Hiába próbálkoztak

Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat igazgatója az esetet követően a Székelyhonnak elmondta, a 112-es hívást követően egyik vadőrük a helyszínre sietett, ám már nem találta ott a vadállatot. Ez nem is csoda, hiszen a medvék nagy területeket járnak be, nem maradnak egy helyben. Az igazgató közölte, ellenőrizni fogják a helyszínt az agresszív nagyvad beazonosítása érdekében, és kilövési engedélyt kérnek rá a környezetvédelmi minisztériumtól.

Újabb megkeresésünkkor Benke rámutatott, az esetet követő időszakban sikerült beazonosítani a problémás egyedet:

Ezt követően a társulat összeállított egy dokumentációt, amelyhez az áldozat kórházi kibocsátóját is csatolták, majd felkérte a minisztériumot, hogy adjanak engedélyt az agresszív nagyvad ártalmatlanítására az intervenciós kilövési kvóták részeként. Kérésüket azonban elutasították.

Mondvacsinált magyarázat?

A szaktárca munkatársai egyrészt azt a magyarázatot adták az elutasításra, hogy az esetet követően, a 81-es sürgősségi kormányrendeletet alkalmazva ki lehetett volna lőni a medvét a jogszabályban meghatározott bizottság döntése alapján. Erre azonban nem volt lehetőség, hiszen a támadást követően a medve távozott a helyszínről.

A folyamatos levelezés során azt is kifogásolták, hogy a vadásztársulat nem mellékelt különböző korábbi (jószágokra vonatkozó) károkozásokkal kapcsolatos jegyzőkönyveket a kéréséhez. Utóbbit egyenesen abszurdnak tartja Benke József, hiszen

az ezt igazoló dokumentum pedig része volt a minisztériumnak továbbított iratcsomónak.

Időközben átiratot küldött a szaktárcának a székelyvarsági polgármesteri hivatal is, amelyben jelzik, hogy veszélyes nagyvadról van szó, az embertámadás bármikor megismétlődhet – ezt még válaszra sem méltatták.

„Emberre támadt a medve, mégis elutasítják a kilövési kérést. Ez egyszerűen érthetetlen. Kifejezetten sértés az, hogy egy ilyen kérés elutasításának indoklásába bemásolják a jószágokra vonatkozó jogszabályt. Gyakorlatilag a 22-es csapdájának esete áll fenn” – fakadt ki az igazgató. Megjegyezte, a minisztérium döntését megfellebbezte, de egyelőre nem kapott választ egy újabb döntéssel kapcsolatban.

Mímelt megoldás?

„Mivel választási év van, ezért az az érzésem, nem mernek cselekedni a politikusok” – jelentette ki. Közölte, országszinten száznegyven medvét lehet kilőni a prevenciós kvóták részeként, ezt eddig nyolcvan esetben alkalmazták. Sajnos ez nem a legjobb megoldás, hiszen a vadászok nem értékesíthetik a leterített egyedet, így a vadászat költségei a társulatokat terhelik.

Az intervenciós medvekilövések nyolcvan egyedre vonatkoznak (ehhez elengedhetetlenek a károkozásokkal kapcsolatos jegyzőkönyvek), ám alig van tíz eset, amikor engedélyezte volna az ártalmatlanítást a minisztérium. „Ebből úgy tűnik, mintha csak mímelné a helyzet megoldását a minisztérium” – szögezte le.