Nemcsak szervezőként, hanem házigazdaként is kiveszi részét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Habár az első Székely Kongresszus óta több mint száz esztendő telt el, a megoldásra váró problémák jottányit sem változtak: a hétvégi, harmadik Székely Kongresszus és Konferencia résztvevői is – akárcsak elődeik 1902-ben – többek között Székelyföld gazdasági felemelkedésére és az elvándorlás megakadályozására próbálnak megoldást találni.
2017. április 20., 11:382017. április 20., 11:38
Száztizenöt, illetve tizenöt év után harmadjára is megszervezik a Székely Kongresszust három erdélyi helyszínen. Az április 20–22. közötti rangos esemény célja olyan közpolitikai javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a székelyföldi régió fejlődését. A csíkszeredai állomás fő témái az önkormányzatok és az intézmények, a vállalkozók és vállalkozások, illetve a vidék és az agrárium szerepe.
Három helyszínen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlik április 20–22. között a 3. Székely Kongresszus, amely a régió modernizációját elősegítő tudományos konferencia lesz – ígérik a szervezők. A konferenciát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi és Csíkszeredai Kara, valamint sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, illetve a térség három múzeuma – a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Csíki Székely Múzeum –, valamint a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság szervezi. Marosvásárhelyen, a Sapientia egyetemen többek közt a nyelvi jogokról, a székelyföldi értéktárról és a Székelyföld társadalmi állapotáról hangzanak el előadások, míg Csíkszeredában a felsőoktatási intézmény épületében a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületeiről, a régióépítés szerepéről és gazdasági kérdésekről lesz szó. Sepsiszentgyörgyön egyebek mellett a székelyföldi oktatás helyzete, az épített örökség állapota, valamint a közösségi gazdálkodással kapcsolatos témakör kerül terítékre.
munkálatainak végeztével az elhangzott előadások alapján szakmai csoportok fognak dolgozni annak a közéletben való hasznosításán, értékesítésén.
A csíkszeredai konferencia főszervezője, Kassay János egyetemi adjunktus érdeklődésünkre elmondta, az ötlet még 1902-ben fogalmazódott meg, akkor szervezték az első kongresszust Tusnádon, majd csak száz évre rá, 2002-ben Tusnádfürdőn szerveztek újabb székely konferenciát.
„A Székely Nemzeti Tanács és a Sapientia egyetem közös ötlete volt, hogy újra megszervezzük a Székely Kongresszust. Azért tartjuk fontosnak, mert úgy gondoljuk, szükség van egy széles konszenzuson alapuló jövőképre, amely elsősorban a helyi, székelyföldi értelmiség részéről megfogalmazott jövőkép kell legyen. Ennek megvalósítását közpolitikai javaslatok alapján tartjuk kivitelezhetőnek, és ezért született egy egész Székelyföldet átfogó kongresszus, amelynek egy-egy adott témában helyszínenként különböző politikai javaslatai lesznek.
Azt szeretnénk, hogy az előadásokon konstruktív viták alakuljanak ki, amelyeknek le lehet jegyezni néhány mondatát, és konkrét javaslatok hangzanak el arról, hogy mondjuk mit kell tegyenek az önkormányzatok azért, hogy Székelyföld épüljön, és elsődlegesen egy kulturális régióként tudja felmutatni magát, másodlagosan pedig egyfajta gazdasági régióként is meg tudjon jelenni” – magyarázta Kassay.
A csíkszeredai helyszín témái között kiemelt helyet kapnak a székelyföldi regionalizmus, a székelyföldi gazdaság helyzete, az önkormányzati együttműködés, illetve a helyi és regionális fejlesztések kérdései. A konferencia első napján, pénteken a nyitóelőadásokat követően 16 és 20 óra között három szekcióra osztva vitatják meg a különböző témákat, a nap végén pedig a felvezető előadásokat és a vitákban elhangzottakat a szekcióelnökök összesítik, és közpolitikai javaslatokká alakítják át. Ezeket a konferencia második napján egy közös plénumon mutatják be és vitatják meg.
A konferenciát pénteken 14.30-tól Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja nyitja meg, majd 15.40-ig a nyitóelőadások következnek. Ezután kezdődnek a szekcióelőadások, ezek a három tematikában párhuzamosan zajlanak majd. Az első szekció témája Az önkormányzatok és az intézmények szerepe a székelyföldi régióban, a második szekció a Vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön tematikára épül, a harmadik szekció témája pedig A vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában.
Szombaton 10 órától tartják a konferencia záró plenáris ülését, ahol a fejlesztési irányok és a közpolitikai javaslatok megfogalmazása és megvitatása zajlik majd. A részletes program megtekinthető a rendezvény honlapján (http://www.szekely-kongresszus.ro/magyar.htm).
A Székely Kongresszus hagyományáról
Habár az első székely kongresszus óta több mint egy évszázad telt el, Székelyföld megoldásra váró problémái ugyanazok maradtak. A Székely Kongresszus hagyománya összefügg Székelyföld modernizációjának a kérdésével: az első, 1902-es tusnádi székely kongresszus célja inkább gyakorlati – közpolitikai – volt, azaz megakadályozni Székelyföld teljes elszegényedését és lakosságának kivándorlását. 2002-ben a tusnádi kongresszus századik évfordulóján megszervezett Székelyföld-konferenciának viszont egyrészt tudományos, másrészt közpolitikai jellege volt.
Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.
Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
szóljon hozzá!