
Január elsejétől a nem biztosítottak is ugyanolyan jogokat élveznek a háziorvosnál, mint a biztosítottak
Fotó: Barabás Ákos
Ingyenessé váltak a háziorvosi szolgáltatások azok számára is, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. Módosult az egészségügyi rendszer működését szabályozó keretszerződés, az újdonságok a kórházak finanszírozását is érintik.
2023. január 02., 10:002023. január 02., 10:00
Mivel az idei állami költségvetési törvény elfogadására vonatkozó döntéshozatali folyamatot nem sikerült időben lezárni, 2023. márciusának végéig meghosszabbította a kormány az egészségügyi rendszer működését szabályozó éves keretszerződés érvényességét, ám néhány új rendelkezés is bekerült a törvénybe. Ezek már január elsejétől bevezetésre kerültek.
Az említett helyzetben lévők szabadon választhatnak maguknak háziorvost, ha még nincsenek feliratkozva egy háziorvosi pácienslistára sem, és azt követően – akárcsak az egészségbiztosítással rendelkezők – ők is az egészségügyi alapcsomag szolgáltatásaira lesznek jogosultak, nem a minimális csomagéra – tájékoztatta a Székelyhont Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
„Akik nem rendelkeznek biztosítotti státusszal, már január elsejétől ugyanolyan jogokat fognak élvezni a háziorvosnál – hangsúlyozom, csak a háziorvosnál –, mint a biztosított személyek. Ennek érdekében mi szerződésmellékletet fogunk aláírni a háziorvosokkal, és ők ezeket a szolgáltatásokat irányunkba el fogják számolni, de csak a szolgáltatások ellenértékét, a »per capita« (a fejkvóta alapú finanszírozás, amelynek az értéke 10 lej páciensenként) nem jár a nem biztosított személyek után” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése. A megye háziorvosainak a pácienslistáin ugyanis összesen 306 449-en szerepelnek, ám közülük csak 244 483-an rendelkeznek egészségbiztosítással, azaz mintegy 62 ezren nem biztosítottak, akik januártól több ingyenes egészségügyi szolgáltatásra lesznek jogosultak. Az, hogy a valóságban pontosan mennyien lehetnek az új rendelkezés potenciális haszonélvezői, nem tudni pontosan, ugyanis vannak olyan nem biztosított személyek is, akik nincsenek feliratkozva egy háziorvoshoz sem, továbbá olyanok is, akik külföldön élnek, ám semmilyen intézményes csatornán nem tudatták ezt az egészségbiztosítási pénztárral. A rendszerben ők nem biztosított személyként jelennek meg, miközben esetenként már évek óta külföldön élnek és dolgoznak, és ott rendelkeznek egészségbiztosítással. A számok azért sem teljesen pontosak, mert a megyehatárok mentén előfordul az, hogy szomszédos megyékben élők Hargita megyei háziorvoshoz vannak feliratkozva, illetve ennek a fordítottjára is van példa – tudtuk meg Duda Tihamértől.
Háziorvosnál. Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése
Fotó: Barabás Ákos
A keretszerződés egy másik újdonsága a kórházak finanszírozását érinti. A koronavírus-járvány kitörése után módosult a kórházak finanszírozása, ugyanis a bevezetett korlátozások miatt kevesebb egészségügyi szolgáltatást tudtak elvégezni, mint korábban, ám a fenntartási költségeik nem csökkentek ennek megfelelően. Az akkori törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy elszámoltathassák az egészségbiztosítási pénztárral a költségeiket akkor is, ha a megvalósításaik, tehát az elvégzett szolgáltatásokért kapott finanszírozás nem fedezte kiadásaikat. A kórházak által kapott pénz értéke azonban nem haladhatta meg az egészségbiztosítási pénztárral megkötött éves szerződésbe foglalt összeg értékét. Ez a szabályozás azonban csak 2022 végéig maradt érvényben, január elsejétől visszatértek a kórházak a megszokott finanszírozási rendszerbe, azaz a megvalósításaik, az elvégzett szolgáltatások alapján kapják meg a finanszírozást.
– foglalta össze kérdésünkre a kórházakat érintő változások lényegét Duda Tihamér.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!