Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pesty Frigyes történész 1865-ös feljegyzései szerint hatvan évvel korábban megvolt még a – feltehetően a középkor óta – búcsújáróhelyként ismert kápolna a Nyulád-tetőn, amelynek ma is fellelhetők a romjai. A búcsújárást azonban már 1783-ban betiltotta Batthyány Ignác püspök, mivel „botrányos dolgok” történtek a helyszínen. A misék így elmaradtak, de az udvarhelyszéki hívek azóta is odazarándokolnak minden áldozócsütörtökön. Ezt
Már ígéretet is kaptak arra, hogy fontolóra veszi kérésüket a gyulafehérvári érsekség, amennyiben misézésre alkalmas helyet alakítanak ki, azt pedig rendszeresen látogatni fogják az emberek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől megtudtuk, hogy a lakók, illetve a vállalkozók adományainak köszönhetően már el is kezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú építmény megvalósítása, amelynek a közepére egy oltárt képzeltek el. Ez azt jelenti, hogy
Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre már csak apróbb munkálatok maradnak hátra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elképzelés szerint az oltárt faragott keresztúti képek fogják díszíteni, középen pedig a mennybemenetelt ábrázolják majd. A helyiek hozzáállását bizonyítja, hogy a helyi plébános felhívásának köszönhetően rövid időn belül jelentkeztek hívők, akik vállalták az alkotások megfaragásának költségeit – jegyezte meg a tisztségviselő. Noha a munkálatok jó eséllyel befejeződnek jövőre, az oltár felszentelését 2023-ra időzítették – tette hozzá a községvezető.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hétfőn figyelmeztető sztrájkot tart az egészségügyi rendszerben a Sanitas szakszervezet, július 28-án pedig általános sztrájkot indítanának a fokozódó elégedetlenségek miatt. Nagy támogatottsággal indul a tiltakozás.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
szóljon hozzá!