Brüsszelben ülésezik az autonómiatanács

Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A szerdán záruló rendezvény központi témája az autonómia és az összefogás.

Bús Ildikó

2011. március 02., 09:412011. március 02., 09:41

2011. március 02., 20:272011. március 02., 20:27

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Együttműködésre vagyunk ítélve” – mondta az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László, aki az autonómia ügye iránt elkötelezett határon túli magyar szervezetek fórumát nyitotta meg. A magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője kifejtette: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar–magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények (MÁÉRT, KMKF, KMAT) egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásra találást és az együttműködést segíthetik elő.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szakmaiság szükségességére hívta fel a figyelmet. „Azt kell elérnünk – mondta a politikus –, hogy kisebbségi kérdésekben bennünket kérdezzenek meg.”

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke rámutatott: egyetlen olyan nemzetet sem találunk a Kárpát-medencében, amely ilyen erős kisugárzású nemzetpolitikát művelne, mint a magyarok. Vagyis sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre. Márpedig a partnerség alapja az lehetne, ha ezen nemzetek is rájönnének, éppen annyira fontos a más országok fennhatósága alatt élő nemzetrészeik ügye, mint saját államaikban élő közösségüké.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a „kisebbség” megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómiastatútumokban a „nép” fogalmát használják.

A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a „magyar modell” 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is.