Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elkezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú, fedett oltár megépítése Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahol több száz évvel ezelőtt egy kápolna állt, és ahová napjainkban is rendszeresen elzarándokoltak a hívek. Noha a munkálatok jó része már idén befejeződik, az oltárt csak 2023-ban szentelik fel – szeretnék, ha a katolikus egyház engedélyezné ott a búcsúkat.
2021. november 07., 09:582021. november 07., 09:58
Pesty Frigyes történész 1865-ös feljegyzései szerint hatvan évvel korábban megvolt még a – feltehetően a középkor óta – búcsújáróhelyként ismert kápolna a Nyulád-tetőn, amelynek ma is fellelhetők a romjai. A búcsújárást azonban már 1783-ban betiltotta Batthyány Ignác püspök, mivel „botrányos dolgok” történtek a helyszínen. A misék így elmaradtak, de az udvarhelyszéki hívek azóta is odazarándokolnak minden áldozócsütörtökön. Ezt
Már ígéretet is kaptak arra, hogy fontolóra veszi kérésüket a gyulafehérvári érsekség, amennyiben misézésre alkalmas helyet alakítanak ki, azt pedig rendszeresen látogatni fogják az emberek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől megtudtuk, hogy a lakók, illetve a vállalkozók adományainak köszönhetően már el is kezdődött a félköríves, huszonnégy méter hosszú építmény megvalósítása, amelynek a közepére egy oltárt képzeltek el. Ez azt jelenti, hogy
Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre már csak apróbb munkálatok maradnak hátra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elképzelés szerint az oltárt faragott keresztúti képek fogják díszíteni, középen pedig a mennybemenetelt ábrázolják majd. A helyiek hozzáállását bizonyítja, hogy a helyi plébános felhívásának köszönhetően rövid időn belül jelentkeztek hívők, akik vállalták az alkotások megfaragásának költségeit – jegyezte meg a tisztségviselő. Noha a munkálatok jó eséllyel befejeződnek jövőre, az oltár felszentelését 2023-ra időzítették – tette hozzá a községvezető.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!