
A gelencei gazdatalálkozón. Vitatják a pásztorkutyák ivartalanításának kötelezettségét
Fotó: Könczei Csaba/Facebook
Gazdagyűléseken visszatérő téma, hogy a Kovászna megyei rendőrség állatvédelmi szolgálata borsos büntetéseket szab ki azokra az állattartó gazdákra, akiknek a juhnyájai és tehéncsordái mellett dolgozó nem fajtiszta pásztorkutyák nincsenek ivartalanítva. Ennek a törvényes kötelezettségnek a jogosultságát vitatják az érintettek, és törvénymódosítást kezdeményeztek ez ügyben.
2023. december 10., 08:562023. december 10., 08:56
Ez a kérdés legutóbb a november végén Gelencében megtartott gazdagyűlésen került szóba, amelyre az Agrosic Közösségek Közti Társulás, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és a helyi önkormányzat szervezésében került sor, de jelen voltak a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) munkatársai, illetve Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő is, aki a mezőgazdasági szakbizottság tagja.
Mint Könczei Csabától megtudtuk, aggodalomra adott okot a jelenlévők körében, hogy az elmúlt hónapokban a megyei rendőrség keretében működő állatvédelmi szolgálat munkatársai
Egy 2001-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet alapján az esztenákhoz kilátogató állatvédő rendőrök borsos, ötezer és tízezer lej közötti bírságokat szabtak ki, holott „egy
– erősítette meg Könczei Csabának több megkérdezett állatorvos is.
Szórványos példa volt már ilyen ellenőrzésre, még Gelence környékén is előfordult egy-kettő, az erdővidéki átfogó akció azonban felháborította a gazdákat. Szerintük ugyanis ha a jó őrző-védő készségekkel rendelkező pásztorkutyákat ivartalanítják, nem tudják jó képességeit továbbörökíteni. Mint jelezték,
Egy jó pásztorkutya, amely a hegyekben (esetenként medvék között) is megállja a helyét, 1000–1200 euróért cserél gazdát, még akkor is, ha nem fajtiszta.
Fajkutyák közötti belterjes tenyésztésben a megcélzott jó őrző-védő készségek elhalványulnak, mondják a gazdák, akik azt is nehezményezik, hogy a fül- vagy a faroklevágást ugyan büntetik a szakhatóságok, de ivartalanításra kötelezik a kutyatulajdonosokat, holott utóbbi esetben sokkal nagyobb csonkításról van szó.
Törvénymódosítást kezdeményeznek
A felhozott érvekkel egyetértve az RMDSZ parlamenti csoportja törvénymódosítást kezdeményezett: ennek alapján a pásztorkutyák is vakvezető, drogkereső, földrengéseknél bevetett keresőkutyákhoz hasonló „munkakutyastátusba” kerülnének, így pedig rájuk nem vonatkozna az ivartalanítási kötelezettség. A törvénymódosítás jelenleg a szenátus mezőgazdasági bizottságában van. Amennyiben ott jóváhagyják, átkerül a képviselőház megfelelő szakbizottságába, onnan pedig a plénumba, ahol megszavazzák – vagy nem. A gazdatalálkozókat egyébként 2022 tavaszától kezdődően szervezik meg Kovászna megye községközpontjaiban. A rendezvénysorozatot jövő tavasszal zárják le, miután mindenütt legalább egyszer lezajlottak a gyűlések.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
5 hozzászólás