
Fotó: Kocsis B. János
Brassó és Kovászna megyében is javasolják az egészségügyi minisztérium március 29-én kiadott, a kórházak besorolásáról szóló 533-as rendeletének a módosítását.
2020. április 02., 20:252020. április 02., 20:25
„Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy elérjem a rendelet módosítását” – szögezte le Facebook-bejegyzésében Adrian Veştea, Brassó Megye Tanácsának elnöke.
A brassóiakat felháborította a tény, hogy a fogarasi kórház kisegítő státust kapott, tehát azokat a koronavírus-fertőzött betegeket, akiknél társult betegségeket is diagnosztizálnak, ott kell ellátni. „Ez azt jelenti, hogy Brassó városból és övezetéből, ahol 400 ezren élnek, és a legnagyobb a valószínűsége, hogy több lesz a beteg, a 70 kilométerre levő Fogarasra kell szállítsuk a betegeket ellátásra – részletezte a tanácselnök. Helyi szinten arról döntöttek, hogy a koronavírusos betegeket Brassó városában kezelik, erre ki is jelölték a kórházakat.
Kovászna megyében hasonlóan elégedetlenek a rendelettel. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója átiratban kérte az egészségügyi minisztériumot annak módosítására. „Az erőforrásokat a koronavírusos betegek ellátására megyeszinten egy kórházba kell összpontosítani.
– részletezte az igazgató. Hangsúlyozta, elképzelésük szerint a sepsiszentgyörgyi kórházban megoldanak minden koronavírus-fertőzést, hiszen sokkal nagyobb segítség lenne, ha azokat, akiknél fel sem merül a fertőzés gyanúja, elküldhetik Kézdivásárhelyre. Ilyen módon az erőforrásokat is hatékonyabban lehetne összpontosítani.
Mint ismert, tervet készített az egészségügyi minisztérium arról, hogy a koronavírusos betegek, illetve bizonyos krónikus alapbetegségekkel rendelkező fertőzöttek állapotuk súlyosságától függően megyék szerint melyik kórházba kerülnek beutalásra.

Tervet készített az egészségügyi minisztérium arról, hogy a koronavírusos betegek, illetve bizonyos krónikus alapbetegségekkel rendelkező fertőzöttek állapotuk súlyosságától függően megyék szerint melyik kórházba kerülnek beutalásra.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!