
Levegőminőség-mérő állomás Csíkszeredában. Tavaly üzemelték be
Fotó: Veres Nándor
Megnövekedett az ózonszennyezés Csíkszeredában a korábbi évekhez képest, az elmúlt napokban többször is elérte a 4-es minősítést a város levegője, ami rossz minőségű levegőt jelent. Ugyanakkor nemcsak a hargitai megyeszékhelyen, hanem az ország több más városában is magasabb értékeket jeleztek a talajközeli ózonból a levegőminőség-mérő állomások.
2022. május 24., 22:032022. május 24., 22:03
A Csíkszeredában tavaly felállított levegőminőség-mérő állomás műszerei az utóbbi napokban az ózon (O3) megemelkedését jelezték, az elmúlt három nap legmagasabb értéke a köbméterenként 150 mikrogram volt (150µg/m³). Ez az érték ugyan nem éri el a riadóztatási értéket, az ózon-szmogriadó elrendelése ugyanis Romániában 240 mikrogrammos értékhez kapcsolódik, azonban hozzájárult a levegő jelentős szennyezettségéhez.
Kardos Carmen, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség laboratóriumának vezetője érdeklődésünkre elmondta, a jogszabályok szerint
amit úgy számolnak ki, hogy minden órában az előtte lévő nyolc óra átlagát veszik figyelembe. Tőle tudjuk, hogy Csíkszeredában már tizenegy alkalommal lépte túl év elejétől a fent említett célértéket az O3-szennyezettség.
„Általában tavasszal tapasztaljuk leginkább az értékek növekedését, a korábbi évekhez viszonyítva azonban idén valóban jelentősebben megemelkedett a talajközeli ózon szintje a városban” – jegyezte meg. Többek között ez volt az oka annak, hogy a város levegője az 1–6-ig tartó skálán többször is a 4-es minősítést érte el, ami rossz levegőt jelent. Az 1-es jó, a 2-es elfogadható, a 3-as mérsékelt, a 4-es rossz, az 5-ös nagyon rossz, a 6-os az extrém rossz levegőminőséget jelent.
A csíkszeredai mérőállomást egyébként tavaly áprilisban üzemelték be a Környezetvédelmi Alap finanszírozásával. A műszerei az ózon (O3), a benzol (C6H6), a PM2,5 mennyiségét mérik a levegőben, valamint alkalmasak a szél irányának, sebességének, a hőmérsékletnek, a nedvességnek, a légnyomásnak, a Nap sugárzásának és a csapadék mennyiségének mérésére is. Az országban felszerelt több mint száz levegőminőség-mérő állomás adatait valós időben a www.calitateaer.ro oldalon lehet követni. A weblap interaktív térképén láthattuk, hogy nemcsak Csíkszeredában, hanem az ország több pontján jeleznek emelkedett értékeket ózonkoncentrációra a mérőállomások.
Fotó: Veres Nándor
A talajközeli ózon emberi egészségre gyakorolt hatásáról Kurkó Csilla csíkszeredai tüdőgyógyászt kérdeztük, aki elmondta, az ózonszennyezésre inkább a tüdőbetegségben szenvedők reagálhatnak érzékenyebben. Azonban hozzátette, hogy
Ugyan az ózon magas koncentrációban tud károkat okozni a légúti szervekben, főleg zárt térben, a kinti levegőn azonban nagyon kevés az esélye, hogy ez előforduljon.
Az ózon természetes körülmények között a talajközeli levegőben csak igen kis mennyiségben fordul elő, hatása káros az élővilágra nézve. A 20. században megtöbbszöröződött a talaj közelében található ózon mennyisége. A mért csúcsértékek ötszörösen meghaladták a légköbméterenkénti kb. 70 mikrogrammos természetes csúcsértéket. A talajközeli levegőben lévő ózon a nitrogén-oxidok (NO, NO2), a szén-monoxid (CO) és a reaktív szénhidrogének napfény hatására lejátszódó kémiai reakcióval képződik – írja a Wikipédia szabad enciklopédia. Azaz a talajközeli ózon többek között az autók kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokból képződik napsugárzás hatására. Mint Kardos Carmen magyarázta,
függ többek között az időjárástól, ugyanakkor leginkább a városokban tapasztalták magasabb koncentrációban a jelenlétét, ezért az autós forgalom szennyezése is hozzájárul a keletkezéséhez. Éppen ezért nem tudnak konkrét okot, hogy ebben az évben miért növekedett meg jelentősebben a levegőben mért koncentrációja a korábbi évekhez képest.
Többen jelezték, hogy erős klórgázhoz, vegyszerekhez hasonló szagot éreztek Csíkszereda északi részén múlt péntek éjjel, amelyet legkevesebb 20–30 percig lehetett érezni a ködös levegőben. Domokos László Józsefet, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjét megkerestük az ügyben, aki azt válaszolta, nem tartja valószínűnek, hogy volna összefüggés az ózonszennyezés növekedése és az akkor érzett klórszag között. Azt javasolta, hogyha még előfordul, akkor jelezni kell ezt a környezetőrségnek.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!