
Ukrajnából többek között fűrészárut is vásároltak a Hargita megyében működő cégek. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Ukrajnában zajló háború okozta gazdasági problémák által érintett cégek már igényelhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást. Hargita megyében nincs olyan vállalkozás, amelynek a számláját zárolta volna az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt, de a munkaerő-elhelyező ügynökségénél néhány cég képviselője már érdeklődött a támogatásigénylés részleteiről.
2022. május 14., 09:192022. május 14., 09:19
Az elmúlt hónapra már igényelhetik a háború negatív gazdasági hatásai által sújtott vállalkozások azt az állami támogatást, amelyet a kényszerszabadságok finanszírozására biztosít az állam. Április 20-án megjelentek az intézkedés alkalmazási normái, a támogatást pedig az április 7-től kezdődő időszakra igényelhetik az érintett vállalkozások – tájékoztatott Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője. Érdeklődésünkre elmondta,
de néhányan már érdeklődtek, hogy szükség esetén miként kérelmezhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást.
„Májustól tehetnek le ilyen kérést. Ha ilyen helyzetben vannak, a 0266-313423-as telefonszámon érdeklődjenek nálunk arról, hogy milyen nyomtatványt kell kitölteniük. Ha a céget gazdasági szempontból negatívan érinti a konfliktus – közvetlenül vagy közvetve –, és emiatt a bevétele csökkent legalább 20 százalékkal – a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest –, akkor igényelheti a támogatást. Illetve vannak azok az esetek is, amikor az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt zárolja a cég számláját” – sorolta a támogatásigénylés kritériumait Jánó Edit. A megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség adatai szerint egyébként
Ha a háború gazdasági következményei által érintett cégek kényszerszabadságra kell küldjék a személyzetet, vagy alkalmazottjaik egy részét, az érintett dolgozók alapfizetésének a 75 százalékát kaphatják meg állami támogatásként, de nem többet a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
A megyében zajló vámtevékenységekről készült jelentés szerint több ágazatban is működnek olyan cégek a megyében, amelyek korábban orosz, illetve ukrán vállalkozásokkal álltak üzleti kapcsolatban. A legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak. Ukrajnából jellemzően faszént, laminált bútorlapokat, fűrészárut, hűtőberendezéseket, papírt és kartont vásároltak a megyében működő cégek. Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Kilép az RMDSZ bukaresti képviselőházi frakciójából Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke, és a továbbiakban független képviselőként folytatja tevékenységét. A Szövetség részéről becsületbeli lemondásra szólították fel.
Meghalt egy férfi kedden egy nagyszebeni tömbházlakásban kiütött tűzben. A 65 éves férfi elszenesedett holttestét a tűzoltók találták meg.
Legalább 882 millió forintot (2,4 millió eurót) fizet vissza a magyar vásárlóknak és 437 millió forint (1,2 millió euró) bírságot fizet be a költségvetésbe a Temu online piactér európai üzemeltetője a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának következtében.
A hőmérséklet szerdától országszerte csökkenni fog, csütörtökön és pénteken pedig az évszakhoz képest szokatlanul hideg idő várható, a hőmérsékleti értékek 8–12 fokkal alacsonyabbak lesznek a többéves átlagnál.
Kompromisszumos költségvetést fogadott el Hargita Megye Tanácsa keddi, áprilisi ülésén. Bevételi oldalon 828 millió lejjel, kiadási oldalon 907 millió lejjel számolnak. A két összeg közötti különbség egyensúlyba hozása még számos tényezőtől függ.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Béke – Románia az első frakciói kedden benyújtották a parlamentben a bizalmatlansági indítványt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közös bizalmatlansági indítványát nagy valószínűséggel megszavazza majd a parlament, és a kormány megbukik – jelentette ki Tánczos Barna kormányfőhelyettes.
Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
szóljon hozzá!