Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pesty Frigyes történész 1865-ös feljegyzései szerint hatvan évvel korábban megvolt még a – feltehetően a középkor óta – búcsújáróhelyként ismert kápolna a Nyulád-tetőn, amelynek ma is fellelhetők a romjai. A búcsújárást azonban már 1783-ban betiltotta Batthyány Ignác püspök, mivel „botrányos dolgok” történtek a helyszínen. A misék így elmaradtak, de az udvarhelyszéki hívek azóta is odazarándokolnak minden áldozócsütörtökön. Ezt
Már ígéretet is kaptak arra, hogy fontolóra veszi kérésüket a gyulafehérvári érsekség, amennyiben misézésre alkalmas helyet alakítanak ki, azt pedig rendszeresen látogatni fogják az emberek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől megtudtuk, hogy a lakók, illetve a vállalkozók adományainak köszönhetően már el is kezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú építmény megvalósítása, amelynek a közepére egy oltárt képzeltek el. Ez azt jelenti, hogy
Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre már csak apróbb munkálatok maradnak hátra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elképzelés szerint az oltárt faragott keresztúti képek fogják díszíteni, középen pedig a mennybemenetelt ábrázolják majd. A helyiek hozzáállását bizonyítja, hogy a helyi plébános felhívásának köszönhetően rövid időn belül jelentkeztek hívők, akik vállalták az alkotások megfaragásának költségeit – jegyezte meg a tisztségviselő. Noha a munkálatok jó eséllyel befejeződnek jövőre, az oltár felszentelését 2023-ra időzítették – tette hozzá a községvezető.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!