Asztalos Csaba: forgalmi táblákon is helye van a magyar nyelvnek
Kovács Attila
•
2018. december 13., 10:45
• utolsó módosítás: 2018. december 13., 10:48
Noha a szabványokra hivatkoztak, úgy tűnik, hogy valójában a kétnyelvűség miatt nem adott jóváhagyást a forgalmi táblákra, majd bírságolt a közlekedésrendészet Csíkszeredában. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint ez visszaélés, a kétnyelvűségnek a táblákon is helye van.
Magyar megnevezések a forgalmi táblákon. Hatósági fellépéssel sem lehet tiltani a kétnyelvűséget • Fotó: Gábos Albin
Miután a csíkszeredai közlekedésrendészet nem adta jóváhagyását az ősszel a forgalomnak átadott, a város keleti peremén húzódó elkerülő úton kihelyezett forgalmi táblákra, majd arra hivatkozva, hogy ezek nem felelnek meg a vonatkozó szabványnak, két pénzbírságot is kirótt, az ügy kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultunk. Az említett, 1848.1-es számú szabványtól ugyanis, amely meghatározza a forgalmi táblák méreteit, alakját, színeit, a rájuk festett jelek, ábrák, betűk méreteit, elhelyezését, a csíkszeredai közúti jelzések egyetlen dologban térnek el, ez pedig a kétnyelvűség.
Minden táblán az útirányként feltüntetett települések nevei két nyelven szerepelnek, először románul, utána magyarul. Ez az egyetlen magyarázata a hatósági intézkedésnek.
Visszaélésről van szó
Asztalos Csaba jogásztól, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökétől arra kértünk választ, hogy egy ilyen esetben a szabványra való hivatkozás felülírhatja-e a Románia által törvényben szabályozott kétnyelvűséget – nem mellékes, hogy az útszakasz a város közigazgatási területén található, és ennek ügykezelésébe tartozik. Asztalos szerint a szabvány egy kiegészítő, technikai szabály, amely a méretekre, tartalomra vonatkozik, és semmilyen módon nem helyezhető a törvény fölé. Ilyen esetben pedig visszaélésről lehet beszélni. ,
Ha egy szabvány azt írja, hogy az állam hivatalos nyelvén kell feliratozni a táblát, az nem jelenti azt, hogy más nyelven nem lehet felírni, mert kiegészítő jogszabályról van szó.
Amennyiben a kétnyelvűség a bírság oka, a rendőrségnek oda kellene adni a román-magyar alapszerződést, nézzék meg, hogy ebben tételesen benne van ez a dolog, a kisebbségi keretegyezményt, a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, és megmondani, hogy Románia éppen most írja a chartával kapcsolatos jelentését, de az ENSZ számára is kisebbségekre vonatkozó jelentést készít. Rendszeresen azt hangoztatják, hogy Románia egy modellértékű állam a kisebbségi jogok tiszteletben tartását illetően – na ez egy modellértékű példa, amit meg lehet említeni a bírság elleni óvás során” – mutatott rá a tanács elnöke.
Tanasă mint jó példa
Különösen abszurd, hogy a történet kapcsán pozitívumként, ellenpéldaként lehet felhozni a magyarellenes feljelentéseiről, székely- és városzászlók, illetve Községháza, Városháza feliratok elleni pereiről ismert, Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC). Ez a szervezet ugyanis korábban pert indított a forgalmi táblák miatt is a csíkszeredai helyi önkormányzat ellen, ezt meg is nyerte, és elérte, hogy megtörténjenek az általa kért változások. De
nem azt kifogásolták, hogy a forgalmi táblák kétnyelvűek, hanem a nyelvi sorrenddel volt bajuk, hogy a magyar feliratok felül, vagy elöl szerepeltek, és utánuk a román nyelvűek.
A panaszos egyesület az Alkotmányra, és a helyi közigazgatásról szóló 2001. évi 215-ös törvény előírásaira hivatkozott keresete indoklásában, és azt kérte, hogy a törvénynek megfelelően olyan táblákat helyezzenek ki, amelyeken a román megnevezések szerepelnek elöl. Az említett elkerülő úton felszerelt táblák ennek a feltételnek is megfelelnek. Az októberben a rendőrség által kirótt pénzbírságokat a város nem fizette ki, a jegyzőkönyvek érvénytelenítése érdekében pedig pert indított.
24h
