Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pesty Frigyes történész 1865-ös feljegyzései szerint hatvan évvel korábban megvolt még a – feltehetően a középkor óta – búcsújáróhelyként ismert kápolna a Nyulád-tetőn, amelynek ma is fellelhetők a romjai. A búcsújárást azonban már 1783-ban betiltotta Batthyány Ignác püspök, mivel „botrányos dolgok” történtek a helyszínen. A misék így elmaradtak, de az udvarhelyszéki hívek azóta is odazarándokolnak minden áldozócsütörtökön. Ezt
Már ígéretet is kaptak arra, hogy fontolóra veszi kérésüket a gyulafehérvári érsekség, amennyiben misézésre alkalmas helyet alakítanak ki, azt pedig rendszeresen látogatni fogják az emberek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől megtudtuk, hogy a lakók, illetve a vállalkozók adományainak köszönhetően már el is kezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú építmény megvalósítása, amelynek a közepére egy oltárt képzeltek el. Ez azt jelenti, hogy
Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre már csak apróbb munkálatok maradnak hátra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elképzelés szerint az oltárt faragott keresztúti képek fogják díszíteni, középen pedig a mennybemenetelt ábrázolják majd. A helyiek hozzáállását bizonyítja, hogy a helyi plébános felhívásának köszönhetően rövid időn belül jelentkeztek hívők, akik vállalták az alkotások megfaragásának költségeit – jegyezte meg a tisztségviselő. Noha a munkálatok jó eséllyel befejeződnek jövőre, az oltár felszentelését 2023-ra időzítették – tette hozzá a községvezető.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!