Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:09

Pályán a nagyágyúk, európai párharcok a focivébén – a csütörtöki sportműsor

09:58

Munkálatok miatt több ponton is útlezárások vannak Gyergyószentmiklóson

08:40

Zivatar a hőségben

08:20

Már a szomszédban az Ázsiából származó, sejtelmesen baljós nevű kártevő

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

George Simion a marosvásárhelyi városnapokon?

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Bolojan: 40 százalékkal csökkent a deficit az első öt hónapban

Elvágnák a gordiuszi csomót: egyszerűbbé válhat az építkezés Csíkszeredában

Benedek Elekre emlékezünk a Magyar Népmese Napján

A 19. század óta lejegyezve, könyv formájában is mind szélesebb körben elérhető a népmese

Tizenkét éve ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket. Ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel fordulunk mind a magyar, mind más népek meséi felé, s kicsit emlékezünk mindannyiunk Elek apójára is.

Szász Cs. Emese

2017. szeptember 30., 12:182017. szeptember 30., 12:18

2017. szeptember 30., 12:212017. szeptember 30., 12:21

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük meg 2005 óta. Ezzel a kezdeményezéssel a társaság célja az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra.

A jeles ünnepnapnak Benedek Elek születésnapját jelölték ki.

Az 1859. szeptember 30-án Kisbaconban született Benedek Elek ugyanis bár neves újságíró volt, de leginkább mint nagy mesemondót ismerjük. Mindannyiunk Elek apója sokat foglalkozott az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a népnyelvvel, valamint a közoktatás kérdéseivel. Volt országgyűlési képviselő, szerkesztett újságot és könyveket. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt, de mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt, így nem csoda, hogy az ő születésnapja lett a jeles nap.

Megőrzendő mesebeli kincsek

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” – hangzott a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásában, azóta pedig az anyaország határain belül és kívül sok száz helyen ünneplik a népmese napját számos különböző rendezvénnyel: a népmese napja igazi határokon átívelő mozgalommá vált.

De mi is az a népmese?
A népmese eredendően a szóbeli elbeszélő költészet (népköltészet) hatókörébe tartozott – fogalmazzák meg a Népmese.hu portálon. A népi kultúra felfedezésének köszönhetően azonban a 19. század óta lejegyezve, könyv formájában is mind szélesebb körben elérhető. A mesemondás hagyományos alkalmai – elsősorban a társas munkaalkalmak – a 20. század folyamán fokozatosan háttérbe szorultak, ezzel a közösségi, élő szavas mesemondás gyakorlata szinte teljesen eltűnt. Napjainkban azonban a folklór más területeihez (népzene, néptánc, kézművesség) hasonlóan a szóban előadott népmese is mindinkább megtalálja helyét a modern kultúrában. Egyre több helyen, gyermek- és felnőtt közönség egyaránt hallgathat mesemondást. A népmesével kapcsolatban jellemzően egypólusúvá vált a közgondolkodás: olvasott és szinte kizárólag gyermekműfajként tartja számon a közvélekedés. Napjaink mesemondói gyakran kapják kérdésként: melyik mesét olvasod ma? Az sem egyértelmű mindenkinek, hogy az élő szóban előadott népmese nem azonos a könyvből megtanult és betűhíven reprodukált meseszöveggel, hiszen a történetet minden elmondáskor újraalkotja a mesemondó. Az élő szavas improvizatív népmesemondás évszázadokon keresztül csiszolódott történeteket hagyományoz tovább, a hallgatóság és a mesemondó számára is közösségi élményt ad.

Fotó: Thomas Campean

A Magyar Népmese Napja Marosvásárhelyen

A Népmese.hu portálon nem csak népmesével kapcsolatos kérdéseinkre kapunk választ, az oldalon megpróbálják összegezni is a népmese napi programokat, kiderül, hogy több száz helyszínen számos programmal várják a népmese kedvelőit az anyaország határain belül és kívül is.

A jeles nap alkalmából minden évben programokat szerveznek Marosvásárhelyen is:

ez alkalommal a gyerekeket és a felnőtteket is Az Ariel Színház Nyomda utcai székhelyére várják október 1-jén, vasárnap, amikor is fókuszba kerül a népmese a Kulcs Szociálpedagógusok Egyesülete, az Ariel Színház és a Védem Egyesület közös szervezésében.

Reggel 10 és 11 óra között élőszavas mesemondással várják az érdeklődőket, 11 órától az Ariel Színház 5 év felettieknek szóló Tűzmadár című előadását lehet megtekinteni, 12 órától Kalandozások Meseországban című programra várják az óvodásokat és kisiskolásokat, mialatt a szülőknek Kádár Annamária tart előadást A népmese szerepe az intelligencia fejlesztésében címmel. 13 és 15 óra között a Védem Egyesület népmesevilággal kapcsolatos foglalkozásaira várják a kicsiket és nagyokat.

Fotó: Thomas Campean

A népmese napja alkalmából Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó fog Marosvásárhelyen is mesélni szeptember 29-én a Spectrum Színházban. A Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című pódium-előadás a II. Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál keretében zajlik. Zalka Csenge Virág foglalkozása szerint nemzetközi mesemondó. Hivatásos pályafutását 2006-ban kezdte; azóta Európa több országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen lép fel fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, ahol magyar, angol, és spanyol nyelven ad elő hagyományos történeteket. Az előadáson Pályuk Anna, 19. századi ruszin-magyar mesemondó egyedülálló népmeséiből hallhatunk válogatást, melyben jól ismert tündérmesei motívumok keverednek váratlan fordulatokkal, színesen különleges szereplőkkel, és mélységes emberszeretettel.