Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:01

Begorombul az időjárás, Hargita és Kovászna megye egy részére is érvényes a másodfokú viharriasztás

11:00

Idegen nyelvből szóbeliznek az érettségizők csütörtökön

10:35

Rengett a föld éjszaka Sepsiszentgyörgytől nem messze

09:51

Jövőben készülhetnek az új csíkszeredai városbejárati elemek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Mentőhelikoptert hívtak a Sikaszó közelében balesetet szenvedett biciklishez

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna

Az állatkupecek elkerülésére inti a gazdákat a megyei főállatorvos

Szigorúan korlátozták az állatmozgatásokat, vérmintákat vettek a gazdaságokban, így próbálják megelőzni a kiskérődző-pestis terjedését

Fotó: Erdély Bálint Előd

Hargita megyéből 180, juhokból és kecskékből vett vérmintát küldött Bukarestbe az állategészségügyi hatóság, ezekben a juhhimlő és a kiskérődző-pestis kórokozója, vagy antitestek jelenlétét próbálják kimutatni. A gazdákat fokozott óvatosságra intik.

Széchely István

2026. június 11., 07:552026. június 11., 07:55

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Megjelent Maros megyében, a hargitai megyehatártól kevesebb mint 50 kilométerre található Csatófalván a juhokat és kecskéket megfertőző kiskérődzők pestisének kórokozója (PPR).

A mintegy 800 egyedet számláló juhállományt, amelyben felütötte a fejét a fertőzés, le kell ölni.

A góc megjelenése miatt fokozott figyelemre inti a Hargita megyei gazdákat is a megyei főállatorvos.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Tilos az állatmozgatás

A Maros megyei az egyetlen fertőzésgóc az országban, ezért István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint

ismét felmerül a kérdés, hogy miként jelenhetett meg a veszélyes állatbetegség éppen az ország közepén.

Kevesebb, mint egy hónapja a juhhimlő is megjelent Maros megyében, akkor az Európai Unió szakhatósága is ugyanezt a kérdést tette fel – elevenítette fel a Hargita megyei főállatorvos. Akkor a Hargita megyei állategészségügyi szakhatóság munkatársai is részt vettek a fertőzött állomány leölésében és semlegesítésében.

A juhhimlő Maros megyei megjelenése miatt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kérésére országos akciót indított az állategészségügyi szakhatóság. Amint arról István Róbert beszámolt,

az ország összes megyéjére kiterjedő óvintézkedés részeként múlt héttől 30 napig, azaz június végéig tilos mindenféle állatmozgatás a juhok és kecskék esetében,

kizárólag vágóhidakra és az export-begyűjtőpontokra lehet elszállítani az állatokat, ahol amúgy is letesztelik azokat.
Ugyancsak az óvintézkedés részeként

vérmintákat gyűjtöttek az ország juh- és kecsketartó gazdaságaiban tartott állatoktól. Hargita megyéből 180 vérmintát küldtek be kedden a bukaresti szaklaboratóriumba.

A mintákban nem csak a juhhimlő, valamint a kiskérődző-pestis kórokozójának jelenlétét vizsgálják, hanem az antitestek jelenlétét is, tehát azt is, hogy az állat átesett-e valamelyik megbetegedésen, magyarázta István Róbert.

Ki van számolva, hogy gazdaságokként minimum 10-14 minta legyen, úgy voltak kiválasztva a nagyobb állattartó gazdaságok Hargita megye minden régiójából,

és azt is meg kellett nézzük, hogy melyek azok a gazdaságok, amelyekben nagyobb állatmozgás volt az utóbbi egy évben” – fogalmazott a megyei állategészségügyi szakhatóság vezetője.

Kerüljék az állatkupeceket!

Arra a kérdésünkre, hogy a gazdák milyen óvintézkedéseket kellene megtegyenek, István Róbert elsőként arra inti őket, hogy

kerüljék azokat a kereskedőket, akik engedély nélküli adásvételeket folytatnak, azaz a kupeceket.

Az afrikai sertéspestistől eltérően ugyanis a kiskérődző-pestis 95 százalékban emberi tevékenység folytán kerül be a gazdaságokba. A kiskérődző-pestis és a juhhimlő az emberre nem jelent veszélyt, de a kérődzőállományra nézve nagyon is veszélyes.

Fotó: Pál Árpád

„Az alföldi megyékből, nem fertőtlenített autókkal jönnek, úgymond »bellérek«, és szedik össze az állatokat, füszámmal vagy fülszám nélkül. Beengedik őket a gazdaságba vagy kiengedik az esztenára, majd eltelik pár nap és a juhok kezdnek megbetegedni, elpusztulni, mert a vírust bevitték” – részletezte a fertőzés terjedésének a veszélyét a megyei főállatorvos. Kérdésünkre ugyanakkor megerősítette, hogy

a fertőzést a járművel, a lábbelin, és különböző eszközökkel is behurcolhatják egy gazdaságba, nem csak ellenőrizetlen helyről származó, fertőzött állattal kerülhet be oda a kórokozó.

Ő biztos abban is, hogy hasonló, engedély nélküli tevékenység révén került be Maros megyébe is mindkét fertőzés. Azonosítottak és bírságoltak már meg ilyen állatkupeceket Hargita megyében is, és a Maros megyei fertőzésgócok miatt ismét egyeztetni fognak a rendőrséggel, és

biztosan ismét lesznek közös ellenőrzések a közutak mentén az ilyen jellegű illegális tevékenységek, törvénytelen állatkereskedési tevékenységek kiszűrésére

– mondta István Róbert.

Belföld Gazdálkodás