amit úgy számolnak ki, hogy minden órában az előtte lévő nyolc óra átlagát veszik figyelembe. Tőle tudjuk, hogy Csíkszeredában már tizenegy alkalommal lépte túl év elejétől a fent említett célértéket az O3-szennyezettség.

„Általában tavasszal tapasztaljuk leginkább az értékek növekedését, a korábbi évekhez viszonyítva azonban idén valóban jelentősebben megemelkedett a talajközeli ózon szintje a városban” – jegyezte meg. Többek között ez volt az oka annak, hogy a város levegője az 1–6-ig tartó skálán többször is a 4-es minősítést érte el, ami rossz levegőt jelent. Az 1-es jó, a 2-es elfogadható, a 3-as mérsékelt, a 4-es rossz, az 5-ös nagyon rossz, a 6-os az extrém rossz levegőminőséget jelent.

Országos honlapon lehet követni

A csíkszeredai mérőállomást egyébként tavaly áprilisban üzemelték be a Környezetvédelmi Alap finanszírozásával. A műszerei az ózon (O3), a benzol (C6H6), a PM2,5 mennyiségét mérik a levegőben, valamint alkalmasak a szél irányának, sebességének, a hőmérsékletnek, a nedvességnek, a légnyomásnak, a Nap sugárzásának és a csapadék mennyiségének mérésére is. Az országban felszerelt több mint száz levegőminőség-mérő állomás adatait valós időben a www.calitateaer.ro oldalon lehet követni. A weblap interaktív térképén láthattuk, hogy nemcsak Csíkszeredában, hanem az ország több pontján jeleznek emelkedett értékeket ózonkoncentrációra a mérőállomások.

Ugyan az ózon magas koncentrációban tud károkat okozni a légúti szervekben, főleg zárt térben, a kinti levegőn azonban nagyon kevés az esélye, hogy ez előforduljon.

Az talajközeli ózon keletkezése

Az ózon természetes körülmények között a talajközeli levegőben csak igen kis mennyiségben fordul elő, hatása káros az élővilágra nézve. A 20. században megtöbbszöröződött a talaj közelében található ózon mennyisége. A mért csúcsértékek ötszörösen meghaladták a légköbméterenkénti kb. 70 mikrogrammos természetes csúcsértéket. A talajközeli levegőben lévő ózon a nitrogén-oxidok (NO, NO2), a szén-monoxid (CO) és a reaktív szénhidrogének napfény hatására lejátszódó kémiai reakcióval képződik – írja a Wikipédia szabad enciklopédia. Azaz a talajközeli ózon többek között az autók kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokból képződik napsugárzás hatására. Mint Kardos Carmen magyarázta,

függ többek között az időjárástól, ugyanakkor leginkább a városokban tapasztalták magasabb koncentrációban a jelenlétét, ezért az autós forgalom szennyezése is hozzájárul a keletkezéséhez. Éppen ezért nem tudnak konkrét okot, hogy ebben az évben miért növekedett meg jelentősebben a levegőben mért koncentrációja a korábbi évekhez képest.

Klórszagú levegő

Többen jelezték, hogy erős klórgázhoz, vegyszerekhez hasonló szagot éreztek Csíkszereda északi részén múlt péntek éjjel, amelyet legkevesebb 20–30 percig lehetett érezni a ködös levegőben. Domokos László Józsefet, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjét megkerestük az ügyben, aki azt válaszolta, nem tartja valószínűnek, hogy volna összefüggés az ózonszennyezés növekedése és az akkor érzett klórszag között. Azt javasolta, hogyha még előfordul, akkor jelezni kell ezt a környezetőrségnek.