Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Az üzemeltető folytatná a szolgáltatás biztosítását, vagy tisztességes összeget vár el a helyszínen lévő eszközeiért, berendezéseiért, a közbirtokosság pedig szabadon rendelkezne a tulajdonában lévő területek sorsáról. Egyelőre mindkét fél sértve érzi magát, és nem hajlandó engedni a másik javára, így patthelyzet alakult ki.

Ettől függetlenül minden törvényes lehetőséget kihasznál annak érdekében, hogy közelebb hozza egymáshoz a feleket, hiszen ha nem egyeznek meg, az egyértelműen negatív hatással lesz a turizmusra és a teljes közösségre. Korábban számos egyeztetésen vett részt ennek elkerülése érdekében, ugyanakkor a továbbiakban is tárgyalásokat fog kezdeményezni – jelezte.

Amiben a közbirtokosság tévedett…

Az egyik legnagyobb mulasztásnak azt tartja Bíró, hogy az elmúlt huszonhárom évben sem a gazdasági szereplő, sem a területtulajdonos nem tett azért, hogy

Ez persze főleg a tulajdonos érdeke lett volna.

A közbirtokosságnak azt rótta fel, hogy mostanra sem sikerült rendezni a Madarasi-Hargitán lévő területeik jó részének tulajdonjogát. Ha tudták, hogy új szolgáltatót szeretnének, aki székes felvonókat is épít, akkor

• a váltás előtt legalizálni kellett volna a korábbit, ki kellene venni az erdőalapból az új beruházáshoz szükséges területeket,

• ugyanakkor be kellett volna szerezni az építkezési és más engedélyeket.

Ezek hiányában ugyanis évek telhetnek el, amire megvalósulhat egy új beruházás, addig pedig nem lehet sízni a helyszínen. „Az új felvonót már nyáron meg lehetett volna építeni, és akkor most nem lenne probléma" – szögezte le a megyei tanács elnöke.

A fejlesztéseket ugyanakkor lényegesen

Emiatt gyakorlatilag elpazarolták a közpénzt a sosem használt dokumentumra. A PUZ-t egyébként újra el lehetne készíteni, csak a Madarasi-Hargitára vonatkozóan, ám a megyei tanács csak akkor hajlandó erre, ha azt mindenki elfogadja.

Tehát az üzemeltető tudhatta, hogy a szerződése idén december 23-án lejár, ezután pedig nem szeretne együttműködni vele a területtulajdonos – véli az elöljáró. „Ezek ellenére továbbra is azon van a Bagolykő Kft., hogy nyilvános és jogi nyomásgyakorlással, illetve más entitások bevonásával elérje, hogy továbbra is ő végezze a szolgáltatást” – jelentette ki a megyei tanács elnöke.

Azt is megtudtuk tőle, hogy felkérték intézményüket:

A kisajátítás gyakorlatilag visszaállamosításként is értelmezhető, ő pedig ebben nem vesz részt. Főleg annak fényében, hogy a későbbiekben esetlegesen megvalósulhat a megyék sokszor hangoztatott összevonása, így a területek például Brassóhoz is tartozhatnak majd.

„Hogy tisztán lássunk, itt minden a pénzről szól. Ezért van szükség egy olyan egyezségre, aminek köszönhetően mindenki tud keresni. Azt kell megérteni, hogy vagy mindenki fog keresni, vagy senki” – nyomatékosította.

Úgy látja, hogy a közbirtokosságnak bele kellene egyeznie, hogy a jelenlegi üzemeltető tovább folytassa a tevékenységét, amíg sikerül beszerezni a fejlesztésekhez szükséges dokumentumokat. Ezenkívül

Utóbbi még jót is tenne, hiszen minél több a szolgáltatás, annál szívesebben mennek oda a turisták. Ez így egy szezonkiesés nélküli váltást jelenthetne.

Arra bátorítja ugyanakkor az egymásnak feszülő feleket, hogy a viták során legyenek tekintettel a környékbeli szállásadókra is, akiket szintén súlyos veszteség érhet a sípályák bezárása miatt. „Ők is gazdasági tevékenységet végeznek, ezáltal pedig segítik a megye jövőjének alakulását” – summázta Biró Barna Botond.