Az érintett magánterületek főként Ratosnyán találhatók, de Palotailva és Felsőrépa területén is áthalad a gát tápvezetéke, amelyhez kisajátítottak erdőket. A jogszabálytervezetben szerepel a területek és a tulajdonosok jegyzéke, illetve az egyénenként leosztott kártérítés összege is. Az ár meghatározásában értékbecslőre hivatkozva összesen 1 461 052 lejt ítélnek meg, amit az energiaügyi minisztériumon keresztül az államkasszából fizetnek ki a telkek tulajdonosainak vagy képviselőiknek.

Hozzáteszik, a szaktárca a teljes összeget átutalja a Hidroelectrica Rt. nevére nyitott bankszámlára, majd az adásvételi szerződések megkötésétől számított harminc napon belül az érintettek megkapják a nekik járó összeget.

Továbbá a ratosnyai hidroenergetikai létesítmény megépítéséhez szükséges 210,4315 hektárnyi terület összhangban van az 1996-ban kidolgozott megvalósíthatósági tanulmánnyal, így a szaktárca szerint biztosítani tudják, hogy az 1996. évi 489-es kormányhatározatban közölt technikai-gazdasági mutatókat betartva helyezzék üzembe az áramfejlesztő egységet.

A teljes beruházáshoz összesen 534 hektárt sajátítanak ki, ebből a vízgyűjtő tavat 210,5 hektáron alakítják ki, a fennmaradó területen a hidrotechnikai létesítményeket és a tó körüli utat alakítják ki. A 2011-es telekfelmérési dokumentáció elkészítésekor a beruházáshoz szükséges területen 151 034,3 hektár tartozott a Romsilva ügykezelésébe, azonban ebből 55 939,5 hektár esetében – a szászrégeni bíróság 2010-es és a Maros megyei rörvényszék 2011-es döntése értelmében, amelyről 2013-ban tájékoztatták a Hidroelectricát – magántulajdont állapítottak meg. A vízerőmű megépítése által érintett területből tehát jelenleg 95 094,8 hektár a Romsilva tulajdona, és 2014-ben az eredetileg magánkézben levő 12 054,8 hektár 55 939,5 hektárral bővült, így összesen 67 994,3 hektár.

A jelenlegi jogszabálytervezet értelmében tehát 79 ingatlant sajátítanak ki, a 2011-es felmérésben szereplő 39 ingatlan, illetve a 2015-ben kisajátítás alá helyezett 81 helyett.

A Curierul Național országos napilap rámutatott, az 1996-os kormányrendelet kibocsátásától mostanáig a szakminisztérium rendeletekkel folyamatosan változtatta a költségtervezetet, ezek során pedig – a hivatalos álláspont szerint – a kisajátítás értékét mindig aktualizálta, az általános költségtervet az országos statisztikai intézet által meghatározott infláció mértékéhez igazította. A mostani jogszabálytervezet kidolgozói megjegyzik, hogy az 1996. évi 1211-es számú kormányrendelet a beruházást két részre bontotta: a ratosnyai tározó és másodlagos vízgyűjtő, illetve a ratosnyai vízerőmű. Az első objektum haszonélvezőjének és utalványozónak a Román Vízügyek önálló ügyvitelű társaságot, a másodiknál pedig a Renel önálló ügyvitelű társaságot jelölték meg.

A Renel, előbb Kolozs megyei kirendeltségén, majd a Hidroelectrica Rt. Kolozs megyei kirendeltségén keresztül, az 1996. évi 332-es kormányrendelet alapján végrehajtotta a telekkisajátításokat a közhasznú cél érdekében – több per után összesen 7,33 hektárt sajátított ki a ratosnyai vízerőmű objektum megépítéséhez. A ratosnyai tározó és másodlagos vízgyűjtő objektum esetében a Román Vízügyeknek nem sikerült végrehajtania a telekkisajátításokat, így 1997 és 2003 között alig utalt ki pénzt az építési munkálatokra. Ezzel szemben a Hidroelectrica Rt. ugyanebben az időszakban sokkal többet költött a ratosnyai víztározó építésére, így 2002 végén jelentős elmaradás mutatkozott a két objektum megvalósítása között. Ezért a 2003. évi 424-es számú kormányhatározattal elrendelték a két projekt egyesítését a ratosnyai vízerőmű megépítése cím alatt, a Hidroelectrica ügykezelésében, így a teljes kisajátítás (az is, amit a Román Vízügyek nem hajtott végre) a Hidroelectrica feladata lett.

A ratosnyai gát építését 1989-ben hagyták jóvá, az építkezési engedélyt 1990-ben bocsátották ki, de a tisztázatlan bürokratikus helyzet miatt többször rövidebb-hosszabb ideig leálltak a kivitelezéssel. A szaktárca illetékesei szerint a beruházás 2016. január elsejéig megvalósult része lehetővé teszi, hogy a kisajátítás lezárulta és az erdő letarolása után

Ehhez azonban elengedhetetlen a kisajátításra ítélt területek megszerzése.