
A Czirjék Katalin által vezetett Női Vállalkozók Erdélyben Facebook-csoportban is szó lesz a népszámlálásról
Fotó: Jánosi Ágnes
Miért fontos, hogy részt vegyünk a népszámláláson? Mit tehetünk magánemberként, hogy környezetünk számára is kardinális kérdéssé váljon a téma? Mit gondol erről egy négygyermekes családanya, lelkészfeleség, aki egy mintegy 6000 tagot számláló női közösség alapítója? Czirjék Katalinnal beszélgettünk.
2022. március 01., 15:512022. március 01., 15:51
– 1992 és 2011 között Erdélyen Maros megyében csökkent a legnagyobb számban a magyarok létszáma 253 ezerről 209 ezerre. Egyetlen más erdélyi megyében sem esett ilyen nagy számban a magyarok létszáma ebben az időszakban. Mit gondol, mi lehet ennek az oka?
– Jó lenne látni, hogy ez arányaiban hogy néz ki – mert ugye ahol a legtöbben vannak, ott lesz a legmagasabb minden ilyen mutató. Nem tudom, mi lehet az oka. Feltételezéseim vannak annak alapján, amit én észleltem. Egyrészt 1990 márciusa után sokan hagyták el Marosvásárhelyt és környékét. Gyerek voltam, de emlékszem, hogy a közvetlen környezetünkből sokan költöztek ki Magyarországra. Aztán sokan mentünk el tanulni, köztük én is. Volt, aki tovább ment és volt, aki hazajött. Én az utóbbi kategóriába tartozom.
– A magukat romának vallók aránya Erdélyen belül Maros megyében volt a legmagasabb 2011-ben: 8,5 százalék. Mi a véleménye, hogy a cigányság- vagy magyarságtudat az erősebb a Maros megyei romákban? Esetleg mit tehet egy kérdezőbiztos azért, hogy az ilyen helyzetben lévő emberek magyarnak vallják magukat?
– Szerintem elég nagy gubancot fog okozni az, hogy nincs különbségtétel a magyar romák és a román romák között. Anyanyelvüket tekintve a megye roma lakosságának számottevő része magyar, ami az oktatásban és közigazgatásban nem mellékes információ. Nem tudom, hogy ez mennyire lesz nyomon követhető a jelenlegi népszámlálás eredményeiben. Nálam okosabb emberek kellene megmondják, hogy egyáltalán jó-e, ha ők magyarnak vallják magukat, vagy inkább romának kellene. Ez egy nagyon összetett szociológiai és kulturális kérdés.
– Maros megyében a községekben magasabb volt a magyarok aránya 2011-ben, mint a városokban: 39 százalék szemben a 37 százalékkal. Ez az arány a mostani összeíráskor is érvényes lesz?
– Valószínűleg megmarad ez a különbség, és ez részben azzal magyarázható, hogy nagyon sok magyar család él a városhoz közeli falvakban. Az ingatlanpiac alakulása sok fiatal családot késztetett a város elhagyására. Jómagam sem tudnám a sokgyerekes családomat városon fenntartani. Emellett a világjárvány is komoly indokot szült a kiköltözésre. A tágasabb élettér és saját kert lehetősége igen vonzó volt a járványügyi intézkedések idején.
– Mindamellett, hogy állampolgári kötelességünk, miért tartja fontosnak, hogy részt vegyünk a népszámláláson?
Minden számottevő stratégiai döntésnek az alapja a számok. Ahhoz, hogy számottevők legyünk, láthatóak kell legyünk. Számokban láthatóak.
– Hogyan járulhatunk hozzá magánemberként és nőként ahhoz, hogy a népszámlálást megfelelő fontosságúnak tekintse környezetünk? Mit tehet Ön, a közel 6000 tagot számláló Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója az ügy érdekében?
– Mi itthon terveztük meg az életünket. Négy gyerek édesanyja vagyok, szóval engem nagyon foglalkoztat, hogy milyen világot és szűkebb körben milyen hazát hagyunk hátra a következő generációknak. Minden társadalmi érzékenységem alapja ez. Ezért önkénteskedem tini korom óta, ez hajtott a Női Vállalkozók Erdélyben alapításakor is, és ez motivál a hétköznapokban. Senkitől sem lehet többet kérni, mint amit adni tud: de amit adni tudok, azt tényleg bele akarom dobni a közösbe. Csak így látok esélyt a fejlődésre. A mi közösségünk egy társadalmilag érzékeny és felelős közösség. Biztos fogunk erről beszélni csoporton belül. Főleg, hogy a népszámlálást segítő csapatban több tagunk is van. És első körben ez a legfontosabb, hogy az információ eljusson mindenhova. Utána már egyéni döntés és felelősség, hogy ki miként jár el.
(X – fizetett hirdetés)
Ideiglenes ivóvízszünet várható kedden reggel kilenc órától a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedben – figyelmezteti a lakosságot a szolgáltató.
Csíkszékért díjjal tüntette ki az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Sebestyén Ottó zsögödi plébánost hétfőn este.
Radu Miruță védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Románia 9,53 milliárd eurós SAFE-hitelkeretéből finanszírozott haderőfejlesztési programot, amelyik 21 beruházást irányoz elő.
Bár a sepsiszentgyörgyi polgármester már megígérte a helyi adók csökkentését, petíciót is benyújtanak a helyzet miatt tiltakozók – hangzott el az újabb, hétfőn tartott tiltakozáson, ahol a víz- és szemétszállítás díjának csökkentését is kérték.
Vizsgálatot indított a bukaresti Rahova börtönben az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság (ANP) és az igazságügyi minisztérium, miután egy emberölésért elítélt török állampolgár nem tért vissza a számára engedélyezett eltávozásról.
A csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú jelenleg a családja által választott lakóhelyen tartózkodik, a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) felügyelete alatt – nyilatkozta hétfőn intézmény szóvivője.
Mintegy 300–400 ember vett részt hétfő délután az Erdélyi Magyar Szövetség helyi önkormányzati képviselői által kezdeményezett „adóellenes” tüntetésen. Néhány szórványos bekiabálástól eltekintve a megmozdulás békésen zajlott.
Munkacsoportot hozott létre az igazságügyi minisztérium a büntethetőség alsó korhatárának felülvizsgálatára – jelentette be hétfőn Radu Marinescu tárcavezető.
Az erdélyi Nagysinken (Cincu) működő NATO-támaszpont lőtere lesz a katonai szövetség most kezdődő, Dynamic Front 26 elnevezésű többnemzetiségű tüzérségi hadgyakorlatának egyik helyszíne – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium (MAPN).
Óvatosságra inti a sofőröket és a gyalogosokat Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere, hiszen a hétfő reggeli után újabb jegesedés várható az ónos eső miatt a megyeszékhelyen.
szóljon hozzá!