
Kolozsváron jelentette be kedden Zakariás Zoltán (középen) az RMDSZ bukaresti képviselőházi frakciójából való kilépését, de Koncz Hunor János EMSZ-alelnök, Székelykeresztúr polgármestere (Zakariás mellett balról) korábban a Székelyhonnak elismerte, megbicsaklott a viszonyuk az RMDSZ-szel
Fotó: Rostás Szabolcs
Kilép a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti képviselőházi frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, és a továbbiakban független képviselőként folytatja tevékenységét – jelentette be az erdélyi magyar politikus kedden sajtótájékoztatón Kolozsváron. A Szövetség részéről becsületbeli lemondásra szólították fel.
2026. április 28., 19:402026. április 28., 19:40
2026. április 28., 19:422026. április 28., 19:42
Zakariás Zoltán szerint a döntést a kisebbik erdélyi magyar párt tíz nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott választmányi ülésén hozták meg.
Regionális és helyi szinten az RMDSZ úgy viselkedik, mintha az EMSZ „az alárendelt platformja lenne”, megpróbálja elmosni annak önálló identitását, arcélét, ezért döntöttek a kilépés mellett – indokolta Zakariás a választmány döntését.
Hangsúlyozta, hogy a 2028-as romániai választásokra az erdélyi magyar társadalomnak „egészséges politikai pluralizmusra” van szüksége. Az EMSZ-t pedig azért hozták létre, hogy „egy tiszta értékelvű választási lehetőséget” biztosítanak az erdélyi magyaroknak – írja az MTI Zakariásra nyilatkozatára hivatkozva.
Zakariás Zoltán az EMSZ és az RMDSZ között a 2024-es romániai választási évben létrejött választási együttműködés keretében, RMDSZ-listán jutott képviselői mandátumhoz a román parlamentben.
Az RMDSZ a másik kisebb erdélyi magyar párttal, a Magyar Polgári Erővel (MPE) is együttműködést kötött, így Kulcsár-Terza József ügyvivő MPE-elnök is képviselői mandátumot szerzett.
Az EMSZ-elnök a párt elnökségi tagjainak jelenlétében tartott sajtótájékoztatón felidézte: a választási együttműködés sikeres volt, az erdélyi magyarság számára a szenátusban és a képviselőházban is rekordszámú mandátumot eredményezett.
Rámutatott, hogy az EMSZ álláspontja szerint az együttműködés a választások közötti „békeidőszakban” is folytatódhatott volna az együttműködési szerződés preambulumában lefektetett alapelvek szerint – mint az erdélyi magyar politikai pluralizmus elismerése és elfogadása, a politikai szervezetek egymás általi kölcsönös elismerése –, de az RMDSZ részéről erre nem volt „fogadókészség”.
A kilépési szándékát szerdán jelenti be Bukarestben – mondta Zakariás, aláhúzva, hogy a parlamenti tevékenysége eddig is és ezután is a magyar választók érdekeinek a képviseletében történt és történik, és a magyar közösség érdekeinek képviseletében továbbra is nyitott az RMDSZ-frakcióval való együttműködésre.

A magyarországi országgyűlésben mandátumot nyert mindhárom párttal fel fogja venni a kapcsolatot az Erdély Magyar Szövetség, hogy nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalhassanak. Az RMDSZ politikájától pedig elhatárolódnak.
Koncz Hunor János alelnök, Székelykeresztúr polgármestere elmondta: a kilépésről hozott döntés „tiszta és egyértelmű”. Általa
Csomortányi István elnökhelyettes szerint a képviselőházi mandátum nagyon fontos eszköze az EMSZ-nek, olyan érték, melyhez ragaszkodnak. „Ez nem egy RMDSZ-es mandátum, hanem az Erdélyi Magyar Szövetség választóinak, támogatóinknak a mandátuma, amelyet természetesen tovább kell vinni” – mondta.
A választmányi döntés okai között említette, hogy a 2024-es négy romániai választásra kötött együttműködést az RMDSZ már rögtön az első, önkormányzati választások után megszegte.
További okként említette, hogy a Kelemen Hunor vezette szervezet „nagyon sok ponton eltávolodott” az erdélyi magyar közösségtől, csak akkor hivatkozik annak érdekeire, akaratára, mikor számára „kényelmes”. Példaként említette, hogy
Zakariás Zoltán az MTI kérdésére elmondta: a választmány döntése nem áll kapcsolatban a bukaresti kormányválsággal, amelyre vonatkozóan van határozott elképzelése. Felelősnek az azt kirobbantó Szociáldemokrata Pártot (PSD) tartja, és nem fogja megszavazni a pártnak a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen kezdeményezett bizalmatlansági indítványát – hangsúlyozta.
Kijelentette: részéről teljes a nyitottság az RMDSZ-frakció iránt, de valószínűsíti, hogy a frakció részéről „kisebb adminisztratív megtorlások” fognak következni az infrastruktúrahasználatot és információhoz való hozzáférést illetően, és
Újságírói kérdésre közölte: nem tervezi, hogy belépjen a többi romániai kisebbség képviselőiből álló frakcióba, mert ebben kevésbé vannak megjelenítve az egyes kisebbségek jellemzői. Nem is lenne alap a közös munkához, mivel a kisebbségi frakció még az általa korábban előterjesztett, kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezetet sem támogatta – tette hozzá.
Zakariás Zoltán a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az EMSZ választmánya úgy döntött: tárgyalást kezdeményeznek a budapesti Országgyűlésbe bejutott valamennyi párttal, hogy nemzetpolitikai kérdésekről, az erdélyi magyarság helyzetéről egyeztessenek.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője Zakariás Zoltán bejelentésére reagálva úgy nyilatkozott, hogy az EMSZ elnöke „a magyar összefogás frakciójából” lépett ki. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a szövetség Facebook-oldalán közzétett videójában hangsúlyozta: a 2024-ben a romániai parlamenti választásokon az erdélyi magyar emberek „az összefogásra, és nem a különutas politikára szavaztak”, és az EMSZ elnöke ennek köszönhetően jutott mandátumhoz.
– jelentette ki. Hozzátette, az RMDSZ számára nem elegendő, hogy Zakariás Zoltán távozik a frakcióból, a parlamenti mandátumát is „vissza kellene adnia. Így lenne tisztességes!” – hangsúlyozta videójában Csoma Botond.
Több ezer juhtenyésztő tüntet csütörtökön Bukarestben az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) székházánál.
Már csak néhány banira van a március végi történelmi csúcstól az üzemanyagok ára, miután a forgalmazók csütörtökön is drágítottak. A gázolaj esetében a jövedéki adó szerdán elfogadott mérséklése eredményezhet árcsökkenést a következő időszakban.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
Hivatalosan is megnyílt szerdán a Nyárádszeredai Padlásmúzeum, amely egy helyi magángyűjtemény kincseit tárja a nagyközönség elé, gazdagítva ezzel a térség múzeumi kínálatát. Az esemény egyúttal a Nyárádmente Fesztivál ünnepélyes megnyitója is volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül.
3 hozzászólás