Beruházások feltételes módban

Elkészíteni a szükséges dokumentációt a beruházás becsült értékével, kiírni a közbeszerzési eljárást a tervek elkészítésére és a kivitelezésre, döntést hozni, aláírni a szerződést, majd követni a munkálatokat, megpróbálva betartani a kitűzött határidőt – elméletben így működik Romániában a közberuházások folyamata. A gyakorlatban azonban egyre több akadály merül fel, amelyek nemcsak hátráltatják, hanem akár meg is hiúsítják egyes munkálatok, építkezések elkezdését. Míg korábban az időjárási viszonyok, az építési területeken felbukkanó nem várt akadályok, a megbízott cégek pontatlansága, hozzá nem értése, vagy elégtelen munkaszervezése, illetve a közbeszerzési eljárásokat kinyújtó óvások, perek voltak a késlekedések okai, egy ideje ezekhez újabbak társultak.

Emelkednek a bérek, az anyagárak, a cégek kevéslik a munkálatok becsült értékét, sok a lehetőség, kevés a szakember.

Sok esetben csak feltételes módban lehet beszélni a beruházásokról, amelyek elkezdődhetnek, vagy befejeződhetnek. A határidők viszont szorítanak, pályázati támogatások jelentős összegeit lehet így elveszíteni.

Hargita Megye Tanácsa néhány hete jelezte, hogy több, a megye számára fontos beruházás közbeszerzési eljárásaira többszöri kiírás után sem jelentkeztek cégek – ilyen volt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bővítésének befejezése, de járda- vagy kisebb útépítés is. Nem egyedi a helyzet, községek, városok is hasonló problémákkal szembesülnek.

Csíkszereda alpolgármestere, Szőke Domokos szerint legutóbb egyes tömbházak hőszigetelésének tervezésére, a Petőfi Sándor Általános Iskola tornaterme, illetve az Aranyalma napközi otthon felújítási munkálataira nem jelentkezett egyetlen cég sem. „Minden jel arra mutat, hogy mindez azért történik, mert

– értékelt az alpolgármester. Kérdésünkre, hogy jelentkezők hiánya, illetve a közbeszerzési eljárások sok esetben hosszú lefolyása, vagy a bérköltségek, anyagárak miatt bekövetkező áremelések hogy befolyásolják a beruházásokat, azt mondta, sok esetben áthúzzák a terveiket, elképzeléseinket, ugyanis az említett problémák kitolják a beruházások megvalósításának határidejét.

„Nagyon sok esetben már kész dokumentációkat vagyunk kénytelenek újra elkészíttetni, van, amikor a különböző hatósági jóváhagyások is érvényüket vesztik. De természetesen

– emlékeztetett. Csíkszeredának a 2015-ben tömbházak hőszigetelését végző cégek késlekedése miatt jelentős vesztesége származott, mivel a határidőből való kifutás az európai uniós támogatás egy részének elvesztésével járt. Tavaly viszont 23 tömbház pályázata azért maradt le az újabb hőszigetelési pályázati kiírásról, mert a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére jelentkező tervezők nem feleltek meg a követelményeknek – a dokumentáció késett, a határidő lejárt. Az alpolgármester úgy véli, a települések csapdahelyzetbe kerültek, hiszen annak ellenére, hogy van rájuk anyagi forrás, a beruházások elmaradnak.

Azt is megkérdeztük, előfordul-e, hogy az esetleges ajánlattevő kivár, és csak akkor jelentkezik, ha néhány eredménytelen kiírás után az önkormányzat kénytelen emelni a beruházás becsült értékét. Szőke nem tartja kizártnak ezt sem, abból a meggondolásból is, hogy ha több ajánlat van a piacon, akkor már „válogatósabb” lehet az ajánlattevő, hiszen amennyiben magasabb áron sikerül elnyernie egy munkát, úgy tisztességesebben tudná megfizetni az alkalmazottait is.

A szakképzett munkaerő hiányát nevezte meg a közbeszerzési eljárások iránti csökkent érdeklődés egyik okának Tóth-Birtan Csaba. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere kérdésünkre azt mondta, a már említett jelenséggel főként tavaly év elején szembesültek, aztán év végére volt olyan kiírásuk is, amikor öt cég adott árajánlatot utcajavításra.

„El tudom képzelni, hogy voltak időszakok, amikor a cégek le voltak fedve, és a munkaerőhiány is az oka ennek, de az utolsó közbeszerzési eljárásoknál nem tűnt úgy, hogy nagy probléma lenne. Idén még nem indítottunk el semmit költségvetés hiányában, majd meglátjuk, hogy mi lesz” – részletezte.

A becsült költségek aktualizálása kapcsán megjegyezte, ezt jogszabály írja elő, és az építőiparban megemelt bérek, illetve az anyagárak változása miatt kell megtenni. Hozzátette, minden építési cég, amely folyamatban lévő beruházásokat végez, a kiigazított költségek dokumentációját benyújtotta, ezeket most ellenőrzik a polgármesteri hivatalban. „ Szabályosnak szabályos, de finanszírozási problémát jelent, mert nincs ahonnan ezt a pénzt elővenni egyelőre. Plusz források nincsenek, adókat nem emelhetünk. Valószínű, hogy így kevesebb munkálatot lehet elvégezni” – jegyezte meg.

Lukács Péter út- és hídtervező mérnök szerint sok az olyan projekt, amelyeket 5–6 éve terveztek becsült értékekkel, és amikor 20–30 százalékos áremelkedés van a piacon, akkor nem lehet tartani az árakat.

„Ha évente van egy 5 százalékos áremelkedés, akkor ez megint befolyásolja a kivitelezést. A tervezés esetében rengeteg munka van a piacon, a magánszféra is beindult – egy tervezőnek sokkal jobb magánszférával dolgozni, még akkor is, ha az állam esetében az elvégzett munka kifizetése biztosabb” – értékelt. Ő úgy látja,

Romániában hiányzik a fejlesztési stratégia, ezért van az a jelenség, hogy vagy nagyon sok munka van a piacon, vagy nagyon kevés.

Hozzátette, a magánszektor nem tudja ugyanazokat a béreket biztosítani, mint a közszféra, ezért sokan állami intézményekbe mentek dolgozni, mert jobban fizetnek, és nincsenek olyan követelmények.

„Tudok olyan céget, amely örvend a béremeléseknek, és tudok olyat, amelyik bezárt emiatt. Aki eddig a piacon valós árakkal szerepelt, az ezután is valós árakat fog alkalmazni, és nem fog elmenni aláárazott közbeszerzésekre. A másik réteg, akik a valósnál kisebb, 60–70 százalékos költségeket terveztek eddig, és bizonygatták, hogy ennyiből is el lehet végezni a munkát, azok most zárják be a kapukat – ők csak a pillanatnyi jövedelmen gondolkodtak, a minőség kárára” – fejtette ki. Úgy látja, most van egy lelkesedés, mert rengeteg munka van a piacon, de szerinte kérdés, hogy ezt majd kifizetik, vagy sem.

Buzogány Károly, Hargita megye legnagyobb üzleti forgalmával rendelkező építőipari cégének vezetője szerint érezhető a közbeszerzéseken alkalmazott alacsony árak hatása, de a szakképzett munkaerő hiánya is.

„Volt a piacon egy szűkülő tendencia az elmúlt években, mivel itthon nincs szakképzés, és nehéz pótolni azt az emberállományt, amely nyugdíjba vonul. Erős a migráció is, mert nyugaton jól működik az építőipar, emiatt egyértelmű, hogy egyre kevesebb emberrel dolgozunk” – vázolta. Emlékeztetett arra is, hogy az árakat nem lehet kiszámítani egy tervező által összeállított költségvetésben, amely alapján kiírják a munkát, mert

nem tudni, hogy a kormány egy év múlva mennyivel szeretné növelni az iparágban a minimálbért.

„Ha a beruházók nem aktualizálják a terveket, vagy a költségvetéseket ennek alapján, akkor természetesen nyomott árú munka lesz, azért nem jelentkezik senki, több helyen találkoztunk ezzel” – említette.

Megkérdeztük azt is, mennyire jellemző, hogy a nagyobb összegek reményében a térségbeli vállalkozók inkább más megyékben, nagyobb városokban dolgoznak. Úgy vélte, akik jelentős mennyiségű anyagot is beépítenek, és esetleg még meg is termelik a betont vagy az aszfaltot, azok inkább ott dolgoznak, ahol a saját anyagukból tudnak dolgozni. Akik meg javarészt szolgáltatnak, és mindegy nekik, hogy az anyagot hol veszik meg, azoknak ez is mindegy. De hozzátette, kiszállás esetén nagyobbak a személyi költségek, ugyanakkor az itthon maradt emberek szerinte azért tették ezt, hogy otthon tudjanak aludni, ezért nehéz is mozgatni őket.

Maros megye egyik legjelentősebb útépítő cégét is megkerestük az ügyben, ahol az árajánlatokért felelős illetékes egyértelműen a beruházások csökkentett költségeit említette a legnagyobb problémaként.

„Amikor elkészül egy adott beruházás becsült értékére vonatkozó számítás, ezt kellene alapul venni, de a jelentkezőktől többnyire aláárazott ajánlatokat fogadnak el. Ezért kevés az ajánlattevő, a cégeknek így nem éri meg részt venni a közbeszerzési eljárásokon” – magyarázta Dragoș Bocică. Kérdésünkre elmondta, több ilyen esetük volt, amikor emiatt elálltak egy liciten való részvételtől. Az illetékes szerint nem a szakképzett munkaerő hiánya az elsődleges akadálya a beruházásoknak, mert

a munkálatok valós árainak alkalmazása esetén lehet megfelelő munkaerőt is találni.