Az iskolák többsége nem áll készen a hagyományos és online oktatás ötvözetének a bevezetésére

Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban •  Fotó: Haáz Vince

Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban

Fotó: Haáz Vince

Az iskolák nagyobbik része nincs felkészülve a hibrid oktatás bevezetésére, de arra, hogy hol milyen hiányosságok vannak, csak a minap elkezdődött eszközkészleti felmérés ad majd választ. A digitális eszközökkel nem rendelkező diákok számára a táblagépek országos szintű beszerzési eljárása már elkezdődött, de arról még nincs döntés, hogy miként zajlik majd az oktatás a másfél hónap múlva kezdődő új tanévben.

Széchely István

2020. július 29., 09:002020. július 29., 09:00

Az oktatás módjáról is egyeztettek volna az oktatási minisztérium képviselői a múlt hétvégére tervezett találkozón a megyei tanfelügyelőségek vezetőivel, ám a járványügyi helyzet miatt az utolsó pillanatban lemondták a konferenciát. A szeptemberben kezdődő 2020–2021-es tanév oktatását érintő kérdésekben azonban egyre sürgetőbb a döntés, hogy a tanintézeteknek maradjon ideje a felkészülésre.

A járványügyi helyzettől függően három lehetséges forgatókönyv szerint történhet majd az oktatás:

  • hagyományos módon, tehát a diákok személyes jelenlétével;

  • hibrid módszerrel – amikor a diákok fele bejár az iskolába, a másik fele pedig távoktatásban tanul, majd kéthetente cserélnek;

  • a harmadik forgatókönyv pedig az online oktatás.

Utóbbira az oktatási rendszer nem volt felkészítve – mondta egy online vitán néhány napja Monica Anisie oktatási miniszter.

Nem állnak készen

Az iskolák többsége azonban a hibrid oktatás bevezetésére sincs felkészülve – véli Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Az elképzelés szerint a diákok felének a jelenlétével zajló hibrid tanórákat közvetítenék az otthon tanuló diákoknak, így váltanák egymást kéthetes turnusokban a ketté osztott osztályközösségek. Demeter Levente szerint azonban

az iskolák többségében nincs annyi, a tanórák közvetítéséhez szükséges technikai eszköz, mint ahány osztályban oktatnak.

Arra, hogy pontosan milyen mértékű a technikai hiányosság, csak az eszközkészletek felmérése után derül majd fény – minisztériumi kérésre a tanfelügyelőségek már el is kezdték ennek a feltérképezését – tájékoztatta lapunkat Demeter Levente.

A főtanfelügyelő ugyanakkor elmondta, ők azt szeretnék, ha hagyományosan zajlana majd az oktatás ősztől. „Nyilván az lenne a kívánatos, mi is azért drukkolunk, hogy az oktatás térjen vissza a hagyományos kerékvágásba, mert társas lények vagyunk. Amikor júniusban az iskolákban voltunk ellenőrzésen, akkor mindnyájan azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagy örömmel mentek vissza és már nagyon várták, hogy találkozzanak, még úgy is, hogy maszkot kellett viseljenek” – fogalmazott Demeter Levente. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem oktatáspolitikai, hanem inkább járványügyi kérdés az, hogy miként kell majd ősztől iskolába járjanak a diákok, az oktatási tárca folyamatosan egyeztet is e tekintetben az egészségügyi minisztériummal, és sajnos kevés az esély arra, hogy hagyományos módon oktathassanak az iskolákban szeptembertől.

Éppen ezért a közeljövőben döntés kellene szülessen ez ügyben, hogy az iskoláknak legyen ideje felkészülni a tanévkezdésre – válaszolta kérdésünkre. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy

a jelenlegi elképzelések szerint az oktatás módjáról nem központi, hanem helyi szinten döntenek majd a járványügyi helyzettől függően,

de az még megbeszélés alatt áll, hogy a helyi szintű döntést a megyei tanfelügyelőségek, a városok és községek, vagy az iskolák vezetősége kellene-e meghozza.

Sok gyereknek nincs eszköze

Az online oktatási platformok esetében sem lesz országos szintű egységesítés, az oktatási tárca és a tanfelügyelőség is azon az állásponton van, hogy a tanintézetekben válasszanak az ingyenes – többnyire Google és Microsoft – platformok közül.

A távoktatásban való részvételhez azonban számos diáknak valamilyen digitális eszközre van szüksége, ugyanis sokan semmilyen erre alkalmas eszközzel nem rendelkeznek.

E miatt a járvány elején 900 ezer diák nem tudott részt venni a távoktatásban országszerte. A szaktárca kérésére a tanfelügyelőségek által májusban elvégzett felmérések szerint Hargita megyében 3404, Maros megyében pedig 9286 diáknak nincs hozzáférése az online oktatáshoz eszközhiány miatt. Ők táblagépeket kapnak majd ősszel, az eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás el is kezdődött már és tanévkezdés előtt, azaz szeptember 10-én fejeződik be – tájékoztatott Demeter Levente. A tanfelügyelőség ugyanakkor partnerként rész vesz a megyei tanács digitalizációs projektjében is, ha a pályázat sikeres lesz, akkor az iskolák többsége az online oktatás lebonyolításához szükséges eszközöket és platformokat kap – fűzte hozzá.

A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal

Fotó: Haáz Vince

Veszélyeket rejt az online oktatás

Az oktatási miniszter egyébként a Radio France Internationalenek azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás bevezetését tartja a legvalószínűbbnek ősztől. Az online oktatást nagyon sok szülő ellenzi, és sok szakember sem támogatja. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet programigazgatója az elmúlt hétvégén egy videokonferencián azt mondta, az előző tanév végén bevezetett online oktatást nem lehet iskolának nevezni. Szerinte az volna a legjobb, ha a gyerekek kis csoportokban, felváltva járnának iskolába ősztől.

Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője szerint a gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal, tanár jelenlétében, tehát az iskolában. Ha ez a kapcsolat virtuális lesz, „táblagépolvasókká” válhatnak a gyerekek – hívta fel a figyelmet az elszigeteltség veszélyeire a szakember, aki úgy véli, ősztől 15 gyerekből kellene álljon egy-egy iskolai osztály.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Letette a hivatali esküt a három új alkotmánybíró

Letette a hivatali esküt vasárnap reggel az alkotmánybíróság három új bírája, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Drago

Letette a hivatali esküt a három új alkotmánybíró
2025. július 13., vasárnap

Arad megyében is keresik a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját

Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.

Arad megyében is keresik a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját
2025. július 12., szombat

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
2025. július 12., szombat

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.

Fontos, hogy az egész nőt lássuk
Fontos, hogy az egész nőt lássuk
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

2025. július 12., szombat

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 

Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is
2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz

Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz
2025. július 12., szombat

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben

Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben