
Székelykapuk árnyékában ismertetett elképzelések. Számos témakört érintett Tőke Ervin csíkszeredai polgármesterjelölt
Fotó: Veres Nándor
Többek között a közbiztonság növelését, az adó-, illeték- és rezsicsökkentést, az ügyintézés gyorsítását, a gazdaságélénkítést, a közlekedési és parkolási gondok felszámolását, illetve a fiatalok és idősek támogatását tűzte ki célul Tőke Ervin EMSZ-színekben induló csíkszeredai polgármesterjelölt, aki szerdán ismertette választási programját.
2020. szeptember 02., 16:112020. szeptember 02., 16:11
2020. szeptember 02., 20:212020. szeptember 02., 20:21
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc követeléseire utalva 12 pontban foglalta össze választási programját Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai polgármesterjelöltje. A Csíki Székely Múzeum mögötti skanzennél tartott szerdai sajtótájékoztatón a jelölt csapatának néhány tagjával ismertette elképzeléseit.
Programjának első pontja egy szabad székely város létrehozásáról szólt, mint a jelölt kifejtette:
Fotó: Veres Nándor
A második pontban a közbiztonság kérdéséről esett szó, ezen belül a helyi rendőrség megalakításáról, amelyet Tőke ígérete szerint – amennyiben mandátumot nyernek – egy hónap alatt elindítanának. Emellett egy önkéntes alapon működő polgárőrséget is létrehoznának a városban. A következő témakör az adó-, illeték és rezsicsökkentés volt. A jelölt szerint előbbi kettő mértéke nincs összhangban a városban tapasztalható keresetekkel, ezért
Negyedik pontként az ügyintézés könnyítését, gyorsítását említette, kitérve az egyablakos ügyintézés bevezetésére, ötödik témakörként pedig az építkezési engedélyek kibocsátásának felgyorsítását.
Ezt követően a gazdaságélénkítés és a turizmus terén jegyzett elképzeléseiről beszélt az EMSZ jelöltje, mint részletezte, vállalkozóbarát várost szeretnének. „Úgy tudom, elmondta ugyanezt az RMDSZ jelöltje is, annyi a különbség, hogy mi szabad emberek vagyunk.
– hangsúlyozta Tőke. Hozzátette: például az infrastruktúra fejlesztésével és vállalkozóbarát adórendszerrel szeretnék elhárítani az akadályokat az itt vállalkozni kívánók útjából. A turizmus kapcsán egyebek mellett a gyógyvizek kihasználatlanságáról beszélt, szerinte
Fotó: Veres Nándor
A hetedik pontban a külső városrészek felzárkóztatása érdekében tervezett fejlesztésekről beszélt, ezt követően pedig a parkolási problémákról. Meglátása szerint fel kell venni a versenyt az egyre növekvő autóparkkal, és városszéli ingyenes, őrzött parkolókat, illetve parkolóházakat kell létrehozni. A következő pontban a piacokról beszélt, amelyekből egy nagyobbat és több kisebbet hozna létre a városban.
Ezek kapcsán szó esett többek között a tömegközlekedési eszközök ingyenes használatáról az idősek számára, a futópálya „visszaadásáról” a lakosságnak vagy egy új építéséről, a néptáncoktatás bekapcsolásáról a kori-úszás programba és egy ifjúsági központ, illetve egy gördeszka és bicikli ügyességi pálya létrehozásáról.
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium. A közlemény szerint a nyári érettségi írásbeli vizsgáit június 14-18. között szervezik meg.
Négy támogatási program indul közel 180 millió eurós keretösszeggel: a sertés- és szarvasmarhatartók már igényelhetik a támogatást, a kisgazdaságok, a virág- és gyógynövénytermesztők számára is pályázati lehetőség nyílik.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) álláspontja nem változott: nem támogat olyan kormányt, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is tagja, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök független vagy valamelyik párt jelöltje.
Költöznie kell a színházépületből a Tamási Áron Színház társulatának, a következő éveket a gyakori helyszínváltozások, turnék, kiszállások jellemzik majd.
Egy lezuhant drónt találtak kedden a Vaslui megyei Viișoara község külterületén. Személyi sérülés nem történt.
Az előzetes értékelések szerint teljesítette az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt valamennyi mérföldkövet és célkitűzést a fejlesztési minisztérium – jelentette be kedden Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az Edenred felméréséből.
2 hozzászólás