
Kábelt adtak, az elvezetését a lakástulajdonosra bízták
Fotó: Pál Árpád
Előfordul, hogy kábeltévé, internet bevezetésekor nem gondolunk arra, hogy később a lakás egy másik helyiségében is szükségünk lenne a szolgáltatásra, ezért azzal szembesülhetünk, hogy a kábelt magunknak kell elvezetnünk a lakásban, ugyanis a szolgáltató ezt nem teszi meg.
2017. április 24., 13:242017. április 24., 13:24
Érdekes történettel kereste fel szerkesztőségünket nemrég a székelyudvarhelyi Nagy Béla. Lakásában évek óta van kábeltévé és internet, azonban időközben vásároltak egy második tévékészüléket, és szerette volna, ha a szolgáltató átvezeti a másik szobába is a kábelt. Amikor a két technikus kiment a családhoz, csak felesége tartózkodott otthon. Közölte velük, mit szeretne, ők pedig
Hozzátették, hogy majd ne a bukarestieket, hanem az udvarhelyi irodát hívja.
Panaszosunk első dühében a szolgáltatóhoz fordult, ahol közölték vele, hogy ez a szokványos eljárás, nem szabad falat fúrniuk, ám Nagy szerint erre nem is lett volna szükség, hiszen használhatták volna az ajtókeretbe fúrt lyukat, amelyen első alkalommal bevezették a lakásba a kábelt.
A panasszal felkerestük a NextGen székelyudvarhelyi irodáját, majd felhívtuk Benkő Csaba technikai vezetőt. Közel hatezer ügyféllel rendelkező rendszerüket négy-öt technikusból álló csapat látja el, akiknek a hálózati meghibásodások helyreállítása jelenti az elsőbbséget, nem pedig az utólagos szerelések, főleg ha több időt igénylő munkáról lenne szó – magyarázta Benkő.
A szóban forgó esetről elmondta, a panaszos „elfelejtette” megemlíteni, hogy a konyhán kellett volna áthúzni a kábelt, a szakemberek beszámolója szerint a falat is ki kellett volna fúrni, ami nagyjából háromórás munkát jelentett volna nekik. Ők szolgáltatók, szerződésben állnak egy külső céggel, amely kérés esetén elvégzi a szereléseket, azonban ezt csak első alkalommal veszik igénybe –
Egyébként legjobb, ha már bekötéskor tudja a kliens, hogy később a lakás mely részébe szeretné elvezetni a hálózatot, így legtöbb esetben megoldják ezt, feltéve ha kevesebb mint egy óra alatt megoldható, többre ugyanis nincs időkeretük – részletezte a technikai vezető. Elmondta azt is, hogy kiszállási díjat nem kérnek, a kábelt ingyen biztosítják a klienseknek, tizenöt méteres hosszig a bevezetés ingyen van, azonban ha többre van szükség, az anyagot nem számolják fel, csak a munkadíjat. Bár többnyire a kliensek megértik ezt, a legtöbb gond abból adódik, hogy van, aki a készülék beállításáért is őket hívja, ugyanakkor az sem ritka, hogy a lakásfelújítás után szeretnék újrakábeleztetni a lakást, ezt azonban ők nem vállalják.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
szóljon hozzá!