Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Pesty Frigyes történész 1865-ös feljegyzései szerint hatvan évvel korábban megvolt még a – feltehetően a középkor óta – búcsújáróhelyként ismert kápolna a Nyulád-tetőn, amelynek ma is fellelhetők a romjai. A búcsújárást azonban már 1783-ban betiltotta Batthyány Ignác püspök, mivel „botrányos dolgok” történtek a helyszínen. A misék így elmaradtak, de az udvarhelyszéki hívek azóta is odazarándokolnak minden áldozócsütörtökön. Ezt
Már ígéretet is kaptak arra, hogy fontolóra veszi kérésüket a gyulafehérvári érsekség, amennyiben misézésre alkalmas helyet alakítanak ki, azt pedig rendszeresen látogatni fogják az emberek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől megtudtuk, hogy a lakók, illetve a vállalkozók adományainak köszönhetően már el is kezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú építmény megvalósítása, amelynek a közepére egy oltárt képzeltek el. Ez azt jelenti, hogy
Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre már csak apróbb munkálatok maradnak hátra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elképzelés szerint az oltárt faragott keresztúti képek fogják díszíteni, középen pedig a mennybemenetelt ábrázolják majd. A helyiek hozzáállását bizonyítja, hogy a helyi plébános felhívásának köszönhetően rövid időn belül jelentkeztek hívők, akik vállalták az alkotások megfaragásának költségeit – jegyezte meg a tisztségviselő. Noha a munkálatok jó eséllyel befejeződnek jövőre, az oltár felszentelését 2023-ra időzítették – tette hozzá a községvezető.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
71 éves korában elhunyt pénteken Catherine O’Hara a Reszkessetek betörők, Beetlejuice, Wyayy Earp, Schitt$ Creek és a The Last of Us színésznője. Halálának oka egyelőre még nem ismert.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
szóljon hozzá!