Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:01

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról

18:13

Amikor a jégkorong összeköti a világot: Kézdivásárhely szívvel-lélekkel látta vendégül a vébét

17:55

Magyar filmeké lesz a főszerep három napig a Csíki Moziban

17:44

Forgalomszámlálás kezdődött a székelyföldi utakon is

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

Bálványosi kongresszus: romlott az erdélyi magyarság helyzete

Fotó: Kocsis B. János

Negyvenhét európai országból érkeztek résztvevők a háromszéki Bálványoson szerdán megkezdődött Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának ülésére.

Bíró Blanka

2018. május 30., 17:142018. május 30., 17:14

Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus elnöke a megnyitón hangsúlyozta, Bálványoson tanulhatnak egymástól a helyi és regionális önkormányzati képviselők, ugyanakkor az összejövetel lényege, hogy befogadó társadalmat alakítsanak ki Európában, ami régiós szinten a nyelvhasználat biztosításával kezdődhet. Az RMDSZ 26 éve szorgalmazza Romániában a valós decentralizációt, hogy az önkormányzatok nagyobb feladatköröket kapjanak, ám

olyan jogi keretre van szükség, amely szavatolja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását

– mondta köszöntőbeszédében Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja.

„Egy helyi önkormányzat nem lehet rosszindulatú, és a törvényhézagok felhasználásával nem akadályozhatja meg a kisebbségek törekvéseit, például az anyanyelven való tanulást” – részletezte Korodi, hozzátéve, az is elfogadhatatlan, hogy

Romániában törvényellenesnek tekintik, ha egy önkormányzat többletjogokat biztosít.

Példaként említette, hogy Aranyosgyéresen a helyi tanács megszavazta a kétnyelvű helységnévtáblát, ám a bíróság azt levetette. Rámutatott, Romániában az is nehézséget jelent, hogy gyakorlatba ültessék az ET szakértői testületeinek javaslatát, hogy alacsonyabb szintre vigyék le a húszszázalékos nyelvhasználati küszöböt, vagy hogy a már létező kisebbségi jogkeret módszertanát kidolgozzák, például az egészségügyi anyanyelvhasználatra vonatkozót.

Fotó: Kocsis B. János

Winkler Gyula EP-képviselő kifejtette, az erdélyi magyarság nem fogadhat el diszkriminációt, „nem lehetünk másodrangú állampolgárok”. Rámutatott, nem sikerült feloldani a „koppenhágai dilemmát”, vagyis az EU-csatlakozás előtt az országok különböző feltételeket kell teljesítsenek, köztük az őshonos kisebbségek védelmét, ám a csatlakozás után már nincs semmilyen kötelezettségük. Ez azt eredményezte, hogy

tizenegy évvel az EU-csatlakozás után Romániában romlott a magyarság helyzete, több a jogtiprás, erősödött a magyarellenesség.

Ezért volt szükség a Minority Safe Pack polgári kezdeményezésre – mondta az EP-képviselő.

Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke, az uniós bizottság alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában akadályozzák a régiók közötti együttműködést, nem csak Székelyföldön, ugyanis más régiók sem tudnak gazdasági vonalon vagy turizmusfejlesztésben együttműködni.