
Különlegeseknek számítanak azok, akiknek a megélt évek száma nem egyezik a naptári születésnapjaik számával
Fotó: Pixabay
Idén végre ismét megünnepelhetik születésnapjukat a február 29-én születettek is, aztán a következő három évben megint szülinap nélkül maradnak. Kíváncsiak voltunk, hogy mit jelent ez annak, aki bár 32 évet tölt idén, mégsem volt ennyi szülinapja a naptár szerint.
2020. február 29., 08:542020. február 29., 08:54
A közösségi médiának köszönhetően nem volt nehéz találni olyan illetőt, aki február 29-én ünnepli születésnapját. A szökőévek február végi szülöttei ugyanis ezen a napon különlegeseknek számítanak, hiszen ők azok, akiknek a megélt évek száma nem egyezik a naptári születésnapjaik számával. Zalán 1988. február 29-én született a marosvásárhelyi szülészeten, és csupán pár perc választotta el születése pillanatát a 28-ától, éjfél után pár perccel született. Ezért február 29-ére állították ki születési bizonyítványát, ráadásul még született valaki vele egy napon a marosvásárhelyi szülészeten.
– mesélte lapunknak Zalán. Volt rengeteg viccelődés is emiatt, főleg bátyja és nővére cukkolta gyerekkorában, hogy neki nincs is szülinapja, ezért nem is kap ajándékot. De az a jó abban, ha az embernek csak szökőévekben van születésnapja, hogy így 28-án és március 1-jén is megünneplik – meséli a marosvásárhelyi férfi. „Amikor tizennégy évesen elmentem személyazonossági igazolványt készíttetni, még a rendőr is megkérdezte viccesen, hogy mit keresek ott, nem vagyok még tizennégy. A
– idézi fel Zalán. Idén egy kisebb ünneplést tervez a hegymászó haverjaival, egy hegycsúcson a hóban, sátorral, amolyan túlélő stílusban – mondja Zalán, aki idén naptár szerint nyolcadik születésnapját ünnepli, de igazából 32 évet tölt.
Gergely Annamária idén kerek évfordulót ünnepel:
Gyerekkorában is minden évben megünnepelték a szülinapját a ritkasága ellenére, volt amikor 28-án, volt amikor március elsején. Őt március elsejére jegyezték be, mert a családban volt még egy nagynéni, aki február 29-én született, és annak idején, ahhoz hogy személyit kapjon 14 évesen Bukarestbe kellett utaznia. Ezt tudták a szülei, és ezért születésekor kérte az édesanyja, hogy írják másnapra – meséli az apró kihágást Gergely Annamária. „Mivel este 11 órakor születtem, az orvos feltétele az volt, hogy ha nem születik senki éjfélig, átír március elsejére, hát így történt. Mindig mindenki szemében különleges volt a február 29-e, ezáltal én is. Szökőévekben mindig ünnepeltnek érezhettem magam, bármilyen napra is esett, mert sok embernek eszébe jutottam, és köszöntöttek. De otthon is megünnepeltük ezeket a különleges napokat, éveket.
– meséli kacagva Gergely Annamária.
A Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknapot nevezik szökőnapnak, és ez nem 29-e, hanem 24-e
Fotó: Haáz Vince
Sok esetben a hivatalokban kifog a rendszeren a szökőév, és február 29-én nemcsak a hivatalnoknak furcsa a dátum, de előfordul az is, hogy nem boldogulnak a számítógépes rendszerrel, mert csak a február 28-át fogadja el. Bár sokakban felmerül a kérdés, hogy egy február 29-én született gyereket anyakönyveztethetnek-e március 1-jére,
Ha valaki tényleg március 1-jére anyakönyvezteti a gyerekét, az ma közokirat-hamisítás bűntettét követi el, bár régen volt erre példa. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal anyakönyvi osztályától megtudtuk, 2016-ban, a legutóbbi szökőévben február 29-én tíz gyerek született. Csíkszeredában 2016. február 29-én két gyermek látta meg a napvilágot, Székelyudvarhelyen 8 gyereket jegyeztek be, Gyergyószentmiklóson azonban senkit nem anyakönyveztek ezen a napon.
Szökőév a néggyel maradék nélkül osztható években van, azzal a kikötéssel, hogy a századfordulókon csak akkor van szökőév, ha az év négyszázzal osztható maradék nélkül.
Tehát a február 23. napja megduplázódik, így a szökőnap közbeékelődik a hagyományos év február 23. és 24. napja közé, tehát az eredeti 24-éből 25-e lesz, és így tovább, ezért Mátyás névnapja és az azt követő februári névnapok is mind egy nappal eltolódnak, ez „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. Ennek következtében február 24. napján a szökőévekben nincsenek névnapok.
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
szóljon hozzá!