Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:38

Fiatal férfi sérült meg egy szovátai lakástűzben

20:57

Kihívás a pedagógusnak, de van, amikor pozitívum a diákoknak – nőtt az összevont osztályok száma

20:51

Ezúttal sem okozott gondot a Red Hawks a Gyergyónak

20:34

Nem volt ellenszer: simán átgázolt a Brassói Corona a Háromszéki Ágyúsokon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Háromnapos havazás következik

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Ezt művelte Románia nyugati szomszédjában az extrém tél, ami ide érkezik: négy megye narancssárga kód alatt

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Január közepétől törleszthetők a helyi adók és illetékek Csíkszeredában

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Búcsúkat ülnek Nagyboldogasszony ünnepén

Alig szentelték fel, máris búcsú helyszíne lesz az új sikaszói templom

Fotó: Barabás Ákos

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja, egyben Magyarországnak Mária oltalmába ajánlásának emléknapja. Nagyboldogasszony napja alkalmából Csíkkarcfalván, Csíkszentgyörgyön, Kontumácon, Kászonújfaluban, Oroszhegyen, Sikaszóban és Felsőboldogfalván is tartanak búcsús szentmisét.

Molnár Melinda

Szabó Kamilla-Mária

2018. augusztus 14., 09:142018. augusztus 14., 09:14

2018. augusztus 14., 10:362018. augusztus 14., 10:36

A csíkszentgyörgyi Pósa-hegyi kápolnánál szerdán déli 12 órától tartanak ünnepi szentmisét, eső esetén ugyanebben az időpontban a helyi plébániatemplomban vehetnek részt a hívek a búcsún. Nagyboldogasszony ünnepén Csíkkarcfalván is búcsúünnepet tartanak:

Csíkkarcfalva és Jenőfalva közös templomában fél egykor kezdődik a szentmise, amelynek Csintalan László csíkdelnei plébános lesz a szónoka.

A kászonújfalvi kápolna búcsúünnepén a szentmise szintén fél egytől kezdődik, amelyen Kovács István csíkszentgyörgyi segédlelkész mond szentbeszédet.

Triduum Kontumácon

Az ezeréves gyimesi határ melletti, kontumáci Nagyboldogasszony-templomban déli 12 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amely a gyimesbükki plébánián tartott gyermektábor záróünnepsége is lesz egyben.

Kontumácon a hagyományokhoz híven augusztus 5-14. között Nagyboldogasszony-kilencedet tartanak – esténként nagyon szép archaikus imákat és Mária-énekeket lehet hallani

–, emellett immár tizedik éve, hogy az ünnep előtt háromnapos szentségimádáson vehetnek részt a hívek a kontumáci anyatemplomban.

Mária mennybevétele

A legrégibb magyar ünnepen Udvarhelyszék három templomában ülnek búcsút. Oroszhegyen a templom patrónusának napján két szentmisét tartanak: reggel kilenc és délután fél egykor. Utóbbinak a szónoka az idén ezüstmisés Kovács Gergely, pápai káplán, Isten szolgája, Márton Áron püspök boldoggá avatási ügyének posztulátora, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője Rómában.

Először tartanak búcsút a védőszent ünnepén Zeteváralja leányegyházközségének, Sikaszónak az új templomában.

A délben tizenkét órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Kutas Attila paksi plébános, szónoka pedig Tubák László ny. plébános lesz.

Felsőboldogfalván szerdán délután egy órakor az ünnepi szentmisén Benedek Sándor székelyszentléleki plébános mondja a homiliát.

Ünneptörténet

Legrégebbi elnevezése elalvás, vagy elpihenés: az Istenanya elszenderülésének, halálának a napja. I. Gelasius pápa (492–96) szertartáskönyve felemeltetésként említi. Az eseménynek már a középkorban jelentős kultusza volt. A krónikás hagyomány Szent Gellért püspök érdemeként tudja, hogy a Boldogasszony nevet kapta. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, koronázó templomok, főpapi székesegyházak, monostorok, búcsújáró helyek és kisebb templomok is patronátusa alatt állnak. A magyarok Nagyasszonya a keresztény államiság kezdetétől népének védelmezője, oltalmazója, Magyarország Patrónája.