Búcsúkat ülnek Nagyboldogasszony ünnepén

A csíkszentgyörgyi Pósa-hegyi kápolnánál szerdán déli 12 órától tartanak ünnepi szentmisét, eső esetén ugyanebben az időpontban a helyi plébániatemplomban vehetnek részt a hívek a búcsún. Nagyboldogasszony ünnepén Csíkkarcfalván is búcsúünnepet tartanak:

Csíkkarcfalva és Jenőfalva közös templomában fél egykor kezdődik a szentmise, amelynek Csintalan László csíkdelnei plébános lesz a szónoka.

A kászonújfalvi kápolna búcsúünnepén a szentmise szintén fél egytől kezdődik, amelyen Kovács István csíkszentgyörgyi segédlelkész mond szentbeszédet.

Az ezeréves gyimesi határ melletti, kontumáci Nagyboldogasszony-templomban déli 12 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amely a gyimesbükki plébánián tartott gyermektábor záróünnepsége is lesz egyben.

Kontumácon a hagyományokhoz híven augusztus 5-14. között Nagyboldogasszony-kilencedet tartanak – esténként nagyon szép archaikus imákat és Mária-énekeket lehet hallani

–, emellett immár tizedik éve, hogy az ünnep előtt háromnapos szentségimádáson vehetnek részt a hívek a kontumáci anyatemplomban.

A legrégibb magyar ünnepen Udvarhelyszék három templomában ülnek búcsút. Oroszhegyen a templom patrónusának napján két szentmisét tartanak: reggel kilenc és délután fél egykor. Utóbbinak a szónoka az idén ezüstmisés Kovács Gergely, pápai káplán, Isten szolgája, Márton Áron püspök boldoggá avatási ügyének posztulátora, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője Rómában.

Először tartanak búcsút a védőszent ünnepén Zeteváralja leányegyházközségének, Sikaszónak az új templomában.

A délben tizenkét órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Kutas Attila paksi plébános, szónoka pedig Tubák László ny. plébános lesz.

Felsőboldogfalván szerdán délután egy órakor az ünnepi szentmisén Benedek Sándor székelyszentléleki plébános mondja a homiliát.

Ünneptörténet

Legrégebbi elnevezése elalvás, vagy elpihenés: az Istenanya elszenderülésének, halálának a napja. I. Gelasius pápa (492–96) szertartáskönyve felemeltetésként említi. Az eseménynek már a középkorban jelentős kultusza volt. A krónikás hagyomány Szent Gellért püspök érdemeként tudja, hogy a Boldogasszony nevet kapta. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, koronázó templomok, főpapi székesegyházak, monostorok, búcsújáró helyek és kisebb templomok is patronátusa alatt állnak. A magyarok Nagyasszonya a keresztény államiság kezdetétől népének védelmezője, oltalmazója, Magyarország Patrónája.