
Az alkatrészek nagy hányada máshol készül, de a párnákat már Remetén varrják
Fotó: Gergely Imre
Egyelőre tizenöt gyergyóremeteinek biztosít megélhetést az Antares nemzetközi vállalkozás új üzeme, de ez a szám valószínűleg bővülni fog. Az irodai székek gyártására szakosodott gyár ünnepélyes megnyitása pénteken zajlott.
2017. október 02., 14:432017. október 02., 14:43
Egyelőre csak egy épület készült el, és benne éppen hogy elindult a munka, az igazi feladat ezután következik:
– vetette fel Laczkó Csaba, az Antares romániai vezetője. Kifejtette, ahhoz, hogy a gyár létrejöhetett, elsősorban bizalomra volt szükség. Bíznak abban, hogy az itteni emberek munkája révén jövedelmező tud lenni a befektetés, hasznára válik mind a cégnek, mind a közösségnek.
Nem véletlenül került a gyár Remetére. A bővülő piac folytán igény mutatkozott az új gyár létrehozására, de hogy éppen itt valósult ez meg, annak oka Laczkó Csaba érzelmi kötődése, hiszen ő remetei, innen került Kolozsvárra, ahol az Antares romániai leányvállalatát megalapította és vezeti két évtizede. Ez azonban még nem lett volna elegendő ok, hogy éppen Remetére építsenek új gyárat. A számítások viszont azt jelzik, jó hely tud lenni Gyergyószék egy ilyen beruházásnak – mondta.
A földrajzi elhelyezkedés például előnyös, hiszen ez az országnak szinte a mértani közepe, ami jó a belföldi szállítások szempontjából. A megnyitón, ahol a bútoripari szakmai szervezetek fontos személyiségei is jelen voltak, elhangzott, hogy előreláthatóan
A piaci környezet azért is kedvező, mert az itt készülő irodai székekhez nem használnak fát, míg az országban a bútorgyártás túlnyomó többsége a fát dolgozza fel alapanyagként, aminek beszerzése egyre nehezebb.
Fotó: Gergely Imre
Az üzem pénteki megnyitásának pillanatában még tizenöten dolgoztak az irodai székek gyártásán, de ez a szám nőni fog. Amint Laczkó Csaba elmondta, 25 személy fog dolgozni majd a termelésben, amikor ez eléri a teljes kapacitását. Ez egy műszakot jelent, azonban minden feltétel adott ahhoz, hogy váltott műszakban folyjon a termelés.
Laczkó Csaba úgy számol, egy váltás egy munkanapon 800–1000 széket tud majd előállítani a típustól függően. Az egyszerűbb székek 8 perc alatt készülnek el, a bonyolultabb, „igazgatói” forgószékekhez azonban akár 3 óra munka is szükséges. Nem raktárra gyártanának, a létesítmény tárolóhelyei úgy vannak kialakítva, hogy a nyersanyag minél kevesebb ideig foglalja a helyet, gyorsan feldolgozásra kerül, és a késztermék megy is tovább a megrendelőkhöz.
– hangzott el Laczkó Albert Elemér polgármester üzenete. Az első fecske érkezése kapcsán volt némi aggodalom, kérdés volt ugyanis, hogy akad-e megfelelő munkaerő egy új gyárba. Már látható: van, aki dolgozzon, de a gondolkodásmódon változtatni kell.
A falut jól ismerő Laczkó Csaba számára nem meglepő a tény, hogy a remetei férfiak nagy többsége valahol idegenben dolgozik. Ez régebben is így volt – az ő nagyapja is távol dolgozott a családjától –, emlékszik vissza.
A fő szempont számukra az, hogy sok pénzt keressenek, és nem az, hogy itthon, családjuk mellett éljenek. Férfimunkaerőt nem könnyű találni Remetén, de a székgyár számára ez nem probléma, hiszen a termelési folyamat nagy része olyan, hogy azt nők is el tudják végezni.
A gond azonban más.
Fotó: Gergely Imre
– állapítja meg Laczkó Csaba. Jelenleg a betanítási folyamat zajlik a gyárban, erre a szempontra is oda kell figyeljenek az irányítók.
Az Antares romániai vállalatának elődje Gyergyószentmiklóson működött egy kisebb műhelyben. Azonban amikor az Antares vezetői látták, hogy ebben nagy üzleti lehetőségek vannak, eldöntötték, hogy létrehozzák saját vállalatukat. Ennek megalapításával és vezetésével Laczkó Csabát bízták meg. Feltétel volt azonban, hogy ez valamelyik nagyvárosban legyen: Bukarestben, Brassóban vagy Kolozsváron – meséli Laczkó. Ám szívügye azóta, hogy bebizonyítsa: itt, Gyergyószéken is működhet egy jövedelmező üzem. Most jött el az a pillanat, amikor bizonyítani kell, hogy ez valóban igaz.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!