Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

01:11

Japánt ezen az este nem lehetett legyőzni

23:03

A kormányprogram és a miniszterek ismeretében dönt az RMDSZ Veștea támogatásáról

22:49

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök: legkésőbb egy hét múlva új kormánya lesz Romániának

22:43

Gólparádéval rajtolt a Nationalelf a világbajnokságon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval

Gazdát cserélt a csíkszeredai bevásárlóközpont

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz élére

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Hét év után újra teljes pompájában fogadja híveit a madéfalvi templom

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna

Bálványosi kongresszus: romlott az erdélyi magyarság helyzete

Fotó: Kocsis B. János

Negyvenhét európai országból érkeztek résztvevők a háromszéki Bálványoson szerdán megkezdődött Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának ülésére.

Bíró Blanka

2018. május 30., 17:142018. május 30., 17:14

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus elnöke a megnyitón hangsúlyozta, Bálványoson tanulhatnak egymástól a helyi és regionális önkormányzati képviselők, ugyanakkor az összejövetel lényege, hogy befogadó társadalmat alakítsanak ki Európában, ami régiós szinten a nyelvhasználat biztosításával kezdődhet. Az RMDSZ 26 éve szorgalmazza Romániában a valós decentralizációt, hogy az önkormányzatok nagyobb feladatköröket kapjanak, ám

olyan jogi keretre van szükség, amely szavatolja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását

– mondta köszöntőbeszédében Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja.

„Egy helyi önkormányzat nem lehet rosszindulatú, és a törvényhézagok felhasználásával nem akadályozhatja meg a kisebbségek törekvéseit, például az anyanyelven való tanulást” – részletezte Korodi, hozzátéve, az is elfogadhatatlan, hogy

Romániában törvényellenesnek tekintik, ha egy önkormányzat többletjogokat biztosít.

Példaként említette, hogy Aranyosgyéresen a helyi tanács megszavazta a kétnyelvű helységnévtáblát, ám a bíróság azt levetette. Rámutatott, Romániában az is nehézséget jelent, hogy gyakorlatba ültessék az ET szakértői testületeinek javaslatát, hogy alacsonyabb szintre vigyék le a húszszázalékos nyelvhasználati küszöböt, vagy hogy a már létező kisebbségi jogkeret módszertanát kidolgozzák, például az egészségügyi anyanyelvhasználatra vonatkozót.

Fotó: Kocsis B. János

Winkler Gyula EP-képviselő kifejtette, az erdélyi magyarság nem fogadhat el diszkriminációt, „nem lehetünk másodrangú állampolgárok”. Rámutatott, nem sikerült feloldani a „koppenhágai dilemmát”, vagyis az EU-csatlakozás előtt az országok különböző feltételeket kell teljesítsenek, köztük az őshonos kisebbségek védelmét, ám a csatlakozás után már nincs semmilyen kötelezettségük. Ez azt eredményezte, hogy

tizenegy évvel az EU-csatlakozás után Romániában romlott a magyarság helyzete, több a jogtiprás, erősödött a magyarellenesség.

Ezért volt szükség a Minority Safe Pack polgári kezdeményezésre – mondta az EP-képviselő.

Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke, az uniós bizottság alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában akadályozzák a régiók közötti együttműködést, nem csak Székelyföldön, ugyanis más régiók sem tudnak gazdasági vonalon vagy turizmusfejlesztésben együttműködni.