Kányádi Sándor nevét vette fel a fennállásának 75. évét ünneplő Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A pénteki névadó ünnepségen versekkel, személyes emlékekkel és ünnepi beszédekkel idézték meg a költő szellemi örökségét.
2026. október 02., 19:162026. október 02., 19:16
Fotó: Olti Angyalka
Kányádi Sándor nevét vette fel a fennállásának 75. évét ünneplő Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A pénteki névadó ünnepségen versekkel, személyes emlékekkel és ünnepi beszédekkel idézték meg a költő szellemi örökségét.
2026. október 02., 19:162026. október 02., 19:16
Az ünnepi eseményen a költő versei szavalva és megzenésítve is megszólaltak, a népes ünneplő közösség előtt pedig közéleti szereplők, hozzátartozók és a kulturális élet képviselői idézték fel Kányádi Sándor alakját és örökségét.
Az intézmény új neve nem csupán egy táblára került fel: a felszólalók szerint
A városi könyvtár névadására a 75. évforduló évében került sor. Az önkormányzat augusztusban egyhangú döntéssel hagyta jóvá, hogy az intézmény hivatalos neve ezentúl Kányádi Sándor Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár legyen. A kezdeményezést Arros Orsolya önkormányzati képviselő terjesztette a városi tanács elé.
Fotó: Olti Angyalka
Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere szerint vannak olyan pillanatok egy város életében, amelyek túlmutatnak egy egyszerű ünnepen: értékrendet fogalmaznak meg. Egy intézmény névadása – mondta – példakép- és értékvállalás, ugyanakkor üzenet is. Kányádi Sándor neve szerinte természetes módon találhat otthonra a városi könyvtárban.
– fogalmazott a polgármester, felidézve, hogy a költő Nagygalambfalván született, Székelyudvarhelyen tanult, és egész életében kötődött ehhez a vidékhez.
Fotó: Olti Angyalka
A polgármester személyes emléket is megosztott az ünneplőkkel: gyermekként többször járt a nagygalambfalvi Kányádi-házban, és mélyen megmaradt benne a költő mosolya, hangja, közvetlensége és figyelme.
„Így zártuk szívünkbe a bölcs és szeretetteljes Sándor bácsit” – mondta, hozzátéve:
Fotó: Olti Angyalka
Szakács-Paál István szerint a könyvtárnak a jövőben is olyan helynek kell maradnia, ahol az olvasás és a tudás mellett a közösségi élményeknek is helyük van. A könyvek, a társasjátékok, a közösségi foglalkozások, a planetárium és az audiovizuális tér mind azt szolgálják, hogy gyermekek és felnőttek egyaránt otthon érezzék magukat az intézményben.
A névadással pedig – hangsúlyozta –
a szülőföld szeretetét, az anyanyelv tiszteletét és a közösség összetartó erejébe vetett hitet.
Fotó: Olti Angyalka
A névadás kezdeményezője, Arros Orsolya önkormányzati képviselő szintén személyes emlékekkel érkezett az ünnepségre. Mint mondta, az elmúlt napokban több barátjával és ismerősével is szóba került Kányádi Sándor neve, és mindenkinek eszébe jutott egy-egy találkozás, író-olvasó találkozó vagy versmondó verseny.
Arros Orsolya szerint az udvarhelyiek Sándor bácsija
volt. A képviselő arról is beszélt, hogy Kányádi számára a magyar szó nem pusztán költői eszköz volt, hanem élet, hivatás és közösség. Felidézte Dávid Gyula búcsúbeszédének gondolatát is, amely szerint
Fotó: Olti Angyalka
Beszéde végén pedig egy olyan mondatot fogalmazott meg, amely reményei szerint idővel a városban élők hétköznapjainak részévé válik:
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Percze László egy egészen másik oldalról közelített a névadáshoz. Szerinte egy könyvtár neve kapcsán általában a homlokzaton megjelenő betűkre gondolunk, ő azonban egy sokkal kisebb tárgyból, az olvasójegyből indult ki.
Fotó: Olti Angyalka
Az olvasójegyen nincs feltüntetve az ember rangja, vagyona vagy iskolai eredménye. A név szerepel rajta – és ezzel a névvel az olvasónak lehetősége nyílik belépni mások gondolataiba.
Most pedig a könyvtár homlokzatára Kányádi Sándor neve került.
– fogalmazott Percze László. A könyvtárban találkozhat egymással a költő, aki ránk hagyta a szavait, és az olvasó, aki saját életéből hozza a kérdéseit.
Fotó: Olti Angyalka
A konzul szerint Kányádi egész életében fontosnak tartotta, hogy a költészet ne csak a versesköteteket rendszeresen olvasókhoz jusson el. Ezért járt iskolákba, könyvtárakba, művelődési házakba, és
A névadással a könyvtár ezt a munkát is továbbviheti: minden alkalommal, amikor valakit közelebb segít egy könyvhöz, egy gondolathoz vagy egy közösségi élményhez.
Fotó: Olti Angyalka
Antal Lóránt Hargita megyei szenátor a költőt Udvarhelyszék egyik legnagyobb erősségének nevezte.
Kányádi Sándor – mondta – összekötötte Nagygalambfalvát Székelyudvarhellyel, Udvarhelyszéket Erdéllyel, tágabb értelemben pedig
A szenátor szerint különösen nehéz időkben fontos, hogy egy közösség ismerje és számon tartsa saját erősségeit. Kányádi Sándor életműve ilyen erőforrás lehet az udvarhelyszékiek számára.
Fotó: Olti Angyalka
Antal Lóránt ugyanakkor a könyvtár közösségi szerepét is hangsúlyozta. Mint mondta, a 75 éves intézmény ma már több egyszerű könyvtárnál: olyan tér, ahol fiatalok és idősebbek találkozhatnak, beszélgethetnek, gondolatokat fogalmazhatnak meg, és akár kritikát is mondhatnak egymásnak – civilizált körülmények között.
– tette hozzá.
Fotó: Olti Angyalka
Kányádi Sándor 2018-ban hunyt el, de versei azóta sem kerültek távol a közösségi emlékezettől. Nagygalambfalva szülötteként és Székelyudvarhely díszpolgáraként egyszerre tartozik a helyi közösséghez és az egyetemesebb magyar irodalmi örökséghez.
A város egy olyan nevet helyezett az épület homlokzatára, amelyhez személyes emlékek, gyermekkorban megtanult versek, iskolai találkozások, megzenésített költemények és közösségi élmények kapcsolódnak.
Kányádi Sándor neve tehát mostantól minden alkalommal új találkozást kínál: olvasó és könyv, ember és közösség, múlt és jövő között.
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
A diákok teljes körű bevonásával döntenének az iskolák az egyenruháról – közölte pénteken az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről szóló törvénytervezetet kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) felsőházi frakcióvezetője, Daniel Zamfir.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Milyen fogyatékkal élni? – tették fel a kérdést marosvásárhelyi buszsofőrök és ki is próbálták, hogy hogyan közlekednek, ülnek buszra a kerekesszékben ülők, nemlátók. Tanácsot is kaptak és adtak is.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem huszonöt évvel ezelőtt, október 3-án nyitotta meg kapuit. Egyházi és közéleti személyek, illetve a helyi és Kárpát-medencei egyetemek képviselői is eljöttek a pénteki közös ünnepre.
A hideg idő beköszöntével az influenza elleni oltás felvételére ösztönzi a lakosságot az egészségügyi minisztérium. A tárca különösen a betegség szövődményei szempontjából veszélyeztetett csoportok immunizálását tartja fontosnak.
Újabb – ezúttal kisebb – lélektani határt, az 5,3-as küszöböt ugrotta át a lej az euróval szemben pénteken délben.
A Hargita megyei önkormányzat nem fog semmilyen anyagi kár megtérítésére vonatkozó követelést támasztani Borboly Csabával szemben a korábban véget ért büntetőper nyomán. Két útépítő cégtől, valamint két magánszemélytől viszont kártérítést várnak.
Egy drón zuhant le a Tulcea megyei Plauru térségében – közölte péntek reggel a védelmi minisztérium.
lie Bolojan ügyvivő miniszterelnök péntek reggel megérkezett a korrupcióellenes ügyészség (DNA) iași-i területi irodájához, ahol kihallgatják a Fănel Bogos Vaslui megyei üzletember korrupciós ügyében.
Iskolaszüneti nap lesz hétfőn, október 5-én, az oktatás világnapján.
szóljon hozzá!