
Nemcsak szervezőként, hanem házigazdaként is kiveszi részét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Habár az első Székely Kongresszus óta több mint száz esztendő telt el, a megoldásra váró problémák jottányit sem változtak: a hétvégi, harmadik Székely Kongresszus és Konferencia résztvevői is – akárcsak elődeik 1902-ben – többek között Székelyföld gazdasági felemelkedésére és az elvándorlás megakadályozására próbálnak megoldást találni.
2017. április 20., 11:382017. április 20., 11:38
Száztizenöt, illetve tizenöt év után harmadjára is megszervezik a Székely Kongresszust három erdélyi helyszínen. Az április 20–22. közötti rangos esemény célja olyan közpolitikai javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a székelyföldi régió fejlődését. A csíkszeredai állomás fő témái az önkormányzatok és az intézmények, a vállalkozók és vállalkozások, illetve a vidék és az agrárium szerepe.
Három helyszínen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlik április 20–22. között a 3. Székely Kongresszus, amely a régió modernizációját elősegítő tudományos konferencia lesz – ígérik a szervezők. A konferenciát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi és Csíkszeredai Kara, valamint sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, illetve a térség három múzeuma – a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Csíki Székely Múzeum –, valamint a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság szervezi. Marosvásárhelyen, a Sapientia egyetemen többek közt a nyelvi jogokról, a székelyföldi értéktárról és a Székelyföld társadalmi állapotáról hangzanak el előadások, míg Csíkszeredában a felsőoktatási intézmény épületében a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületeiről, a régióépítés szerepéről és gazdasági kérdésekről lesz szó. Sepsiszentgyörgyön egyebek mellett a székelyföldi oktatás helyzete, az épített örökség állapota, valamint a közösségi gazdálkodással kapcsolatos témakör kerül terítékre.
munkálatainak végeztével az elhangzott előadások alapján szakmai csoportok fognak dolgozni annak a közéletben való hasznosításán, értékesítésén.
A csíkszeredai konferencia főszervezője, Kassay János egyetemi adjunktus érdeklődésünkre elmondta, az ötlet még 1902-ben fogalmazódott meg, akkor szervezték az első kongresszust Tusnádon, majd csak száz évre rá, 2002-ben Tusnádfürdőn szerveztek újabb székely konferenciát.
„A Székely Nemzeti Tanács és a Sapientia egyetem közös ötlete volt, hogy újra megszervezzük a Székely Kongresszust. Azért tartjuk fontosnak, mert úgy gondoljuk, szükség van egy széles konszenzuson alapuló jövőképre, amely elsősorban a helyi, székelyföldi értelmiség részéről megfogalmazott jövőkép kell legyen. Ennek megvalósítását közpolitikai javaslatok alapján tartjuk kivitelezhetőnek, és ezért született egy egész Székelyföldet átfogó kongresszus, amelynek egy-egy adott témában helyszínenként különböző politikai javaslatai lesznek.
Azt szeretnénk, hogy az előadásokon konstruktív viták alakuljanak ki, amelyeknek le lehet jegyezni néhány mondatát, és konkrét javaslatok hangzanak el arról, hogy mondjuk mit kell tegyenek az önkormányzatok azért, hogy Székelyföld épüljön, és elsődlegesen egy kulturális régióként tudja felmutatni magát, másodlagosan pedig egyfajta gazdasági régióként is meg tudjon jelenni” – magyarázta Kassay.
A csíkszeredai helyszín témái között kiemelt helyet kapnak a székelyföldi regionalizmus, a székelyföldi gazdaság helyzete, az önkormányzati együttműködés, illetve a helyi és regionális fejlesztések kérdései. A konferencia első napján, pénteken a nyitóelőadásokat követően 16 és 20 óra között három szekcióra osztva vitatják meg a különböző témákat, a nap végén pedig a felvezető előadásokat és a vitákban elhangzottakat a szekcióelnökök összesítik, és közpolitikai javaslatokká alakítják át. Ezeket a konferencia második napján egy közös plénumon mutatják be és vitatják meg.
A konferenciát pénteken 14.30-tól Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja nyitja meg, majd 15.40-ig a nyitóelőadások következnek. Ezután kezdődnek a szekcióelőadások, ezek a három tematikában párhuzamosan zajlanak majd. Az első szekció témája Az önkormányzatok és az intézmények szerepe a székelyföldi régióban, a második szekció a Vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön tematikára épül, a harmadik szekció témája pedig A vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában.
Szombaton 10 órától tartják a konferencia záró plenáris ülését, ahol a fejlesztési irányok és a közpolitikai javaslatok megfogalmazása és megvitatása zajlik majd. A részletes program megtekinthető a rendezvény honlapján (http://www.szekely-kongresszus.ro/magyar.htm).
A Székely Kongresszus hagyományáról
Habár az első székely kongresszus óta több mint egy évszázad telt el, Székelyföld megoldásra váró problémái ugyanazok maradtak. A Székely Kongresszus hagyománya összefügg Székelyföld modernizációjának a kérdésével: az első, 1902-es tusnádi székely kongresszus célja inkább gyakorlati – közpolitikai – volt, azaz megakadályozni Székelyföld teljes elszegényedését és lakosságának kivándorlását. 2002-ben a tusnádi kongresszus századik évfordulóján megszervezett Székelyföld-konferenciának viszont egyrészt tudományos, másrészt közpolitikai jellege volt.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
szóljon hozzá!