
Infografika: Csáki Ferencz
Kiemelkedően jól szerepeltek a székelyföldi városok a City Index 2024-es felmérésben, amely országosan 41 megyeszékhelyet rangsorolt három fő szempont szerint: életminőség, jólét, pezsgés. A negyvenes listán Marosvásárhely a nyolcadik, Csíkszereda a 13., Sepsiszentgyörgy pedig a 23. helyen szerepel.
2024. július 05., 07:582024. július 05., 07:58
2024. július 05., 08:342024. július 05., 08:34
Közzétették a City Index 2024 felmérés eredményeit, amely a romániai megyeszékhelyeket rangsorolja teljesítményük alapján. Ehhez három fő szempont szerint osztályozták a 41 várost: életminőség, jólét, és pezsgés. A kutatásba többek között hivatalos statisztikai adatokat, szakértői véleményeket, lakosok és turisták minőségi értékeléseit, a különböző közigazgatási intézmények, civil szerveztek értékeléseit használták fel a 2022-2023-as évre vonatkozóan.
Külön érdemes egy mondat erejéig kiemelni, hogy
Moldovából Jászvásár a legélhetőbb város a maga hatodik helyével. A történelmi Havasalföld legerősebb városa Târgoviște, Dobrudzsa legélhetőbb települése pedig Konstanca.
A megyeszékhelynek minősülő városok teljesítményindexe szerint Marosvásárhely az előkelő nyolcadik helyet foglalja el a legjobb városok rangsorában. Különösen figyelemreméltó ez a hely, hiszen csak Kolozsvár, Bukarest, Nagyszeben, Brassó, Temesvár, Jászvásár és Nagyvárad előzi meg, és Nagyszeben kivételével ezek mind jóval nagyobb települések, mint a marosszéki megyeszékhely.
például az országos gázszolgálató vállalat, vagy a vegyipari kombinát, valamint több nemzetközi gyógyszergyár.
Marosvásárhely felsőoktatási képzésekben kiválóan teljesít
Fotó: Haáz Vince
A felmérés azt is megemlíti, hogy az orvosi egyetem és az egészségügyi szolgáltatások terén is kiemelkedő helyen áll Marosvásárhely. Mi több,
A City Index szerint a város sportélete is élénk, jó eredményeket érnek el és öregbítik a város hírnevét az itt működő csapatok és egyéni sportolók – ezzel azonban már érdemes némileg vitatkozni, ugyanis Marosvásárhelyen a jelentős tömeget megmozgató profi szintű sportélet talán a legnagyobb válságát éli át. Elég ha csak a szebb évtizedeket megélt labdarúgásra gondolunk.
ami a negyvenegy település közül igencsak jónak mondható, továbbá az ország hatodik legpezsgőbb városának kiáltották ki, a jólét-rangsorban pedig a 14. helyen áll.
A marosvásárhelyi városháza egy rövid Facebook-bejegyzést is közzétett erről a rangsorolásról, megjegyezve: Marosvásárhely egyre vonzóbb minden korosztály számára, és jó hír, hogy a statisztikai adatok, a lakosság és a turisták visszajelzései alapján készített felmérés szerint az ország egyik legszebb városa.
Csíkszeredában kötelező program a hoki- és a focicsapat meccseire kilátogatni
Fotó: Pinti Attila
Csíkszereda a 13. helyen áll a listán, az egyik legkisebbnek számító megyeszékhely az országban, alig 34 ezernyi lakossal. Amint a dokumentumban fogalmaztak, az elmúlt évtizedben
amely a lista felső mezőnyébe juttatta a hargitai megyeszékhelyet.
A pontozások alapján ugyanis az 51 mutató közül első helyen végzett a város, ami a műemlékek számát és a természetvédelmi területek közelségét jelenti, és ugyancsak első helyen végzett a rangsorban a civil életet vizsgálva. Továbbá a második helyen áll a közberuházásokat tekintve.
„A város látványosan fejlődésben van” – vonták le a következtetést a City Indexben, hozzátéve, hogy ehhez az önkormányzati beruházások sokban hozzájárultak. Ezek közül néhány példát is megemlítettek: a duális képzést elősegítő kampuszépítési terveket a taplocai iskolaközpontnál, valamint a Hargita megyei önkormányzat befektetéseit a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznál, amely az egészségügyi szolgáltatások minőségét javította.
a gyógyvizű Zsögödfürdőt, valamint a Mikó-várat, amelyben a Csíki Székely Múzeum működik. Szintén pontozták azt is, hogy a hegyvidéki várost természetvédelmi területek veszik körül, és számos műemlékkel rendelkezik.
Nem utolsó sorban kiemelték, hogy Csíkszereda legnagyobb erősségét a többi megyeszékhelyhez képest a pezsgő civil-és kulturális élete adja, azt is megtudtuk, hogy ebben a városban van az egy lakosra jutó legtöbb bejegyzett civil szervezet.
Csák László csíkszeredai városfejlesztési szakértő, aki számos városfejlesztési stratégia összeállításában részt vett, megkeresésünkre a témával kapcsolatban kifejtette: helytállónak találja a felmérésben megállapított tényeket, valósak a megemlített beruházások és a felsorolt lehetőségek.
Ugyanakkor a rangsorolásban a jóléti mutató szerint gyengébben teljesít a város, amelyet Csák László azzal magyarázott, hogy valóban
„Egy ilyen kisvárosban, ahol nagy vállalkozások nem lesznek, az innovációra is jó hangsúlyt fektetni. Az egyetem jó kiindulópont lehet, amely körül innovációs cégek, kutatási felületek jöhetnek létre, új technológiák, új termékek fejlesztése lehet egy jó irány” – fejtette ki a szakértő. Hozzátette, erre európai uniós forrásokat lehet lehívni közvetlenül Brüsszelből.
A fiatalok számára nyújtanak egyre több programot a székelyföldi városok
Fotó: Pinti Attila
Csíkszereda pontokat szerzett viszont azzal, hogy az egykori, lerobbant állapotú városközpontot, a közterületeit felújította (a Majláth Gusztáv Károly teret, a Szabadság teret), promenádot alakított ki, a koncepcióhoz Tövissi Zsolt csíkszeredai építész járult hozzá sokban. Csák László szerint
Ez az elképzelés egyébként része volt a korábbi városfejlesztési stratégiának. „Ehhez nem is kellene nagy költségvetés, mindössze le kellene szerelni a kerítéseket, korszerűsíteni a közvilágítást, padokat kihelyezni, és máris növekedhetne a minőségi, használható közterületek aránya” – jegyezte meg Csák László.
A város pezsgő kulturális életével kapcsolatban – amelyet a felmérésben nagyra értékeltek – Csák László elmondta, valóban látványos a kulturális városfejlesztés a sok fesztivállal, kulturális eseményekkel.
– jegyezte meg. Hozzáfűzte, a városban a sport is sokszínűbb, sokkal több a lehetőség, a kultúra is erős, optimista ez az irány.
Fotó: Pinti Attila
Viszont a fiatalokat célzó fejlesztési tervek mellett figyelni kellene a dolgozó rétegre, akik be vannak ragadva a viszonylag alacsony hozzáadott értékű, alacsonyan fizetett állásokba. Holott
hiszen azt helyben is elkölthetjük, mert egyre több a lehetőség erre.
„Szerintem könnyen tartósan a legjobb városok között tud maradni Csíkszereda, hogyha ezt a problémát is megoldják” – mutatott rá Csák László.
Csíkszereda a City Index 2024 rangsorolása alapján olyan nagyvárosokat utasított maga mögé az összesített pontszámban, mint Arad, Déva, Nagybánya és Szatmárnémeti. A székelyföldi megyeszékhelyek közül Sepsiszentgyörgyöt is, amely a 23. helyezést érte el.
Néhány gondolat a használt módszertanról
A City Index 2024 a fentebb említett három fő kategóriában (életminőség, jólét, és pezsgés) elemezte a 41 romániai megyeszékhelyet. A három szempontot pedig 13 terület szerint osztályozták 51 mutató segítségével. Az életminőség szempontja alatt vizsgálták a vonzerővel bíró helyeket, a városi tömegközlekedés minőségét, az oktatást, a zöldövezeteket és az egészségügyi szolgáltatásokat. A jólét szempontjánál figyelembe vették a gazdaságot, a közberuházásokat, a technológiai és innovációs készséget, a társadalmi mutatókat, mint például a munkanélküliségi ráta, fizetések mértéke, a bűncselekmények száma stb. A pezsgés kategóriában elemezték a kulturális- és sportéletet, a szórakoztatást, a civil életet és a turizmust.
Marosvásárhely az életminőség szerint a 13., a jólét szerint a 14., a pezsgés szerint a 6. a megyeszékhelyek között a rangsorban.
Csíkszereda az életminőség szerint a 25., a jólét szerint a 19., a pezsgés szerint a 11. a megyeszékhelyek között a rangsorban.
Sepsiszentgyörgy az életminőség szerint a 26., a jólét szerint a 25., a pezsgés szerint a 15. a megyeszékhelyek között a rangsorban.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
3 hozzászólás