Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:04

Nehezen indult a reggel a havazás miatt a székelyföldi városokban

08:43

Sült csirkemell kapormártással, tepsis újburgonyával – videó

08:40

Villanyoszlopnak ütközött egy teherautó, leszakadt vezetékek akadályozzák a forgalmat

08:30

Ingyenes szerdán a parkolás Csíkszeredában a havazás miatt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget

Közel kétmillió lejjel károsították meg az államot – negyven házkutatást tartottak adócsalási ügyben

Tánczos Barna szerint politikai szempontból nehéz viselni ezt a terhet, de vinni kell

Orbán Viktor: a 2026-os év a győzelem éve lesz

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

A csíkszeredaiak egy része szeret szabálytalanul parkolni gyalogátkelőkön, zöldövezeteken

Cseke Attila: Küszöbön a közigazgatási reform elfogadása

Balog Zoltán miniszter: születésüktől segítjük a határon túliakat

Balog Zoltán: ragaszkodunk a tordai országgyűlés szelleméhez, és a gyulafehérvári nyilatkozat betűihez

Fotó: Gecse Noémi

Azt szeretnénk, hogy minden olyan szolgáltatás, ami jár egy magyarországi magyarnak, az járjon a nem Magyarországon élő, külhoni magyarnak is – nyilatkozta lapcsaládunknak Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, akit többek között az anyasági támogatásról és az óvodafejlesztési programról kérdeztük.

Kozán István

2017. július 21., 11:042017. július 21., 11:04

2017. július 21., 11:272017. július 21., 11:27

– Budapesti kormányzati illetékesek részéről többször elhangzott már, hogy a magyar kormány kiterjeszti az anyasági támogatást minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban. Mit jelent majd ez a támogatás konkrétan?

– Alapgondolatunk, hogy

bárhol is születik egy magyar gyermek, és őt magyar állampolgárként bejegyzik, akkor ő születése pillanatában jogosult az anyasági támogatásra.

Ez egy egyszeri támogatás, 65 ezer forintnyi összeg. Ugyanakkor jogosult babakötvényre, ami azért érdekes, mert ez egy befektetés a jövőre. Ez egyébként egy 40-50 ezer forint körüli összeg, amit betesznek egy betétkönyvbe, és ez kamatozik. A magyar állam hozzájárul a kamataihoz, tehát ez egy több százezer forintos támogatás tud lenni, amit az érintett 18 éves korában tud kiváltani.

Ez egyfajta köldökzsinór lesz a támogatott és az anyaország között, így tudhatja, hogy a magyar állam egy kis befektetéssel indította el az életútján.

Ennek a támogatásnak tehát van egy szimbolikus és egy gazdasági jelentősége. Továbbá azt szeretnénk, hogy minden olyan szolgáltatás, ami jár egy magyarországi magyarnak, az járjon a nem Magyarországon élő, külhoni magyarnak is. Ez az anyasági támogatás egy jelentős lépés ebben a folyamatban.

– Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot is hirdettek, amelynek célja a magyar kisiskolások számának növelése a környező országokban. Ezzel a projekttel is azt kívánja kifejezni az anyaország, hogy a külhoni magyarok szülőföldön boldogulását támogatja, és nem az elvándorlást?

– A kisebbségi létben élőknek

örök dilemma a menni vagy maradni kérdése. Mi nem szeretnénk kényszeríteni senkit semmire, de ha valaki maradni akar, akkor legyen értelme a maradásának.

Ezért ez az óvodafejlesztési program egy 17 milliárd forintos összeg az egész Kárpát-medencében. Ezt a programot elsősorban az egyházakra építjük, mert ők a folytonosságot képviselik.

Olyan színvonalú óvodákat szeretnénk építeni, amelyek még egy vegyes házasságban élő család számára is vonzerőt tudnak jelenteni.

Egyébként azt látjuk, hogy jelenleg több általános iskola van, mint óvoda.

Fotó: Gecse Noémi

– A magyar kormány stratégiai partnerként tekint a határon túli, történelmi magyar egyházakra, a már említett óvodafejlesztés megvalósítása is rajtuk keresztül történik. Miniszterként, de főleg református lelkészként miként látja, mekkora szerepük van az egyházaknak a külhoni magyar közösségek identitásmegőrző törekvéseinek támogatásában?

– Identitásában két személyes ügye van az embernek: az egyik a saját etnikai hovatartozása, a másik pedig a vallása. Nem véletlen, hogy ezt a két alapjogot különös módon körbebástyázzák jogrendszerrel. Ez a két dolog összetartozik a nyelvben. Amikor az embert a legszemélyesebb ügyeiről kérdezik, például amikor valaki nem tudja eldönteni, hogy magyar vagy más nemzetiségű, mindössze azt kell kérdezni tőle, hogy milyen nyelven imádkozik, és máris kiderül, hogy hova tartozik.

Tehát amikor az egyházakat erősítjük, a nemzeti identitást is erősítjük. Ezért gondoljuk azt, hogy az egyházak támogatása elsőbbséget élvez.

Fotó: Gecse Noémi

– A csíksomlyói búcsú a román kulturális minisztérium gáncsoskodása miatt egyelőre nem kerülhetett fel az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) világörökségi listájára. Milyen eszközei vannak Magyarországnak, hogy támogassa az összmagyar zarándoklatnak a világörökség részévé nyilvánítását?

– Az UNESCO-ban természetesen nekünk is van szavazati jogunk, de nehéz a román politika ellenében elfogadtatni a jelenlegi romániai viszonyok között létező, egyébként több száz éves zarándoklatot, de ezekben az ügyekben azt kell keresni, hogy hol tudunk együtt fellépni.

Fontos együttműködni az adott ország hatóságával, hogy egyszerre őrizzük meg magyarként, ami magyarként lett híres, és közben magáénak érezze Románia is a csíksomlyói búcsút.

Ezt nekünk meg kell próbálnunk, hiszen számos ilyen ügyünk van Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is.

– Románia erőteljes lobbit folytat, hogy jövőre az országba látogasson Ferenc pápa. Van-e esély Ön szerint arra, hogy a szentatya felkeresse Csíksomlyót is, ahogyan azt a romániai katolikusok is szorgalmazzák? Másrészt milyen üzenetet hordozna egy ilyen pápalátogatás éppen 2018-ban, amikor Románia ugye az egyesülés centenáriumát ünnepli?

– Jövőre lesz egy másik fontos évforduló – egyébként én úgy tudom, hogy Ferenc pápa nem jön jövőre Romániába –, a tordai országgyűlés 450 éves évfordulója: mint tudjuk, a vallásszabadságot a világon először ott foglalták törvénybe.

Nekünk az kell legyen az üzenetünk, hogy továbbra is ragaszkodunk a tordai országgyűlés szelleméhez, és az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat betűihez.

A gyulafehérvári nyilatkozatot érdemes elolvasni, abban olyan jogokat kínálnak a Románia területén élő nemzettesteknek, amelyek ha megvalósulnának, akkor a magyar közösség emelt fővel és örömmel tekinthetne a jövőbe. Úgyhogy

van itt még tennivaló, mi pedig ezekre a tennivalókra fogjuk felhívni a figyelmet.