
Magyar megnevezések a forgalmi táblákon. Hatósági fellépéssel sem lehet tiltani a kétnyelvűséget
Fotó: Gábos Albin
Noha a szabványokra hivatkoztak, úgy tűnik, hogy valójában a kétnyelvűség miatt nem adott jóváhagyást a forgalmi táblákra, majd bírságolt a közlekedésrendészet Csíkszeredában. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint ez visszaélés, a kétnyelvűségnek a táblákon is helye van.
2018. december 13., 10:452018. december 13., 10:45
2018. december 13., 10:482018. december 13., 10:48
Miután a csíkszeredai közlekedésrendészet nem adta jóváhagyását az ősszel a forgalomnak átadott, a város keleti peremén húzódó elkerülő úton kihelyezett forgalmi táblákra, majd arra hivatkozva, hogy ezek nem felelnek meg a vonatkozó szabványnak, két pénzbírságot is kirótt, az ügy kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultunk. Az említett, 1848.1-es számú szabványtól ugyanis, amely meghatározza a forgalmi táblák méreteit, alakját, színeit, a rájuk festett jelek, ábrák, betűk méreteit, elhelyezését, a csíkszeredai közúti jelzések egyetlen dologban térnek el, ez pedig a kétnyelvűség.
Asztalos Csaba
Fotó: Facebook/ARDOR
Asztalos Csaba jogásztól, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökétől arra kértünk választ, hogy egy ilyen esetben a szabványra való hivatkozás felülírhatja-e a Románia által törvényben szabályozott kétnyelvűséget – nem mellékes, hogy az útszakasz a város közigazgatási területén található, és ennek ügykezelésébe tartozik. Asztalos szerint a szabvány egy kiegészítő, technikai szabály, amely a méretekre, tartalomra vonatkozik, és semmilyen módon nem helyezhető a törvény fölé. Ilyen esetben pedig visszaélésről lehet beszélni. ,
Amennyiben a kétnyelvűség a bírság oka, a rendőrségnek oda kellene adni a román-magyar alapszerződést, nézzék meg, hogy ebben tételesen benne van ez a dolog, a kisebbségi keretegyezményt, a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, és megmondani, hogy Románia éppen most írja a chartával kapcsolatos jelentését, de az ENSZ számára is kisebbségekre vonatkozó jelentést készít. Rendszeresen azt hangoztatják, hogy Románia egy modellértékű állam a kisebbségi jogok tiszteletben tartását illetően – na ez egy modellértékű példa, amit meg lehet említeni a bírság elleni óvás során” – mutatott rá a tanács elnöke.
Fotó: Gábos Albin
Különösen abszurd, hogy a történet kapcsán pozitívumként, ellenpéldaként lehet felhozni a magyarellenes feljelentéseiről, székely- és városzászlók, illetve Községháza, Városháza feliratok elleni pereiről ismert, Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC). Ez a szervezet ugyanis korábban pert indított a forgalmi táblák miatt is a csíkszeredai helyi önkormányzat ellen, ezt meg is nyerte, és elérte, hogy megtörténjenek az általa kért változások. De
A panaszos egyesület az Alkotmányra, és a helyi közigazgatásról szóló 2001. évi 215-ös törvény előírásaira hivatkozott keresete indoklásában, és azt kérte, hogy a törvénynek megfelelően olyan táblákat helyezzenek ki, amelyeken a román megnevezések szerepelnek elöl. Az említett elkerülő úton felszerelt táblák ennek a feltételnek is megfelelnek. Az októberben a rendőrség által kirótt pénzbírságokat a város nem fizette ki, a jegyzőkönyvek érvénytelenítése érdekében pedig pert indított.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
1 hozzászólás