Bizonyíték a Guşă-ügyben: a szovjetek lemondtak a Brezsnyev-doktrínáról

Fotó: Boda L. Gergely

Újabb bizonyítékokkal rukkol elő Kincses Előd ügyvéd, amellyel alátámasztja, hogy az 1989-es romániai forradalomban játszott szerepe miatt Ştefan Guşă főtiszt nem tekinthető hősnek, ellenkezőleg: bűnös, ő maga rendelte el a temesvári tömegbelövést, ergo nem állítható neki szobor Marosvásárhelyen.

Gáspár Botond

2010. április 21., 17:472010. április 21., 17:47

2010. április 22., 15:202010. április 22., 15:20

Fotó: Boda L. Gergely

A Tőkés Lászlót képviselő Kincses Előd (fotó balra) ügyvéd – a perben megtámadták a marosvásárhelyi önkormányzat határozatát, amelyben jóváhagyták, hogy Ştefan Guşă egykori főtisztnek szobrot állítsanak a marosvásárhelyi Vár sétányon – kijelentette: birtokába jutott azoknak a dokumentumoknak, amelyek bizonyítják, hogy a Szovjetunió 1989-re szakított a Brezsnyev-doktrínával, és nem avatkozott bele a romániai forradalomba. Ştefan Guşă védelmezői ugyanis azt állítják, hogy a főtiszt Temesváron ellenállt az oroszok bejövetelének, megakadályozta, hogy a szovjetek ellepjék Romániát, ellenállt a szovjet nyomásnak, s mint ilyen, hősnek tekinthető.

A szovjetek nem akartak újabb \'56-ot

Az orosz nyelvű okirat magyar nyelvű fordításából kiderül, a szovjet politikai csúcsvezetés Moszkvában 1986-ban elfogadta, hogy nem gyakorolja tovább a Brezsnyev-doktrínát, mint tette azt 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában, hanem a Varsói Szerződést aláíró országokkal szemben elfogadja, hogy joguk van megválasztani saját politikai útjukat. A dokumentumot 2 évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a szovjetek nem akartak közbeavatkozni Romániában, és nem akarták megakadályozni a „rendszerváltást” (amely sokak szerint azóta sem történt meg, illetve csak névlegesen, felszínesen), tehát Ştefan Guşă maga rendelte el, hogy a katonaság és a civilruhás szekusok a tömegbe lőjenek – ezért bűnős, és nem állítható neki szobor a marosvásárhelyi Vár sétányon.

Gorbacsov is cáfolja a pro-Guşă nézetet

„Ştefan Guşă (fotó jobbra) védelmezői azt állítják, hogy ő december 17-én ért Temesvárra és leállította a lövöldözést, ellenállt a szovjeteknek. Nemrég Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő Bukarestben járt, s elmondta, ez nem igaz, semmiféle ráhatást nem gyakoroltak, nem akartak közbeavatkozni Romániában és Guşának nem kellett ellenállnia. Egyébként Ştefan Guşă már Temesváron kapta telefonon az utasítást Nicolae Ceauşescutól (aki valószínűleg megtudta, hogy a szovjetek nem avatkoznak közbe, azaz magára maradt) és december 18-án és 19-én is lőttek a tömegre” – mondta Kincses Előd, aki a per következő, június 4-ei tárgyalásán bemutatja újabb bizonyítékait.

„Egyébként a szovjetek sem Magyarországon, sem Csehszlovákiában nem kérdezték meg az államvezetést, hogy betörhetnek-e az országba. Ők, ha úgy gondolták, hogy bemennek, akkor senkivel nem konzultáltak, bementek és kész. Tehát Ştefan Guşă véleményére sem voltak kíváncsiak, nem várták hogy hívja őket, vagy megtiltsa, hogy bejöjjenek” – fogalmazott az ügyvéd.

Oroszul is kellene

Hozzátette, a szovjet csúcsvezetés okiratát magyar nyelven szerezte meg, de megpróbálja megszerezni oroszul is, amelyet aztán románra is lefordíthat. Kincses Előd elmondta, egyesek azt szeretnék elérni, hogy a Ştefan Guşă-ügyet etnikai kérdésként tüntessék fel, holott demokrácia-ellenes, posztkommunista cselekedetről van szó, a terror katonaságának áldozatai főként a románság köréből kerültek ki.

A Brezsnyev (Leonyid Brezsnyev fotón jobbra)-doktrína

A Brezsnyev-doktrína azt jelentette, hogy a Szovjetunió közbeavatkozik az általa „uralt” térségben, ha a szovjet értékek, eszmék, vezetés ellenes zendülés tör ki valamely országban, vagyis a Brezsnyev-doktrína szellemében eltiporják azokat a lázadókat, akik felszólalnak a szovjet uralom ellen.