Népes tömeg gyűlt össze szerdán Székelyudvarhely központjában, ahol az 1848-49-es szabadságharcra emlékezve tartottak ünnepi műsort. A felszólalók

A Vasszékely szobor megkoszorúzásával, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred felvonulásával és jelentéstételével, valamint a magyar himnusz eléneklésével kezdődött szerdán a Márton Áron-téren megszervezett ünnepi műsor. Ezt követően Márton József római katolikus főesperes, Soós Tímea Zsuzsánna református tiszteletes és Simó Sándor unitárius lelkipásztor hívott közös imára, továbbá kérték Isten áldását a magyarságra.

Rajtunk múlik az egyetértés

Az összetartozás megtartó erejét hangsúlyozta beszédében Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, aki szerint Petőfi Sándor kiáltása, miszerint

„Ma is Petőfi törli el az országhatárokat, törli el az eltérő politikai nézeteket, fiatalokat is megszólító eszközök és csatornák útján bírja gondolkodásra, reformkori nézeteinek újrafogalmazására a ma emberét, ifjúságát” – fogalmazott. Rámutatott, a szabadságharc kirobbanásakor békét, szabadságot és egyetértést követeltek.

Változást ígérő forradalmak

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint

Emlékeztetett, hogy nemzeti dalunkban nem másra, mint a „magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.” Úgy véli,

Ezután felidézte a forradalom céljait, eseményeit és eredményét. „1848 és 1956 dicső forradalmai igazi és gyökeres rendszerváltozást ígértek. Az időszerűség jegyében pedig az 1989-es forradalom is ebbe a sorba kívánkozik. Mindegyik befejezetlen maradt. Közös tanulságuk az, hogy szabadságharcunk soha nem ér véget, azt mindenkor folytatnunk kell” – magyarázta.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi gondolatait Gyombolai Péter Vince, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta.

A kulturális műsorokkal színesített ünnepség a székely himnusz eléneklésével zárult.