Dorosz: Az LMP nem ellensége a határon túli magyaroknak

– Az LMP-t sokan az SZDSZ utódpártjának tartják és fenntartásokkal közelítik meg az alakulatot. Mi ebből az igazság, van-e közös vonal az SZDSZ-szel?

– Téves a megállapítás, hogy az LMP az SZDSZ maradéka lenne, hiszen teljesen más vonalon mozgunk, másak az elképzeléseink, sőt egyes kérdésekben szöges ellentétben áll nézetünk a szociáldemokratákkal. Az LMP a liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai alakulat, és olyan emberekből tevődik össze akik a párt-beszéd helyett, párbeszédet akarnak.

– Milyen a kapcsolata az LMP-nek a határon túli magyar politikai alakulatokkal?

– Mi nyitottak vagyunk és mivel a legfiatalabb magyarországi párt lettünk, támogatóink is fiatalok, és fontosnak tartjuk a kapcsolatépítést az erdélyi politkummal. Konkrét találkozások, megkeresések is történtek ez ügyben, tárgyaltunk az RMDSZ-szel mint legitim párttal, de az MPP-vel is folytattunk beszélgetéseket. Továbbá, ha megalakul a Tőkés László nevével fémjelzett néppárt, feléjük is nyitni szeretnénk a jövőben, annak ellenére, hogy Erdélyben komoly harcok folynak egy-egy politikai alakulat között. Mi partnereket keresünk, és nem klientúrát építünk, mi nem Budapestről mondjuk meg, hogy mi lenne a jó az erdélyi magyarságnak, hanem egyeztetünk és segítünk, ha kell.

– Mint ismeretes, az LMP nem támogatja a határon túli magyarok szavazati jogát. Mi ennek a magyarázata?

– Valamelyest úgy érezzük, hogy a kormány hátbatámadott bennünket, ugyanis az állampolgárságról szóló törvény módosításakor szó sem volt a szavazati jogról, most meg az ellenkezőjét teszik. Az LMP támogatja az állampolgárság megszerzését, magát a procedúrát, de nem tudunk egyetérteni a szavazati joggal, hiszen a jelenlegi szabályozás megfelelő. A magatartásunknak két oka van, egyik az, hogy fontos, hogy az a közösség hozza a döntéseket, akit a következmények érintenek, másrészt pedig félő, hogy a szavazati jog bevezetése megnehezíti az autonómiatörekvéseket. A demográfiai fogyás megállítása, a szülőföldön való megmaradás és az autonómiaharcok nem férnek össze egy másik állam szavazati jogával. Ez ugyanakkor ellenállást váltana ki a többségi nemzet részéről is.

– Az LMP nemrég benyújtott az országgyűléshez egy határozati javaslatot a kisebbségben élő magyarok szervezeteivel való együttműködés alapelveiről, melyet végül lesöpörtek napirendről. Mi ennek az oka és mit tartalmazott a javaslat?

– A benyújtott javaslat – melynek elsöprése érthetetlen a számunkra – arra fekteti a hangsúlyt, hogy a kisebbségben élő magyarok az általuk létrehozott és működtetett szervezetek keretei között
számtalanszor bizonyították, hogy meg tudják hozni az őket érintő döntéseket és hatékonyan
képviselik ezeket. Azt szerettük volna, ha a jövőben a magyar kormány és az anyaországi politikai pártok tartózkodnak minden olyan megszólalástól és intézkedéstől, amely azt próbálná megmondani a kisebbségben élő magyaroknak, hogy hogyan éljenek és milyen döntéseket hozzanak.

– A képviselő úr nemrégiben azt nyilatkozta, hogy pártja támogatása sem kisebb a határon túl mint más politikai erőké. Milyen tapasztalataik vannak Erdélyben, Székelyföldön ami alátámasztaná az előbbi kijelentését?

– Vannak akik ellenségesen fordulnak felénk, ez leszűrhető az önök internetes portálján olvasható hozzászólásokból is, de az igazság az, hogy ezek az emberek nem ismernek bennünket, céljainkat, terveinket. Felületes, félinformációik vannak, olykor a szélsőséges Jobbiktól tájékozódnak, ami rossz, hiszen ferde képet kapnak a pártról. Akivel azonban eddig elbeszélgettünk, pozitív eredményt szűrt le velünk kapcsolatosan, sőt olyan is volt aki gratulált ahhoz, hogy megjelentünk a polkitikai palettán. Nem könnyű megbirkózni az előítéletekkel, de kapcsolatokat alakítunk ki erdélyi fiatal, civil szervezetekkel, intéményekkel és ez előbb utóbb meghozza gyümölcsét. Mi nyitottak vagyunk és bármilyen megkeresésre szívesen válaszolunk, és reméljük több pozitív visszajelzés érkezik majd felénk egy-egy erdélyi utazást követően.