettek segítséget kérni, viszont ellenkező esetben félve is lehet cselekedni.
Az első lépést a legnehezebb megtenni, de a megjelentek mindegyike – illetve a mögöttük álló intézmények és szervezetek – készek az áldozatok segítségére sietni. Bármelyikükhöz lehet fordulni, az érintettek megkapják a szükséges útbaigazítást.
A Szociális Támogatási Igazgatóságot az Erege utcában találják (tel.: 0267-312 111), ott ingyenes pszichológiai segítséget is tudnak nyújtani az érintetteknek. A megyei szociális ellátási igazgatóságnál a 0267 314 660-as telefonszámon lehet érdeklődni, a Diakóniánál pedig a 0745 024 315 telefonszámon igényelhető segítség.
Amennyiben valakinek ügyvédre lenne szüksége, de nincs pénze megfizetni, az ügyvédi kamara dékánja külön kérésre jóváhagyhatja azt is, hogy egy kamaratag pro bono vállaljon egy ügyet. A Kovászna megyei ügyvédek listája ide kattintva található.
Végül a Hallgatlak ingyenes telefonos lelkisegély-szolgálat is elérhető hétköznaponként este 8 és 12 óra között a 0754-800 808-as telefonszámon.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
1 hozzászólás