
A tragédia utáni napokban gyorsan szétterjedt a közösségi médiában a megrepedt falú iskolaépület fotója
Fotó: László Ildikó
A hétfői székelyudvarhelyi tragédia utáni napokban viharos sebességgel kezdett el terjedni a közösségi médiában egy fotó, amely ijesztő képet mutat a Dr. Palló Imre Művészeti Líceumról is: látszólag kettészakadt a Petőfi Sándor utcai épületének tűzfala. A helyzettel kapcsolatban megkerestük a tanintézet igazgatóját.
2023. december 24., 18:082023. december 24., 18:08
A Dr. Palló Imre Művészeti Líceum Petőfi Sándor utcai épületének északi szárnyáról a szomszédos tízemeletes tömbházból készült egy fotó, amely alapján
„Szerintem itt sincs minden rendben”, írta a kép feltöltője, és zömükben ezen a véleményen voltak a szörnyülködő kommentelők is.
Valóban nincs minden rendben, de a helyzet közel sem olyan drámai, mint ahogyan a fotó alapján tűnik – mondta el megkeresésünkre Gergely Gábor Zoltán, a tanintézet igazgatója. A történetet az iskola múltjának felelevenítésével kezdte, hogy érthetővé váljon a jelenlegi helyzet.
Belül sokkal kevésbé látványos a falrepedés
Fotó: László Ildikó
A zárt belső udvart körülölelő épületegyüttest – noha már eredetileg is oktatási célra szánták – nem egyszerre építették: 1893-ban húzták fel a bejárattól az udvar közepéig húzódó részt, majd néhány év múlva kibővítették az udvar közepétől hátrafelé, a komplexum hátsó felét pedig – ahol jelenleg az általános iskolások tanulnak – már a 2000-es évek első évtizedében húzták fel.
jelenleg állami tulajdonban van, fenntartója pedig a helyi közigazgatási egység, azaz a polgármesteri hivatal.
A jókora repedés az elsőként, illetve másodikként elkészült épületrész találkozásánál keletkezett, az oka pedig az – amennyire ő a szakértő által elmondottakból megértette –, hogy a két épületrésznek különálló alapja is van, ráadásul a hátsó részé kicsit magasabb is, és ezek, mint minden épület esetében, az apró, milliméteres talajmozgásokkal együtt mozognak, így elváltak egymástól – magyarázta Gergely Gábor Zoltán. A tűzfal korábban le volt vakolva, ám az idő múlásával az is megrepedezett, majd hullani kezdett, rá a fal tövében álló házra, emiatt korábban
Elődje többször is beadványt intézett a városházához a repedés kijavítása reményében, végül tavaly ősszel, mivel még volt egy kevés pénzük, szerződést kötöttek egy szakcéggel, amely leverte a meggyengült vakolatot a mintegy 400–500 négyzetméteres felrészről, hogy legalább a vakolathullás veszélyét megszüntessék – mondta a tanintézet vezetője. Hozzáfűzte, azóta
valószínűleg a meggyengült téglákat is leverte a szakcég, így vált még szélesebbé.
Gergely Gábor Zoltán az épületen is végigvezetett. Ahogy az anyagi lehetőségeik engedik, folyamatosan újítják a tantermeket, ami költséges, ugyanis előbb „csontig” le kell vakarni a falakról a régi budaiföldet. A megrepedt fal belső oldalán az informatika terem van, a földszinten pedig a tornaterem.
A terem felső sarkában bevakolták a falat, ám alatta régi a festés, láthatóan évek óta nem nyúltak a falhoz, nem úgy tűnik, mintha elrejtettek volna egy szélesen tátongó repedést.
A szakértői vélemény szerint az épület kellőképpen megfelel a szeizmikus hatásokkal szembeni biztonsági követelményeknek
Fotó: László Ildikó
Látták a Facebookon megjelent fotót, de a hivatalos kommunikációval nem akarnak erre a szintre süllyedni, ezért nem reagáltak arra nyilvánosan. Újságcikk is megjelent a fotó alapján, de
– mondja az igazgató, miközben megmutatja a magával hozott vaskos dokumentációt, amely az épületegyüttes állapotáról készült tavaly.
Ezt a polgármesteri hivatal rendelte meg – amely fenntartóként az épület biztonságáért is felel –, és egy marosvásárhelyi szakcég végezte el. A Műszaki szakértői felmérés – a B-komplexum rehabilitációja, korszerűsítése, bővítése című sokoldalas dokumentum az épületegyüttes állapotára vonatkozó kutatások eredményét foglalja össze. A szeizmológiai mellett topológiai és földtani vizsgálatokat is végeztek a szakértők, számtalanszor tettek látogatást az iskolában, télen is, nyáron is, a pincétől a padlásig bejárták az épületet, fotókkal dokumentáltak mindent, még fúrásokat is végeztek az alapban – mesélte az igazgató.
Ha az épület omlásveszélyes volna, nem lennének bolondok, hogy a gyermekek és saját életüket is kockára tegyék, mondja az igazgató
Fotó: László Ildikó
Az 1-től 4-ig terjedő skálán 3-as besorolást kapott az épület a földrengésbiztonsági felmérésen, és a szakértő megállapítja, hogy
továbbá kellőképpen megfelel a szeizmikus hatásokkal szembeni biztonsági követelményeknek. Ez a vaskos felmérés lényegében a beavatkozási munkálatokat jóváhagyó dokumentáció (DALI), ugyanis a tanintézetet 35 millió lejből szeretnék felújítani és kibővíteni: lebontanák az épületegyüttes hátsó épületeit és újakat építenének a helyükbe –
mutatja a látványterveket az igazgató.
Amennyire a sokoldalas felmérésbe beleláttunk, a szakértői vélemény alapján nincsenek súlyos gondok az iskolával, de jórészt műszaki szöveg lévén, a tanintézet vezetőjétől is megkérdezzük: biztonságos az épület? Ő szakmája szerint zenész, ezért csak arra hagyatkozhat, amit a szakember megállapított a felmérésben, és
– válaszolja az igazgató. Ha az épület omlásveszélyes volna, nem lennének bolondok ők maguk sem, hogy a gyermekek és saját életüket is kockára tegyék: akkor lezárnák az érintett tantermeket, és a közelükbe se mennének – fűzi hozzá, megjegyezve, egy omlásveszélyes épületet a polgármesteri hivatal sem akarna kibővíteni. Másrészt – folytatja –, ő azt olvasta, hogy 50–70 évente kell elvégezni egy épületen egy teljeskörű felújítást, de tudomása szerint ezen az épületen ilyet nem végeztek az ő gyerekkora óta.
Nincs bentlakásuk
A művészeti iskolának nincs bentlakása, a nem helybéli diákjaik a többi városi középiskola bentlakásaiban laknak. Többségük, mintegy 85 százalékuk a református diákotthonban, de egy részüket a közeli Eötvös József Szakközépiskola bentlakásába fogadták be. Nagyon kevés pallós diák volt elhelyezve a Kós Károly Szakközépiskola bentlakásában, a Tamási Áron Gimnáziuméban pedig mindössze hat pallós diák lakott. A tragédia délutánján az omlás hírére azonnal elkezdték keresni a nyilvántartásukban szereplő hat diákot. Ötöt közülük hamarosan el is értek, de még akkor sem hitték el, hogy baj lehet a hatodikkal. Nemsokára azonban egyértelművé vált, hogy ő volt az, aki a romok alatt életét vesztette.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.
Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
3 hozzászólás